Heti izraeli hírösszefoglaló.

Merénylet történt a Somron fővárosának nevezett Árielhez közeli Bárkán ipari parkban. Az egyik ott működő vállalat egy volt alkalmazottja házilag barkácsolt sorozatlövő fegyverével két izraelit megölt, egyet pedig megsebesített. A 29 éves, egygyermekes Kim Levengrod-Jechezkélit és a 35 éves, háromgyermekes Ziv Hádzsbit a támadó megkötözte, és közvetlen közelről lőtte agyon. A nő Ros Háájinból, a férfi Rison Lecionból járt be dolgozni. Az 54 éves, haslövést szenvedett asszony állapota középsúlyos. A gyilkos ismerte áldozatait; a merénylet után elmenekült a helyszínről. Futás közben még rálőtt egy izraeli munkásra, aki önvédelmi fegyverével viszonozta a tüzet, de egyikük lövése sem ért célba.

A merénylőt azonosították: egy 23 éves arab férfi, aki a Palesztin Hatóság területén fekvő Tulkárem melletti faluban él. A hadsereg hajtóvadászatot indított utána, attól tartva, hogy további támadásokra készül. A merénylő Facebook oldalán az utolsó bejegyzésben mécsesek láthatóak és egy felirat, mely szerint várja a találkozást Allahhal.

A gyilkost nem tudták kapcsolatba hozni az egyik ismert terrorista szervezettel sem, a pontos indítékot még keresik. Annyi bizonyos, hogy előre megtervezett akcióról van szó. Az arab nyelvű közösségi média felületein hősnek nevezték a férfit, gratuláltak tettéhez, több ara településen pedig cukorkák osztogatásával ünnepelték a hidegvérrel végrehajtott gyilkos merényletet.

A Bárkán ipari park 8000 embernek ad munkát. A munkavállalók fele izraeli, fele palesztin. “Ez egy szörnyű merénylet, olyan, amilyenre nem volt még példa a múltban. Az ipari parkok évtizedek óta a békés egymás mellett élés helyszínei” – mondta Joszi Dágán, a somroni megyei önkormányzat elnöke. Kisebb incidensek azért korábban is akadtak. 2015-ben egy arab merénylő két biztonsági őrt sebesített meg késével, mielőtt lelőtték volna.

Itámár Ben-Gvir, a jobboldali Ocmá Jehudit párt vezetője Dágánt bírálta: “Nagyra értékelem Joszi Dágánt és az Izraelért folytatott küzdelmét, de sajnálatos módon most téved, és félrevezeti a közvéleményt. Az egymás mellett élésnek vége Bárkánban és ez már csak nagyon kevés embernek nem világos. Az ott munkát vállaló emberek jelentős része nem lojális Izraellel, és őket végleg el kell távolítani onnan. Nem az a probléma, ha valaki arab, hanem az, ha gyűlöli Izraelt. A munkavállalókat jobban át kell világítani, és meg kell tőlük követelni az Izrael Államhoz való hűséget.” A merényletet Netánjáhu miniszterelnök és Rivlin államelnök is élesen elítélte.

 

Új régészeti parkot avatnak Hevronban

Az ősatyák városának is nevezett település a zsidó történelem legősibb, 4000 éves rétegéből és a későbbi korszakokból is bőségesen tartogat leleteket. A park Hevron legrégebbi negyedében, Ádmot Jisájban, más néven Tel Rumédában nyílik meg, mely egy kisszámú zsidó közösségnek is otthont nyújt.  A feltárt terület korábban szemétlerakóként működött, ma pedig számtalan történelmi korból mutat be épületmaradványokat és tárgyi emlékeket. Feltételezhetően itt állt Dávid király palotája, aki hét éven keresztül Hevronból uralkodott, mielőtt Jeruzsálembe tette volna át székhelyét, illetve a vallásos hagyomány szerint apja Jisáj és dédanyja, a bibliai Rút sírja is itt található.

A legutóbbi felfedezés során két, a második szentély korabeli, nagyméretű rituális fürdőt (mikvét), egy szőlő- és egy olajpréselő, valamint egy fazekas üzemet tártak fel az Izraeli Régészeti Hatóság és az Áriel Egyetemen oktató Dávid ben Slomó professzor vezetésével. A leletanyag érdekessége, hogy a szőlőprések közvetlenül a mikve mellett kaptak helyet, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy az ott készült bort egyenesen a jeruzsálemi Szentélybe szállították, és ezért volt szükség a nagyfokú rituális tisztaságra. A hevroni térség már az ókorban is híres volt szőlőjének kimagasló minőségéről, amit a jó minőségű talaj és az 1000 méter körüli tengerszint feletti magasság garantál.

Nácik által elrabolt műkincsekből rendeznek kiállítást

Erről Gila Gámliel, a társadalmi egyenlőség minisztere és Monika Grütters Németország kulturális minisztere állapodott meg. Grütters Angela Merkelt kísérte el izraeli látogatására.  A műkincsek az 1500 darabos Gurlitt-kollekcióhoz tartoznak, melyet 2012-ben fedeztek fel.

“Ezek a zsidóktól elrabolt kincsek hét évtized után érkeznek Izraelbe. Jelentős lépés ez afelé, hogy ismét zsidó tulajdonba kerüljenek. A lopott műkincsek témája nagyon fontos, mert a zsidó örökség részét képezik” – jelentette ki Gila Gámliel. A német kulturális miniszter elmondta, hogy reményeik szerint az izraeli kiállítás segít ráakadni egyes műtárgyak tulajdonosára.

A Gurlitt-kollekcióhoz festmények, szobrok, rajzok és vázlatok tartoznak, melyek alkotói között olyan neves művészeket is találunk, mint Chagall, Cézanne, Picasso vagy Monet. A gyűjteményre a német adóhatóság nyomozói bukkantak rá véletlenül, amikor egy lakást kutattak át Münchenben.  A lakás tulajdonosa Cornelius Gurlitt volt, akinek apja a nácikat kiszolgáló műkereskedő volt a háború idején.

A német csapatok összesen 650 000 műtárgyat zsákmányoltak a második világháború alatt, melyek közül mintegy 100 000 sorsa a mai napig ismeretlen.

zsido.com