A második ádár hónap újholdjának második napjával megkezdődött a zsidó év 13. hónapja. 19 évenként összesen 7 alkalommal iktatunk be egy teljes hónapot az évbe, hogy kiegyenlítsük a holdhónapok adta év és a napév közti különbséget. A chabad.org cikke 13 tényt gyűjtött csokorba a szökőévről a hónapok száma szerint.
1. A szökőév bejelentése az első micva része
Mózes második könyvének 12. fejezetében olvassuk azt a parancsolatot, mely szerint peszách ünnepét tavasszal kell megtartanunk. A zsidó naptár szökőéve biztosítja, hogy ne csússzanak el a holdhónapok a napévhez képest és peszách ünnepe mindig tavasszal legyen
2. Egy egész hónapot adunk hozzá az évhez
Az általánosan elterjedt Gergely-naptárral ellentétben nem egyetlen napot, hanem egy teljes hónapot toldunk az évhez, vagyis megkettőzzük ádár hónapot, és annak minden ünnepét a második ádárban tartjuk meg.
3. Héberül úgy nevezik: sáná meuberet – terhes év
Persze nem arra a fajta teherre kell gondolni, ami nehézzé teszi az ember életét, hanem arra, amelyik várandós, kigömbölyödik, kiteljesedik, több, mint az egyszerű, sima év.
És ha már a várandósságnál tartunk: maga az újhold, ros chodes napja, a nők különleges napja.
4. A központi bíróság hirdette ki
A szökőév kihirdetése a Szánhedrin, a legmagasabb fokú rabbinikus bíróság feladata volt. Rabbi Meir szerint három bírót bíztak meg ezzel a feladattal. Simon ben Gámliel rabbi szerint azonban a három bölcs csak elkezdte a tanácskozást, még ketten csatlakoztak utána a helyzet megfontolásához és végül még ketten a döntéshozatalhoz.
5. A bölcsek szakképzett csillagászok voltak
A szökőév meghatározásában elsődleges szerepet játszott a tavaszi nap-éj egyenlőség. Ha a számítások szerint niszán közepe utánra esett volna (vagyis niszán 16-ra vagy annál későbbre), akkor az évet automatikusan szökőévnek nyilvánították. Fontos volt az is, hogy érzékelhetően tavasz legyen. Ha az árpa még nem érett meg Izraelben vagy a fák nem kezdtek virágozni, az elegendő volt arra, hogy niszánt későbbre helyezzék még egy ádár hónap betoldásával.
6. Emellett további tényezők is szerepet játszottak
A Szánhedrin más tényezőket is számításba vett a döntés során. Ha az utak vagy a hidak olyannyira megrongálódtak az esős időszakban, hogy nagy mértékben akadályozták volna a zarándokok Jeruzsálembe jutását, akkor a szökőév kihirdetésével elegendő időt biztosítottak a munkásoknak, hogy kijavítsák a hibákat.
7. Mára már nem kell se megvitatni, se bejelenteni: minden előre meg van határozva
A polgári időszámítás szerinti IV. században II. Hilél (aki nem tévesztendő össze az idősebbik Hiléllel, a Misna egyik legkiemelkedőbb bölcsével) felismerte, hogy szükség van a naptárrendszer rögzítésére. Rabbinikus bíróságával együtt létrehozta a máig is használt naptárt, melyben 19 éves ciklusok követik egymást, és minden ciklusban hét szökőév van.
8. A szökőév lehet 383, 384 vagy akár 385 napos is
A rögzített naptárban a legtöbb hónap vagy mindig 29, vagy mindig 30 napos. Két hónap azonban, az egymást követő chesván és kiszlév lehet 29 és 30 napos is. Ennek megfelelően a szökőév is változtathatja a hosszát.
Olvasson tovább! Ezeket kell tudni kiszlévről.
9. Szerződést kötne? Legyen előrelátó!
Ha egy bérleti szerződés egy évre szabta meg a bérleti költséget és menet közben kihirdették, hogy az adott év szökőév, akkor a 13. hónapot bele kellett számítani az előre megállapított bérbe. Ha azonban havonta fizetett a bérlő, akkor egy további hónapot ki kellett fizetnie, nem kaphatta meg a 13. hónapra a bérleményt ingyen. Amennyiben a szerződés mindkét lehetőséget tartalmazta, akkor a bérlő volt a kevésbé kedvezményezett helyzetben és meg kellett fizetnie a 13. havi díjat is.
10. A 13. hónap a 12.
Mivel a háláchá, vagyis a zsidó jog szerint az ádárra eső ünnepeket a második ádár hónapban ünnepeljük, mondhatjuk, hogy a beiktatott, 13. hónap a sorban 12-ként érkező első ádár.
Olvasson tovább! Vannak, akik úgy tartják, hogy a Mózes halálára és születésére emlékező zájin ádárt az első ádárban kell megtartani, mert Mózes halálának éve is szökőév volt.
11. Az öröm hatvan napja
Azt mondják bölcseink: amikor beköszönt ádár hónapja, megsokasodnak az örömeink. Két ádár hónap dupla annyi, pontosan hatvan napnyi örömöt jelent. Minden nap van mit ünnepelni, csak nyitott szemmel kell járni és felismerni a világ apró örömeit is.
12. Az első ádárt héberül ádár álefnek, a másodikat ádár bétnek nevezik
A héber nyelvben a betűknek különleges módon számértéke is van, vagyis a számok betűkkel is kifejezhetők. Így ahelyett, hogy első és második ádárról beszélnénk, héberül ádár álefet (a héber ábécé első betűje) és ádár bétet (a második betű) mondunk.
13. Hogyan lehetséges, hogy Simon két héttel Dániel után született, mégis Simon ünnepli előbb a bár micváját?
Simon és Dániel szökőévben születtek. Dániel az első ádár hónap utolsó hetében, Simon pedig két héttel később, már a második ádár hónapban. 13 évvel később, a bár micvájuk éve azonban sima év volt, nem szökőév, így mindkét ádár hónap szülöttei ugyanabban a hónapban ünnepeltek. Így Simon hirtelen megelőzte Dánielt és két héttel korábban lett bár micva, mint a barátja.
