A nagykállói rebbe nevéhez kötődő Szól a kakas már… kezdetű dalnak számos változata él a köztudatban, de az egyik leghitelesebb szöveget 1928-ban jegyezték le a sátoraljaújhelyi jesivában.
Kevés magyar zsidó dallam vált annyira ismertté, mint a Szól a kakas már… kezdetű. A dal egyszerre népies és misztikus, egyszerű és mélyen messiási tartalmú. De vajon melyik szöveg tekinthető a legautentikusabbnak?
A magyar zsidó dal, amely túlélte a századokat
A hagyomány szerint a dalt reb Jicchák Ájzik, a nagykállói cádik énekelte. A dallam és a szöveg a megváltás utáni vágyódást fejezi ki különböző kötői képekben, madárral, virradattal, várakozással.
Az évszázadok során számos változat terjedt el, kisebb-nagyobb szövegbeli eltérésekkel. A néphagyomány természetéből fakadóan egyes sorok módosultak, mások kiegészültek.
Az egyik legkorábbi, dokumentált változatot 1928-ban jegyezték le az újhelyi jesivában, melyet talán a legautentikusabbnak fogadhatunk el, hiszen Sátoraljaújhely és Nagykálló is előkelő helyet foglal el a képzeletbeli magyar haszid térképen.
A Szól a kakas már… 1928-ban lejegyzett szövege
Íme az egyik legautentikusabbnak tartott változat:
Szól a kakas már,
Majd meg virrad már!
Zöld erdőben, sík mezőben
Fészkel egy madár.Micsoda madár?
De micsoda madár?
Sárga lába, gyöngyös szárnya,
Engem oda vár.Várj, madár, várj,
Mikor lesz az már?
Ha az Isten nekem rendel,
Enyém leszel már.Mikor lesz az már?
De mikor lesz az már?
„Jibboné hamikdos, ir ción temállé”
Akkor lesz az már!
A héber sor jelentése: „Ha felépül a Szentély, és Cion városa megtelik.” A dal így egyértelműen a végső megváltásra, a jeruzsálemi Szentély újjáépítésére utal.
A kakas kukorékolása a hajnal hírnöke, a sötétség végét jelzi. A „madár”, amely „engem oda vár”, a megváltás szimbóluma. A refrén visszatérő kérdése – „Mikor lesz az már?” – évszázadok zsidó sóhaja.
2014-ben reb Taub Menáchem Mendel, a kállói rebbe egyenes ági leszármazottja Budapesten, a Bét Menáchem iskola fiúkórusával is elénekelte a dalt, megerősítve: ez nem pusztán folklór, hanem élő hagyomány.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.