Jachiel, egy 19 éves vallásos zsidó technikus megrendítő üzenete bejárta az izraeli közösségi médiát: miközben a sábát nyugalma beköszönt, ő lőszerrel, gépzsírral és felelősséggel van elfoglalva. Mert számára a szolgálat akkor éppen most a legszentebb micva. Az ő története és sok más, hozzá hasonló ember bátorít minket arra, hogy felismerjük: a háború idején nemcsak az erőfeszítés, hanem a hit is védelmez bennünket.

Vannak pillanatok, amikor egyetlen üzenet is képes szíven ütni egy egész nemzetet. Jechiel, az izraeli légierő 19 éves technikusa egyike azoknak a fiataloknak, akik csendben, reflektorfény nélkül teljesítenek szent szolgálatot. Amikor mások gyertyát gyújtanak és asztalhoz ülnek a sábáti békében, ők ott vannak a háttérben, hogy biztosítsák: legyen hol, legyen kinek gyertyát gyújtani. Mindeközben Izrael egy másik pontján, közösségünk egy ismert tagja, Liora Ruth megmenekült egy becsapódó rakéta elől. Ennek kapcsán Steiner Zsófia, az Egység és Gut Sábesz főszerkesztője a következőre hívta fel a figyelmet: „Ha nyitott szemmel járunk, nyitott szívvel élünk, megláthatjuk ezeket a csodákat. Ha pedig az Örökkévaló parancsai szerint élünk, magunk is részesévé válunk a csodáknak.”

Egy üzenet, mely bejárta a vallásos világot

A közösségi médiát bejárta az izraeli légierő 19 éves technikusának, az ultra-ortodox Jechielnek az üzenete: „Amikor ma este elkezdődik a sábát, tovább fogok dolgozni. A gyerekek a sábáti ünneplőruhájukban belépnek a zsinagógába ma este, és a légierő overálját viselem majd. Amikor Izrael népe leül a családjaikkal ma este a sábáti asztalhoz, én lőszerekkel és gépzsírral leszek elfoglalva. Amikor a sábát olyanná válik, mint egy hétköznap, én tudom, hogy a legszentebb feladatot látom el. Számomra az életvesztés megelőzése nem csak egy szlogen. Ez egy micva. Semmit nem áldozok fel. A népemet szolgálom.”

A Jechielhez hasonló szakemberek, férfiak és nők, fiatalok és érett felnőttek biztosítják, hogy Izraelben a háború ellenére a lehető legbiztonságosabb legyen az élet. Ők azok, akik megakadályozzák, hogy az Irán, a hutik, a hámász vagy ki tudja ki más által kilőtt rakéták, drónok és egyéb gyilkos eszközök célt érjenek. Ők és persze az Örökkévaló. 

Ismerjük fel Izrael Államban történő csodákat!

Miközben az ártatlan áldozatokat gyászoljuk. Fontos, hogy tudjuk, minden kilőtt rakéta, minden útjára indított drón emberéletek százainak a kioltására volt alkalmas. Ám csodával határos nem érték el a céljukat. Minden egyes ilyen csodáért hálát kell adnunk az Örökkévalónak, éppúgy, ahogy azokért az eszközökért és azokért az emberekért, akik éjjel-nappal őrködnek Izrael biztonsága fölött. 

Liora Ruth csodálatos megmenekülése

Az egyik csodát tulajdonképpen élő egyenesben követhettem végig. Baránőm, Liora Ruth, akit olvasóink is jól ismerhetnek a közös éneklésekről és a női óráiról, éppen autóval tartott valahova cfáti otthonából. Indulás előtt egy barátnős whatsappcsoportban beszélgetett velünk. Majd jött a döbbenetes üzenet: „vissza kellett fordulnom, valami baj van, extrém riasztás…” aggódva lestük innen Budapestről a híreket, és kissé megnyugodtunk, amikor jelezte, hogy elért a szomszéd ház óvóhelyéig. A sokk azonban akkor ért el bennünket, amikor jött a következő, enyhén remegő hangú üzenet. „El kell mondanom a sehehejánu áldást…” „ahonnan az előbb visszafordultam, ott csapódott be egy rakéta…” majd egy fotó, amin a festői Cfát fölé füstoszlop magasodik. Mi ez, ha nem csoda?!

Liorát érthetően megviselték az események, ugyanakkor megerősítették abban, hogy az Örökkévaló mindig figyel ránk és óv bennünket. Ha nyitott szemmel járunk, nyitott szívvel élünk, megláthatjuk ezeket a csodákat. Ha pedig az Örökkévaló parancsai szerint élünk, magunk is részesévé válunk a csodáknak.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás