A 2025-ös felkelő oroszlán hadművelet történelmi fordulópontként vonulhat be a zsidó nép történetébe. A világ döbbenten figyeli, ahogy Izrael meglepő stratégiai fölénnyel és spirituális tartással válaszol egy potenciális pusztító háború kihívásaira. A légicsapások, a diplomáciai manőverek és az imák egyszerre zajlanak, miközben újra felhangzik az ősi mondat: „Íme, egy nép, amely oroszlánként kel fel.”
Miközben a Közel-Kelet forrong, és Iránnal való konfrontáció új szintre lépett, Izrael nemcsak haditechnikával válaszol. A döntéshozók imával kezdik az üléseket, és a Tórából merítenek iránymutatást. A nemzeti megújulás, amelyet a felkelő oroszlán szimbóluma jelöl, nem csupán hadműveleti név, hanem egy ősi, spirituális igazság újraéledése – emeli ki Dovid Margolin a Chabad.org népszerű szerzője.
Felkelő oroszlán: hit és a hadviselés összefonódása
A Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi több évtizeden át hangsúlyozta: a Tóra nemcsak erkölcsi útmutató, hanem gyakorlati iránytű is, amely az élet minden területére – még a háborúra is – érvényes. A Talmud (Szánhedrin 72. a) tanítása egyértelmű: „Ha valaki jön, hogy megöljön, kelj fel, és öld meg előbb.” A Lubavicsi Rebbe értelmezése szerint ez nem pusztán védekezési tanács. Ez egy Isten-i parancs. Nem szabad várni a támadásra, mert az már túl késő lehet. A megelőző cselekvés nem agresszió, hanem morális kötelesség.
A csoda nem kivétel, hanem törvény
A közelmúlt eseményei – többek között az izraeli légierő sikeres rajtaütései, a vártnál enyhébb iráni válasz, és a csodával határos túlélések – nem véletlenek. A Rebbe már 1991-ben, az Öbölháború idején is „nyilvánvaló csodákról” beszélt, amelyek nemcsak a zsidók, hanem a világ minden nemzete számára láthatók voltak. Most újra ezeknek a csodáknak lehetünk tanúi. Feltéve, ha nyitott szemmel nézzük a történelmet.
Mit is jelent a „felkelő oroszlán”?
„Íme, egy nép, amely oroszlánként kel fel, és ugrik, mint egy hím oroszlán.”
– idézi a Tóra. De mit jelent ez a mondat valójában? A híres kommentátor, Rási szerint a vers nem katonai dicsőséget, hanem lelki éberséget jelent. A zsidó ember reggel nemcsak felkel, hanem azonnal cselekszik: magára ölti a táliszt, elmondja a Smá Jiszráélt, felteszi a tfilint. Ezek az egyszerűnek tűnő cselekedetek – gondolat, szó és tett szintjén – nap mint nap az egyiptomi kivonulás csodájára emlékeztetnek.
A győzelem nemcsak fegyverekkel történik
A Felkelő Oroszlán hadművelet neve nemcsak katonai kifejezés. Az izraeli miniszterelnök a támadás előtt a Siratófalnál imádkozott, tallittal a vállán, és a Tóra szavait írta a cetlijére. A kormányülés zsoltárokkal zárult. Ez az aktus világosan jelzi: Izrael tudja, hogy a technológia önmagában kevés. A túlélés mindig is túlmutatott a természetes eszközökön. A győzelem feltételei között ott van a hit, az ima, a Tóra tanulása és a micvák végrehajtása.
A jövő kulcsa: emelkedni minden reggel – mint a felkelő oroszlán
A Rebbe tanítása szerint a hősiesség nem kizárólag a harctéren nyilvánul meg. A valódi felkelő oroszlán az, aki minden reggel újra az élet szentségét választja, és aszerint cselekszik. Az ilyen emberek alkotják azt a közösséget, amely képes csodákat vonzani az életébe.
A mai események ugyanúgy csodákat hordoznak, mint a múlt nagy pillanatai – akár a Vörös-tenger kettéválása, akár a purimi megmenekülés idején. De ezek a csodák nem passzív várakozásból születnek. A Tóra arra tanít: „Mint ahogyan Egyiptomból való kivonulásod napjaiban, ismét csodákat mutatok neked.” A kérdés már csak az: készen állunk-e reggelente úgy felkelni, mint az oroszlán?
A borítókép Sefira Lightstone grafikája a Chabad.org-ról.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.