Előző hét végén (ádár hónap 14-én) köszöntött be purim ünnepe, ami a perzsa uralom idején élő zsidók csodával határos megmenekülését ünnepli. A perzsa király gonosz tanácsadója Hámán ugyanis a fejébe vette, hogy kiírtja a zsidó népet, ennek történetét örökíti meg Eszter könyve (megila), amit purim idején olvasnak fel a zsinagógákban. Ennél több micva és szokás is tartozik az ünnephez, például: adakozás a rászorulóknak, kétféle ételt/italt tartalmazó ajándékcsomag küldése egy ismerősnek és persze a lakoma megtartása. A nagy többség purimkor maskarát húz és szokás hámántáskát vagy héberül hámánfülét fogyasztani.
Purim ünnepe tényleg az egyik legfergetegesebb esemény Izraelben, ellepik az ünneplők Tel-Aviv és Jeruzsálem utcáit. Elég jó, hogy az ünnep eltérő napokon van a két városban, így van lehetőség mindkét atmoszférát megtapasztalni.
A pékségek és kávézók rengeteg különlegességgel készülnek, például az előbb említett hámántáskával mindenféle mézes-mázos kiszerelésben. Kóstoltam karamellával, mogyorókrémmel, sőt halvával töltött változatot is. Mondjuk én a sima csokoládétöltelékre esküszöm.
Bár az ünnep csak egynapos, Izraelben mégis három napig lehet látni az utcán jelmezeseket. Ilyenkor nem lepődik meg senki, ha valaki beöltözve kóricál a munkahelyén, vagy éppen száll fel a buszra és persze az sem meghökkentő, ha egy rabbi öltözik varázslónak.
Az első megilaolvasást (Eszter könyve) a Tel Aviv International zsinagógában hallgattam meg, ahol a hangulatról Áriel Konstantyn rabbi gondoskodott. Elképesztően energikus rabbi, aki mindössze pár év alatt hatalmas közösséget kovácsolt össze a városban. A szerda esti megilaolvasás teltházas volt, ami azt jelenti, hogy még az utcán is álltak emberek. Eszter könyvének felolvasásakor szokás zajt csapni Hámán – a gonosz neve hallatán, amit a zsinagógában egy zenekar kísért. Az eseményt a YNET izraeli hírportál is közvetítette.
Tel-Avivban természetesen nemcsak a zsinagógák, de az éttermek, szórakozóhelyek is megtelnek ebben az időszakban. Rengeteg szabadtéri rendezvény közül lehet válogatni, minden korosztály számára van valami történés. A Rothschild nevű út például szabályosan egy karneváli felvonulássá alakul át. Ezt mindenképp érdemes megnézni, ha Izraelben jár.
Susán purimkor, azaz ádár hónap 15-én rengetegen látogatnak Jeruzsálembe. Buszokkal érkeztek a közösségek és családok a városba ünnepelni. Susán purim történetének lényege, hogy a perzsa uralom alatt élő zsidók ádár 13-án küzdöttek meg az ellenségeikkel és győzték le őket, így ádár 14-én megpihentek. Azonban a fővárosban, Susánban a harcok két napig tartottak, ők csupán ádár 15-én tehették le a fegyvert és pihenhettek meg.
Susán purim ünneplésének bevezetésével egyidejűleg bölcseink úgy határoztak, hogy minden olyan városban amelyet Jehosua bin Nun idejében fal vett körül, szintén 15-én ünnepeljenek. Így ünneplik ma susán purimot Jeruzsálemben.
Az időjárás nem igazán kedvezett az örömteli ünnepnek, persze ez nem szegte kedvét senkinek, viszont kevesebben voltak a Siratófalnál, mint más purimi alkalmakkor. Sokan a Kotelhez is jelmezben érkeztek, találkoztam indiánokkal, királyokkal, hercegnőkkel, sőt koldusnak öltözött gyerekekkel is. A férfiak oldalán számos közösség tartott megilaolvasást, amit a nap több pontjában meg lehetett hallgatni. Az emberek jöttek, mentek, sokan a megilaolvasás utáni szokásos lakomára siettek – közöttük én is, így Mea Shearim felé vettem az irányt. A családi szeuda amelyre hivatalos voltam, nagyon hangulatos volt, purimi dalok hangzottak el, finomakat ettünk és egy kicsit Eszter könyvéről is beszélgettünk.
Az ebédet követően Jeruzsálem utcáin sétálgattam, ahol elképesztő légkör uralkodott. Minden kisgyerek és fiatal jelmezben volt, de itt-ott a felnőttek is. A kedvencem a 19. századi hölgyeknek öltözött kislányok voltak. Az autókból szólt az ünnepi zene, mindenki kedélyesen köszöntötte egymást.
Purim alkalmával előkerültek az ünnepi kaftánok és strájmlik is. Az eső miatt a férfiak zacskót húztak a strájmlira, ami elsőre mókásnak tűnhet, de valójában nagyon praktikus megoldás. A kaftánok pedig személy szerint lenyűgöznek. Különböző motívumok vannak belehímezve, például van virágos, csíkos vagy egészen absztrakt minta is.
Mivel purim péntekre esett, így nagyon nagy sietség vette kezdetét délután három óra környékén. Ekkor kaptak ugyanis észbe az emberek, hogy haza kéne jutni sábeszre. A tömeg futott a buszok után, hatalmas dugó alakult ki. Erről és a purimi hangultról egy videó is készült, pillantson bele Jeruzsálem sajátos világába: