Szenes Hanna, a magyar származású zsidó lány, aki fiatalon Izrael nemzeti hőse lett, családi gyökerei és bátorsága révén is különleges örökséget hagyott maga után.
Szenes Hanna 1921 nyarán, Budapesten született egy asszimilált zsidó család gyermekeként, és később Cháná Szenesként vált ismertté. Édesapja és nagybátyja művészi tehetsége, valamint családja gyökerei mellett fiatalon szembeszállt a sötét történelemmel. Az alábbiakban életének és családi örökségének főbb állomásait mutatjuk be.
Egy asszimilált zsidó család gyermeke
Szenes Hanna, vagy ahogy Izraelben a legtöbben említik: Cháná Szenes 1921 nyarán, július 17-én látta meg a napvilágot Budapesten. Szenes Anikó néven anyakönyvezték.
Asszimilált zsidó családba született. Egy református magániskolában érettségizett, méghozzá kitűnően, azonban a numerus clausus kirekesztő törvénye megakadályozta a továbbtanulásban.
Szenes Hanna izraeli nemzeti hős lett
Úgy döntött, hogy a Szentföldre vándorol, amit 1939 őszén be is váltott. Már kivándorlása is egészen meglepő volt, hiszen a magyar zsidóknak csak igen kis részét érintették meg a cionista eszmék, de az meg egészen elképesztő volt, hogy csatlakozott a Haganához, a fegyveres zsidó védelmi szervezethez. Míg szabadidejében, hobbi szinten verseket is írt.
Az angol hadsereg képezte ki, s egyike volt annak a különleges, ejtőernyős különítménynek, akit 1944 tavaszán azért küldtek Jugoszlávián keresztül Magyarországra, hogy megakadályozzák a deportálást. Sajnos egy csendőrjárat elfogta, szülővárosába hurcolta, ahol megkínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után, agyonlőtték. Jorcájtja chesván hónap 21.
Földi maradványait 1950-ben Izraelben, a jeruzsálemi Herzl-hegyen temették újra, mint nemzeti hőst.
Apai oldalról ismert pesti művészek voltak rokonai
Édesapja Szenes Béla, az ismert újságíró és színpadi rendező volt. Olyan regények szerzője volt, mint A kristóftéri Kolumbusz (1918) vagy A tizenegyedik parancsolat (1921), melyeknek már címe árulkodik a humoros jellegéről. Kifejezetten vígjátékokat írt, mint például A buta ember (1921) vagy Az alvó férj (1926) címűeket.
Szenes Hanna pedig írói vénáját nem csak édesapjától, hanem nagybátyjától, Szenes Andor költő, műfordítótól is örökölte, aki sok más mellett a még ma is jól ismert Egy csók és más semmi színpadi művet is szerezte. Andor nagybátyja révén pedig a később híres Szenes Iván (1924–2010) dalszövegíró, zeneszerző és dramaturg unokatestvére volt.
Szenes Hanna apai családja eredetileg Schlesinger volt
De miről is magyarosították a Szenes család a nevét? Nos, nem másról, mint a Schlesinger zsidó családnévről.
A Schlesinger egy tipikus helynév alapú vezetéknév, mely németül annyit jelent, hogy „sziléziai”. Azaz a Szenes család ezen, apai ága Sziléziából, a közép-európai történelmi régióból származott, melynek ma legnagyobb része Lengyelországhoz tartozik, de egyes részei Csehországba és Németországba is átnyúlnak.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.