5/1c. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 7. kötet – A zsidó őszi Nagyünnepek

10. fejezet: A kóser Tóra tekercs

  1. fejezet

A kóser Tóra tekercs

 

Az érvényesség feltételei

  1. §. Kimondhatjuk tehát, hogy húsz olyan feltétel van, amelyek mindegyike külön-külön is érvénytelenítheti a Tóra-tekercset. Ha egy tekercsben ezek bármelyike kimutatható, a tekercs nem hordozza a Tóra-tekercs szentségét, hanem a gyermekek oktatására által használt Biblia könyvnek tekintendő. Nyilvános Tóra-olvasásra nem használható.

Ezek az érvénytelenítő feltételek a következők:

  1. a) a tekercset nem kóser állatból készített pergamenre írták;
  2. b) a tekercset kóser állatból készített pergamenre írták, de a bőr cserzése elmaradt;
  3. c) olyan pergamenre írták, amelyet nem Tóra-tekerecs céljából cserzettek;
  4. d) a pergamennek arra az oldalára írták, amely nem megfelelő az írásra, azaz a gvilen a hús felöli oldalra, vagy a kláfon a szőr felőli oldalra;
  5. e) részben gvilre, részben pedig kláfra írták;
  6. f) duchszusztoszra írták[1];
  7. g) megvonalazatlan pergamenre írták;
  8. h) nem maradandó fekete tintával, hanem mással írták;
  9. i) valamilyen más [nem héber] nyelven írták;
  10. j) hitetlen írta, vagy mások, akik nem megfelőek az írásra;
  11. k) az Örökkévaló neveit áhítat nélkül írták le;
  12. l) akár csak egyetlen betű is kimaradt;
  13. m) akár csak egyetlen betűt is hozzátettek;
  14. n) egy betű egy másikhoz ér;
  15. o) egy betű formája annyira eltorzult, hogy nem lehet elolvasni, vagy más betűnek olvasható. Ez akkor is érvényes, ha már eredetileg ilyen volt, és akkor is, ha szakadás, lyukadás vagy kopás miatt lett ilyen;
  16. p) fölösleges távolság van betűk között, ami miatt egy szó két szónak látszik, vagy túl kicsi a hely két szó között, ami miatt egy szónak látszanak;
  17. q) a [nyitott és zárt] szakaszok formáját megváltoztatták;
  18. r) az énekek formáját megváltoztatták;
  19. s) más szakaszokat írtak ének-formában;
  20. t) a pergameneket nem kóser állat inaival hanem mással varrták össze.

Minden más tényező csak a micva teljesítésének legkívánatosabb módjához szükséges, de nem abszolút követelmény.

 

A Tóra eladása vagy temetése

  1. §. A szabályos Tóra-tekercs a nagy szentségnek kijáró tisztelettel kezelendő. Tóra-tekercset még akkor sem szabad eladni, ha nincs mit enni. Ez a tilalom még akkor is érvényes, ha valakinek sok tekercse van, és azért akar eladni egy régit, hogy újat vegyen helyette.

Tóra-tekercset kizárólag két céllal szabad eladni:

  1. a) Tóra-tanulás folytatása érdekében;
  2. b) házasságkötés érdekében.

Még ezekben az esetekben is csak akkor szabad eladni, ha nincs más semmi eladható tulajdona.

  1. §. Az elhasználódott vagy alkalmatlanná vált Tóra-tekercset kiégetett agyagtartályba kell helyezni, és egy Tóra-tudós mellé el kell temetni. Ez a módja a földbe helyezésének.

A tekercs elhasználódott ruháit egy olyan ember halotti ruhájául kell felhasználni, akinek nincs senkije, aki eltemesse. Ezek eltemetésének ez a megfelelő módja.

 

A Tórának kijáró tiszteletadás

  1. §. A következők mind szent tárgyaknak tekintendők: az a tok, amelyet a Tóra-tekercs számára készítettek elő, s amelybe a tekercset ténylegesen belehelyezték; hasonlóképpen a Tóra-tekercs ruhája; egy mozgatható láda vagy szekrény, amelyben a Tóra-tekercset tartják [ez még akkor is érvényes, ha a tekercs a tokjában van]; hasonlóképpen a szék, amely azért van odakészítve, hogy arra tegyék a Tóra-tekercset, és amire a tekercset ténylegesen ráhelyezték. Ezeket nem szabad kidobni, hanem amikor elkopnak vagy eltörnek, el kell temetni őket.

Ezzel ellentétben az emelvény, amelyen a kántor áll a Tóra-tekercset tartva, illetve a gyermekek tanítására használatos táblák, nem számítanak szentnek.

Hasonlóképpen szent tárgyakként kezelendők a Tóra-tekercs számára készített ezüst és arany gránátalmák, díszítések; világi célra nem használhatók; eladni csak akkor szabad őket, ha az ellenértékükért Tóra-tekercset vagy Biblia könyvet szándékoznak vásárolni.

  1. §. Szabad Tóra-tekercset egy másik Tóra-tekercsre helyezni, és – még mondani is fölösleges, hogy – Biblia könyvekre is. A Biblia könyvek helyezhetők a Próféták könyveire és a Szent Írásokra. Ezzel szemben a Próféták könyveit és a Szent Írásokat nem szabad Biblia könyvekre tenni, se a Biblia könyveket Tóra-tekercsre.

Semmiféle szent írást, még a Tóra törvényeinek és példázatainak szövegeit sem szabad eldobni. Nem szabad árnyékszékbe lépni olyan talizmánnal, amely a szent írásokból vett verseket tartalmaz, illetve csak olyannal, amely bőrrel fedett.

  1. §. Még tokjában és ruhájában lévő Tóra-tekerccsel a kézben sem szabad fürdőházba, árnyékszékbe vagy temetőbe lépni. A tekercset csak úgy szabad olvasni, hogy legalább négy könyöknyire legyünk a holttesttől vagy az árnyékszéktől.

Meztelenül nem szabad Tóra-tekercset kézbe venni. Tilos olyan díványra ülni, amelyen egy Tóra-tekercs van.

  1. §. Mindaddig nem szabad nemi kapcsolatot létesíteni olyan helyiségben, ahol Tóra-tekercs van, amíg:
  2. a) ki nem viszik a tekercset;
  3. b) vagy tokba nem helyezik a tekercset, azután tokjával együtt olyan tárló eszközbe helyezik, amelynek nem ez az eredeti rendeltetése. Ha azonban a tárolóeszközt erre a célra szánták, akkor még tíz egymásba helyezett ilyen tok is egyetlennek számít;
  4. c) vagy nem állítanak fel egy legalább tíz tenyér magas elválasztó falat.

A fentiek csak akkor érvényesek ha nincs más elérhető helyiség. Ha azonban van, akkor csak abban az esetben szabad nemi kapcsolatot létesíteni, ha előbb kiviszik onnan a Tóra-tekercset.

  1. §. A Tóra-tekercset bármely személy akár tisztátalan – például a havi­vér­zés állapotában lévő nő – tarthatja és olvashatja. A Tóra szavai nem fogékonyak a rituális tisztátalanságra. Ez arra az esetre érvényes, amikor az illető keze nem piszkos, nem szennyezett vagy sáros. Ha mégis, akkor előbb kezet kell mosnia, és csak utána veheti kézbe a tekercset. Nem-zsidó is tarthatja és olvashatja a Tórát.
  2. §. Aki látja, hogy Tóra-tekercset visznek, annak föl kell állnia. Mindaddig állva kell maradnia mindenkinek, amíg a tekercs a rendeltetési helyére nem ér és ott meg nem állapodik, illetve addig, amíg már nem látni a tekercset. Utána le szabad ülni.
  3. §. Micva kijelölni egy állandó helyet a Tóra-tekercs számára, és azt szembetűnő módon megtisztelni és dicsőíteni. A Kőtáblákra vonatkozó tiszteletadási kötelességek mindegyike Tóra-tekercsre is vonatkozik.

Tóra-tekercs előtt nem szabad köpni, meztelenséget mutatni, lábbelit levenni, és nem szabad a tekercset teher módjára, fejen hordozni. A közelben levő Tóra-tekercsnek csak akkor szabad hátat fordítani, ha az olyan helyen van, melynek szintje legalább tíz ökölnyivel eltér attól, ahol az illető áll.

  1. §. Olyan embernek, aki egyik helyről a másikra utazik egy Tóra-tekerccsel, nem szabad a Tóra-tekercset zsákba tenni, szamárhátra tenni, és aztán fölülni a szamárra. Ha azonban tolvajoktól tart, akkor ez mégis megengedhető. Amikor viszont nincs veszély, akkor lovaglás közben a keblén kell tartania a tekercset.

Aki Tóra-tekercs előtt ül, annak tisztelettel, áhítattal és félelemmel kell ülnie, mert a Tóra a Föld minden lakója előtt hűséges tanú [az Örökkévaló és a zsidók közötti szövetség tanúja], ahogyan az Írásban áll[2]: „Ott legyen tanúul ellened”.

Az embernek a tőle telhető legnagyobb mértékben meg kell adnia a tiszteletet a Tóra-tekercsnek. A korai nemzedékek Bölcsei azt mondták: „Aki megszentségteleníti a Tórát, annak személyét megszentségteleníti a népe. Aki megtiszteli a Tórát, annak személyét megtiszteli a népe.”

 

[1] Lásd a 185. lábjegyzetet.

[2] 5Mózes 31:26.

  • Küldés emailben

Fejezetek