Szilágyi Szilárd párkapcsolati tanácsadó, szexológus. Nemiségtudományi tanulmányait külföldön folytatta, szexuálterapeuta képesítését a Buehler Intézetben, szexológusi végzettségét pedig a Dr. Rachael intézetben nyerte el. |
Talán ismerős lehet önnek a duó, hiszen pár hónappal ezelőtt már összeültek, hogy kitárgyalják a férfi és női szerepeket a zsidó vallásban, illetve elég nagy hangsúlyt kapott akkor a szexualitás, párválasztás és többek között kitértek arra is, hogy mi a ketubá, továbbá, hogy hányszor kell teljesítenie a férjnek felesége igényeit.
„A zsidó vallásban a nemi kapcsolat nem egy megtűrt rossz (nemcsak gyermeknemzés érdekében jön létre), hanem egy nagyon erős energia, potenciál – többek között erről is beszéltem a múltkori podcastban és nem kizárt, hogy fogjuk még boncolgatni a témát Szilárddal. A most induló új sorozatban a Kövesd a rabbitban szintén a zsidó vallás szemszögéből vizsgáljuk majd a különböző témaköröket és egészen mély dolgokat is fogunk érinteni, mint amilyen a lélek – mesélte Köves Slomó.
Létezik egyáltalán a lélek?
A Kövesd a rabbit podcast-sorozat első részéből kiderül, hogy mit értünk lélek alatt és kell-e egyáltalán, hogy azt mondjuk, a lélek egy létező jelenség.
„Az embernek vannak érzelmei, elképzelései, ezekről gondolhatjuk azt, hogy ez az ember spirituális oldala, tehát ez a lelke, azonban akad olyan is, aki ezeket kizárólag kémiai folyamatoknak tudja be, melyek valamely formában lefordítódnak”
– hangzik el a podcastban. Hogy mit mond erről a zsidó filozófia, a zsidó Biblia és Köves Slomó, kiderül a Kövesd a rabbit első epizódjában.
„Élt Izraelben egy bócher (jesivában tanuló diák), akinek naphosszat a szexuális örömökön járt az esze és amikor megtudta, hogy Rómában él egy prostituált, akinek a lábai előtt hever egész Itália férfilakossága, úgy döntött, ő is elmegy hozzá. Hosszú éveken keresztül rakosgatta félre pénzét – majd mikor összegyűlt a kisebb vagyonnak számító összeg-, útra kerekedett és meg sem állt a nő ajtajáig. Az beinvitálta lakosztályába, majd aligruhában elterült a csodálatos, díszes kereveten. A bócher izgatottan tépte le magáról ruháit, mikor belegabalyodott ciceszébe és akkor jött csak a felismerés, hogy számára ez az út járhatatlan. Szó nélkül felöltözött és távozni indult. A kéjhölgy nem tudta mire vélni a dolgot, hiszen neki soha senki nem mondott még nemet, és kérdőre vonta az ifjút, aki mindent elmesélt neki. Így lett az egyik legszürreálisabb talmudi sztoriból igazi hollywoodi mese, mivel ezek után az utcalány felvette a zsidó vallást és feleségül ment a bócherhez, majd boldogan éltek…
Tálit/Imalepel: nagy négyszögletes textil, melynek négy sarkáról rojtok lógnak. A fiúk bár micva (13 éves) kortól, haszid és litván közösségekben az esküvőjüktől kezdve viselik imádkozáshoz. Gyapjúból készül és általában fehér alapon csíkos az anyaga, a csíkok legelterjedtebb színe a fekete, de a kínálatban a fehér, a szürke, az ezüst, a világoskék és még számos más szín is megtalálható. A tálesz négy sarkára rögzített a rojtokat cicitnek vagy, jiddis kiejtéssel, cicesznek nevezzük. A parancsolat tórai eredetű. A Tóra szerint az egyik szálat kékre kell festeni, de ezt ma kevés közösségben gyakorolják, mivel nem egyértelmű, hogy mely tengeri állat felhasználásával állítható elő az eredeti szín. |
Ha érdeklik hasonló történetek is amellett, hogy filozófikusan elmerülne a két férfi társalgásában, feltétlenül javasoljuk, hogy iratkozzon fel a Kérdezd a rabbit podcast-csatornára, nem fogja megbánni!