A „zsidó orr” évszázadok óta a sztereotípiák egyik leglátványosabb jelképe, jóllehet a lexikonok, a művészet és a tudomány sem jutott közös nevezőre abban, mit is jelent valójában.
A Tolnai Új Világlexikona 1930-ban még magától értetődően írt a zsidó orr külső jegyeiről. Ma már meghökkenünk ezeken a sorokon, de akkoriban tudományos tényként kezelték azokat. Ez a cikk bepillantást nyújt abba, hogyan vált egy testi vonás a zsidó identitás félreértett jelképévé – Michelangelótól a német antropológusokig –, és miért érdemes ma inkább mosolyogni, mint hinni az ilyesféle orrméregetésekben.
Ilyen a zsidó orr a lexikon szerint
A Tolnai Új Világlexikonában a következő leírást adják a „zsidó faj” címszó alatt:
„Külsőleg jellemző a zsidóra a hosszú hajlott orr, az előre dűlő szem, a vastag ajk, a fényes haj, továbbá a gyenge mell és a lúdtalp. Koponyája gömbölyű és inkább alacsony, mint magas termetű.”
Manapság persze már megbotránkozunk az ilyesféle leírásokon, azonban ez 1930-ban, amikor a „Zs” betűt tartalmazó 18. kötet megjelent, teljesen hétköznapi dolognak számított.
De az sem utolsó információ, hogy a lexikon három szerkesztőjéből az alábbi szócikket, de legalábbis ezt a részletet dr. Bálint Mihály (1896–1970) orvos, pszichoanalitikus írhatta, aki maga is zsidó volt. Bálint Mihály Bergsmann Mór Mihály néven született egy asszimilált zsidó családban, Budapesten.
Keressük a jeleket a szobroknál, de hiába…
Michelangelo 1504-ben elkészült alkotását, a Dávid szobrot szinte nincs a világon olyan, aki nem ismerné. Dávid titkolatlanul zsidó, Izrael harmadik királya, aki az első jeruzsálemi Szentély építésébe kezdett, mégsem felel meg a zsidó orr sztereotípiájának.
S Michelangelo másik közismert szobrán, az ülő Mózesen sem fedezhetjük fel a markánsan görbe, nagy zsidó orrot. Egyáltalán tényleg minden zsidónál elvárható ez az attribútum? Ahogy ezt Goldschmied Lipót (1867–1935) rabbi egy tanulmányában szellemesen megfogalmazta:
„De óvakodunk kell a végletektől. Nem minden műalkotás hordja magán a felekezet bélyegét, hisz vannak olyan zsidók is, akinél hiába keressük a sémi faj hagyományos jellegét – a merész hajlású orrt. Michelangelonak van egy Dváid szobra, amelyet nyugodtan állíthatnánk az Akropoliszra, és ugyanezen mesternek világhírű Mózes szobrán nem sokat kellene változtatni, hogy olimpiai Zeusz váljék belőle.”
És hiába keressük a sémita vonásokat Donatello bronzszobrán, mely a zsidó nép egyik hősnőjét, Juditot formálta meg. Ha már valakit zsidónak gondolhatna egy messziről jött műkedvelő, akkor az inkább Holofernész. Na de ő meg nem volt az!
A zsidó orr tényleg felülmúlja mindenki másét?
dr. Krausz Sámuel (1866–1948) történész, hebraista külön tanulmányt is szentelt a zsidó külcsínnek. Richard Andree (1835–1912) német etnográfust citálja, ki szerint a zsidó orr hossza felülmúlja mindenki másét:
„Andree szerint az orr hosszúságával fölülmúlják a zsidók az összes népeket; a zsidó orr átlaga 71 mm hosszú (szemben azzal, hogy a románé p. o. 53, az északi szlávé 52, a kafferé 46, az ausztrálnégeré pláne csak 30, tehát fele sem a zsidónak!), és amellett a zsidó orr 34 mm-rel a legkeskenyebb mindnél. ”
Nos, előttem nem ismert Andree módszertana, hogy pontosan hogyan mérte az szaglószerveket. Én mindenesetre 61 mm-nél nem tudtam nagyobb orrot mérni, bárhogy is forgattam a centit. Pedig azt mondják, hogy nagy orrom van.
Az érzékenyítésre is jók a sztereotípiák
De a viccet félretéve. Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy mint minden olyan csoportnál, melyben évszázadokon át együtt házasodnak, léteznek bizonyos állandó külső jegyek, úgy a zsidóknál is vannak. Az egyik ilyen jegy a nagyobb orr, ami pont ugyan olyan mértékben jellemző a zsidókra, minthogy a zsidók gazdagok vagy okosak…
Manapság pont az efféle általánosítások ellen küzdenek a különböző érzékenyítő programokon. Az ilyenfajta érzékenyítések egyik visszatérő „játéka” X darab fotó különböző emberekről, akikről meg kell mondania a résztvevőnek, hogy zsidó-e vagy sem.
A képek között vannak kipás, pajeszos és nagy orrú, kreolos emberek. És vannak szőke, kék szemű, világos bőrű portrék is. Nem árulunk el nagy titkot: a közös mindegyiküknél, hogy zsidók.
Mert természetesen vannak nagy orrú zsidók (talán többen mint a nem-zsidók között), ahogyan vannak mindenféle más kinézetűek is. Efféle sztereotípiákkal pedig ne sértsük meg a kis orrú zsidókat, mert ők is ugyan olyan jó zsidók lehetnek, mint a nagy orrú zsidók.
A borítóképen Kallus László karikatúrája Karinthy Frigyesről. Forrás: MILEV.
Források: Goldschmied Lipót, „Magyar zsidó művészek”, in: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1895. 335–355. old. ♦ Dr. Krausz Sámuel, „Egy kis embertan”, in: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1908. 315–336. old. ♦ Tolnai Uj Világlexikona, 1930. 18. kötet, 262. old.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.