Ha valaki a történelmi fényképekből indul ki, azt gondolhatja, hogy a frissen alapított izraeli állam első lépései jól átgondolt, rendezett események voltak. Az igazságtól azonban semmi sem állhat távolabb: az illetékesek nem tudtak megegyezni az ország nevében, a függetlenségi nyilatkozat nem készült el időben és a címer sem volt még kész az ország megalapítása idején. A mai napig emlegetett életérzés, a bálágán (káosz, rendezetlenség, fejetlenség) az első pillanattól jellemzi a nemzetet. Ám az is igaz, hogy a megoldhatatlannak tűnő helyzetekre adott tipikus válasz: „jihje beszder – rendben lesz” a legtöbb esetben igaznak bizonyult.

Izrael Állam megalakulásának 74. évfordulója alkalmából az israel21c oldal nyolc érdekességet idéz fel a régi-új ország első heteiből.

Jom háácmáut: ma estétől ünnepli Izrael függetlenségét

Ma estétől kezdődően ünnepeljük Izrael Állam függetlenségét.

1. Valójában nem 1948-ban alakult először kormány

Közismert tény, hogy 1948-ban kiáltották ki Izrael Állam függetlenségét. Azt azonban kevesebben tudják, hogy öt évvel korábban, 1943-ban egyszer már megpróbálkoztak ugyanezzel. A második világháború közepén a Tel-Aviv mellett fekvő Rámát Gánban veterán cionista vezetők egy csoportja népgyűlést hívott össze azzal a céllal, hogy átmeneti zsidó kormányzatot válasszanak. A hosszadalmas beszédeknek azonban semmi foganatja sem lett – de legalább megpróbálták.

2. Az országnév nem volt magától értetődő

Izrael az Izrael, el sem tudjuk képzelni az ország nevét másként, ám a kezdetekkor egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy ez lesz a születőfélben levő állam neve. Szóba került például a Cion név, amit részben azért vetettek el, mert a Bibliában Jeruzsálemet jelenti csak, nem az egész országot, részben pedig azért, hogy megkülönböztessék a cionista mozgalomhoz való tartozást és az állampolgárságot. Ugyanígy járt a Jehuda (Júdea) is, ezt is azért utasították el, hogy meg lehessen különböztetni a zsidósághoz való tartozást és az állampolgárságot. Felmerült továbbá az Ever, a hasonló nevű bibliai alak után, akinek a neve a mai napig megtalálható az ivrit – „héber” szóban. Az Izrael nevet az ország első miniszterelnöke, Dávid Ben-Gurion javasolta.

3. A függetlenséget – hiába látjuk a képeken a szépen elrendezett hátteret – rögtönzött díszletek között kiáltották ki

A függetlenség bejelentésére az akkori Tel-Aviv Múzeum bejáratánál került sor, mert a főváros, Jeruzsálem ostrom alatt állt. A híres fényképen hosszú, földig érő drapériákat látunk, rajtuk Theodor Herzl képe és izraeli zászlók lógnak. A pódiumon komoly kinézetű férfiak ülnek. Mókás belegondolni, hogy a drapériák valószínűleg a múzeum aktképeit voltak hivatottak eltakarni. A székek a környező kávéházakból érkeztek, Herzl nagy méretű képét pedig kölcsönkérték erre az alkalomra, mivel a költségvetésbe nem fért bele e tárgyak megvásárlása. Az egész díszlet összeállítása 24 órába tellett, de megérte a fáradságot, az eredmény igazán nagyszerű és monumentális lett.

A független Izrael Állam kikiáltása (forrás: Zoltán Kluger, Kormányzati Sajtóiroda)

4. A függetlenségi nyilatkozatot az aláírók nem írták alá igazából

Az izraeli függetlenségi nyilatkozat nemcsak átgondoltan írt, kanonizált szöveg, hanem különleges kalligráfiával megírt dokumentum. A írásjegyek kimunkálása rengeteg időt vett igénybe, így az aláírási ceremónia idejében még nem volt teljesen készen. Ennek okán az aláírók nem a tekercset írták alá, hanem egy külön pergamendarabot, amit aztán a tervező felesége varrt oda az elkészült tekercshez. Ben-Gurion egyszerű írógéppel készült szöveget olvasott fel, amihez kézzel írt megjegyzések is tartoztak.

5. Az első izraeli zászlót zsírkrétával színezték ki

Rebecca Affachiner igazi úttörő volt, aki a XX. század elején a zsidó közösségnek és a cionizmus ügyének szentelte életét. Érdekesség, hogy ő volt az első, aki 1948. május 14-én meglobogtatta Jeruzsálemben az izraeli zászlót, rögtön a függetlenség kikiáltása után. A zászlót saját kezével varrta és a Dávid-csillagot, valamint a két kék sávot zsírkrétával színezte ki.

Mit jelentenek a izraeli zászlón lévő szimbólumok?

Égszínkék Dávid-csillag kék-fehér mezőben, felette és alatta egy-egy égszínkék sáv. A kék-fehér zászló, a modern kori Izrael Állam egyik szimbóluma. A Függetlenség Napján felidézzük honnan ered. A Dávid-csillag tulajdonképpen két, egymásba fordított háromszög. Ez a szimbólum évezredek óta ismert, ám nem olyan régen kapcsolódott össze a zsidó néppel. A zsidóságnak ennél sokkal ősibb jelképei is … Olvass tovább

6. A kormány pályázatot írt ki a címer megtervezésére, majd több száz javaslatot utasított el

Egy címer elkészítése egyáltalán nem könnyű feladat. Számtalan körülményt kell figyelembe venni és a kormánynak is voltak elképzelései: a címernek tartalmaznia kellett a hétágú menórát, hét csillagot és a kék-fehér színkombinációt. 450 javaslat érkezett, végül Gávriel és Maxim Sámir menórát, hét csillagot és kétoldalt olajágakat, valamint a Jiszráel (Izrael) feliratot tartalmazó tervét fogadták el és kisebb módosításokkal (a modern menóra helyett a klasszikus, Titus-domborművön látható formát választották és elvetették a hét csillagot) a mai napig ezt használják.

Hogyan született az izraeli címer és mit ábrázol?

Az izraeli zászlót a diaszpórában találták ki, a címert viszont már a szuverén Izrael államban hozták létre. A zsidó népnek számos ősi szimbóluma van. Ilyen a pálmaág, vagyis a luláv, Júda oroszlánja és a hétágú menóra is. Ez utóbbi volt talán a legismertebb a Szentély berendezési tárgyai közül, és számtalan használati, illetve dísztárgyat ékesítettek vele … Olvass tovább

7. Az első tel-avivi függetlenségi napi ünnepség kudarcba fulladt

A régi-új állam első két évtizedében minden évben katonai felvonulást tartottak a függetlenségi napi ünnepségek keretében. Az első évben azonban kudarcba fulladt az esemény, mivel a túllelkesült tömeg elzárta az utcákat és lehetetlenné tette a felvonulást. A kortársak megalázónak tartották a helyzetet. Egy újságíró azt írta: az a hadsereg, amelyik egy évvel korábban sikeresen megvédte az országot, képtelen volt arra, hogy egyszerűen átjusson egy utca túloldalára.

8. A kneszet (izraeli parlament) az első alkalommal egy moziban gyűlt össze

A Kneszet épülete Izrael és azon belül a főváros, Jeruzsálem jellegzetes helyszíne. Az épület azonban nem állt azonnal rendelkezésre, így először a Keszem („csoda”) nevű tel-avivi moziban gyűltek össze a tisztelt ház tagjai. Az 1945-ben emelt moziépület, amely közvetlenül a tengerparton feküdt, csodálatos környezetben, ezer párnázott székkel rendelkezett. A kneszet 1949 folyamán többnyire itt ülésezett, mielőtt Jeruzsálembe költöztek volna a képviselők. Az épület később adóhivatalként, majd operaházként szolgált, aztán lerombolták és lakóépületként született újjá.

50 éve avatták fel a Kneszet épületét

A jeruzsálemi Givát Rám negyedben álló épületet nagyszabású állami ünnepség keretében avatták fel 50 éve, 1966 augusztusában. Mintegy 6000 vendég, köztük államelnökök vettek részt a ceremónián. 5000 izraeli polgár is végignézte az eseményt a szemközti domboldalról. A Kneszet 1949-ben kezdte meg munkáját törvényhozó testületként. Akkoriban ide-oda költözött néhány jeruzsálemi és Tel Aviv-i épület között. 1950-től … Olvass tovább

 

Fotó: Zoltán Kluger, Kormányzati Sajtóiroda