Az ünnep kellékei: Chanukagelt – a hanukai pénz

Van egy szokás, mely szerint pénzt adnak a gyerekeknek hanuka napjain, részben ajándékként, részben pedig azért, hogy legyen miből cedákát – adományt adniuk, és hogy ez által megtanulják az adakozás micvájának fontosságát. Van, aki az ünnep minden egyes hétköznapján ad, mások csak egyszer az ünep során, a chábád szokás pedig az, hogy hanuka negyedik, vagy ötödik napján adnak egy nagyobb összeget. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az ember a szokásosnál több cedákát adjon.

Mi a szokás eredete? A Talmudban (Sábát 22a) olvassuk, hogy a hanukai fények szentek, és nem szabad semmilyen más célra felhasználni, például nem szabad pénzt számolni a fényénél. Ha a pénzt odaadjuk valakinek – ahelyett, hogy a menóra fényénél számolgatnánk – könnyedén emlékezünk erre a szabályra.

A Talmud (Sábát 23a) arról is beszél, hogy ha egy szegény embernek nincs pénze arra, hogy hanukai gyertyákat és a szombati kidushoz szükséges bort is vegyen, akkor inkább gyertyákat vásároljon, mert a hanukai fények azért vannak, hogy hirdessék a csodát. A chanukagelt osztogatásának elterjedt szokása lehetővé tette a szegények számára, hogy hozzájussanak a gyertyák megvásárolásához szükséges pénzhez anélkül, hogy kérniük kelljen.

A héber „chanuka” szóban megtalálhatjuk, a „chinuch” – oktatás kifejezést is. A zsidókat elnoymó görögök saját kultúrájukat akarták a zsidókra kényszeríteni azon az áron, hogy elvették zsidó értékeiket és a Tóra parancsolatait. A nyomás alatt sok zsidó, köztük számos kohén, azaz a Szentélyben szolgáló pap – hódolt be a hellenista kultúrának, elveszítve korábbi kötődésüket, és amikor a zsidók végre kiűzték a görögöket, a népesség jelentős részének kellett újra megtanítani saját szokásaikat. A hanukai pénz jutalmat jelentett a gyerekek számára a tóratanulásért.

A Rámbám (Maimonidész) leírja, hogy „a görögök rátették a kezüket a zsidók tulajdonára”. Ugyanúgy, ahogy a jeruzsálemi Szentélyt elözönlötték és megszentségtelenítették, a zsidók otthonait és életét is behálózták, materiális és spirituális értelemben is rátették mindenre a kezüket, saját kultúrájukat kényszerítve a zsidókra. A chanukagelt arról is szól, hogy szabadon fordíthatjuk az anyagi gazdagságunkat spirituális javakká, többek között annak a formájában, hogy a kapott pénz 10%-át jótékonysági célokra kell fordítani, a maradékot pedig megfelelő, kóser célokra kell felhasználni. Amikor az ember hanukai pénzt ad a gyerekeinek, ezen alapvető zsidó értékeket is átadhatja nekik.

 

  • Küldés emailben