A hanukai történet alapjául szolgáló felkeléshez, illetve a hasmóneusokhoz köthető helyszínek közül kevésbé ismert Simon ben Mátitjáhu erődje, a Turá erőd, pedig az odavezető, árnyas utak, az út közben felfedezhető romok, olajprések, az esős időszakban zöldellő, színes virágokkal pettyezett növényzet és a hegytetőre érve a csodálatos kilátás miatt méltán lehet turistacélpont. A Jeruzsálem környékén fekvő Náchál Szorek természetvédelmi területen található erődből mára csak omladozó falak, vízgyűjtésre használt ciszternák és kutak maradtak.
Tur Simon a Szorek-patak medrének magasságából emelkedik 595 méternyi tengerszint fölötti magasságra. A környékbeli hegyek közül nemcsak magasságával, hanem különös, kúpszerű alakjával is kitűnik. Az erődhöz vezető, kijelölt turistautat a környékre jellemző fenyő-, tölgy-, szentjánoskenyér-, kőris- és eperfák szegélyezik és időnként sűrű bozót között kell haladnia az oda látogatónak. Télen és kora tavasszal a Magyarországon is jól ismert ciklámenek és nárciszok színes foltjai teszik még inkább szemet gyönyörködtetővé a hegyes-völgyes tájat, a mindent belengő fűszeres illatért pedig a vadon növő kakukkfű és zsálya a felelősek. Az egykori ciszternákból ma hatalmas, bőven termő fügefák ágaskodnak kifelé, ám az út mellett található ősi olajprés a mai napig tökéletesen megőrizte jellegzetes alakját. A földön, akárhová néz az ember, mindenhol cseréptöredékeket találni. A környéken van még egy alagút és egy galambtenyésztésre használt kolumbárium, mészégető kemence és további nagy, vakolattal vízhatlanná tett falú ciszternák.
De mégis, mi ez a hely?
Mátitjáhu, a hasmóneus főpap és öt fia, akik Modiin városában éltek, felkelést robbantottak ki az elnyomó szír-görögök és a velük szövetkező, hellenizált zsidók ellen. Az egyenlőtlen háború sikeresnek bizonyult a kis számú és gyengébbnek tartott, ám hazájukat és hagyományaikat foggal-körömmel védő zsidók számára. A makabeusoknak sikerült megszilárdítaniuk a zsidó fennhatóságot a terület jelentős részén és visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt is. Turá erődjét más néven Tur Simonnak is nevezik, mivel ezt az erődöt az idős Mátitjáhu legkisebb fia, Simon ben Mátitjáhu építette. Ő egyszerre viselte a parancsnok, a főpap és a nászi (fejedelem) címet is, és idővel király lett, a hasmóneus dinasztia megalapítója. Bár a helyszínen nem találtak semmilyen régészeti bizonyítékot arra nézve, hogy ez valóban Simon erődje lett volna, a régi arab elnevezések – mint más esetekben is – arról tanúskodnak, hogy valóban ez volt a hasmóneus király, Simon erődje. A magaslat körül falut alapítottak, melynek lakói elsősorban szőlő- és olívatermesztéssel foglalkoztak.
A helyszínen meglehetősen kevés régészeti feltárást végeztek. Boáz Ziszu régész vezetésével az 1990-es évek közepén folytatott itt ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság, és a feltáró archeológusok is úgy vélték, hogy a polgári időszámítás kezdetét megelőző második évszázadra tehető az épület elkészülte. Ez a tény is Simonhoz köti a helyet, mivel több helyen olvasható, hogy számos erődöt és várat építtetett. Az erőd egészen a Bár Kochvá-féle felkelésig (i. sz. 132-136) lakott volt, akkor rombolták le a rómaiak. Bár később, 2001-ben egy másik kutatócsoport is végzett ott feltárási munkálatokat egy rövid ideig, a teljes kutatás még várat magára.
| Ha szeretné megközelíteni a felfedezésre érdemes helyszínt, annak a Nesz Hárim nevű, Bét Semeshez és Jeruzsálemhez egyaránt közel fekvő mosáv közelében kell parkolnia és az autóút mellől indulva leereszkednie az előbb a völgybe, majd a szemközti hegyre vezető útra. |
A Hiking the Holy Land című weboldalon a következő tippek olvashatók a kiránduláshoz:
- A legjobb ősszel, télen vagy tavasszal menni. Nyári napokon érdemes kora reggelre vagy késő délutánra időzíteni a kirándulást.
- Az út több helyen igen meredek vagy nagyon lejtős, egészen kicsi gyerekekkel kevésbé ajánlott, bár vannak olyan kicsik, akik kifejezetten élvezik a kihívásokat.
- Kutyával jól járható út.
- Fontos, hogy sok vizet vigyenek magukkal. Egy széles karimájú kalap jól véd az erős napsugarak ellen, a jó minőségű kirándulócipő pedig megkönnyíti a kapaszkodást.
- Az esőt követő egy-két napban az út erősen csúszós, sáros és nehezen járható. Elengedhetetlen az erős turistabakancs és fokozott elővigyázatosságra van szükség.