A zsidó vallási gyakorlat egyik legismertebb mozzanata a kenyér fogyasztása előtti kézmosás. Meg kell ezt tenni, még akkor is, ha a kéz teljesen tisztának tűnik. Ha valaha is megfigyelték mások kézmosását, észrevehették, hogy egyesek kétszer, mások viszont háromszor öntenek vizet a kezeikre. Vajon miért? Mit jelent ez a különbség, és honnan ered?
Egy szokás, amit minden zsidó ismer, de nem mindenki gyakorolja ugyanúgy. Ismerje meg Yehuda Shurpin rabbi Chabad.org írásából, hogy mi áll a kézmosás mögött, és miért van, aki háromszor önt vizet mindkét kezére?
Ezért önti le a vallásos zsidó a kezét kenyérevés előtt
A kézmosás alapja egy talmudi tanítás, mely szerint a kezek, ha nem figyelnek kifejezetten a rituális tisztaságukra, akkor másodfokú tisztátalanságot hordozhatnak. Ez a tisztátalanság képes „megfertőzni” az ételt, különösen a trumát, a kohanitáknak szánt adományt, amelyet tisztán kellett fogyasztani.
Jóllehet, ma már senki sem fogyaszt tényleges trumát (mivel mindenki rituálisan tisztátalannak számít), a Szentély újjáépítésének reményében a szabály fennmaradt, hogy a zsidók megszokják a rituálisan tiszta étkezés gyakorlatát, legalább a kenyérnél, amely gyakran trumá formájában volt jelen.
Miért nem elég egy-egy leöntés?
A háláchá szerint a minimális vízmennyiség kézmosáshoz egy revi’it, azaz kb. 86 ml víz. Ha ezt az egész mennyiséget egyszerre öntjük a kézre, egyes vélemények szerint az már megtisztítja. Ha azonban kevesebb vizet használnak, szükség van két leöntésre: az első öblítés a kezet, a második pedig a kézen maradt víz tisztátalanságát távolítja el.
Biztos, ami biztos alapon sokan még akkor is kétszer öntenek, ha elegendő mennyiségű vizet használnak. Ez a kétszeri öntés lett a legtöbb zsidó közösség által elfogadott gyakorlat.
A harmadik leöntés eredete
De honnan ered a háromszori leöntés szokása, amit például a Chábád közösségben is követnek. Egyesek úgy gondolják, hogy ez csak akkor szükséges, ha a kéz fizikailag is piszkos, azonban ez tévedés. A hagyomány háromszori leöntést ír elő akkor is, ha a kéz teljesen tiszta.
A Chábád ötödik rebéje, Sálom DovBer Schneersohn rabbi, egy középkori forrást idéz, amely alapján kialakult ez a szokás. Tanítványa, Mose DovBer Rivkin rabbi, három lehetséges magyarázatot is adott:
- Gyakorlati indok: régen, amikor a víz ritkaságnak számított, gyakran használtak kevés vizet, így szükség volt egy harmadik öntésre is a teljes tisztasághoz. Ez a gyakorlat azóta is fennmaradt.
- Párhuzam a reggeli kézmosással: egy másik rabbinikus mű, a Hágáhot Silté Giborim javasolja, hogy a reggeli felkelés utáni kézmosáshoz hasonlóan étkezés előtt is háromszor öntsük le a kezeket, hogy a gyakorlat egységes legyen.
- Szentélybeli rituálékra való utalás: a napi áldozatul hozott bárányt háromszor mosták meg a Szentélyben, illetve a hús vértelenítéséhez is három öblítés szükséges. E szokás e szent rituálék emlékét is őrzi.
A zsidó misztika mélységei
A kabbalisztikus tanítások, különösen az Árizál szerint a háromszori kézmosás mélyebb spirituális jelentéssel is bír. Sőt, az Árizál azt tanítja, hogy a kenyér előtti kézmosásnál ugyanazokra a kabbalisztikus szándékokra kellene gondolnunk, mint a reggeli kézmosásnál.
Bár a legtöbben ma nem meditálnak ilyen mélységekben kézmosás közben, a három öntés szokása mégis őriz egy régi hagyományt, amely összekapcsol gyakorlati, spirituális és történelmi szempontokat. Így válik egy egyszerű cselekedet mély jelentés hordozójává a zsidó életben.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.