A palesztinpárti tüntetőkre a palesztinok hívták ki az izraeli rendőrséget.

Múlt pénteken amerikai és izraeli aktivisták érkeztek Hevronba, hogy “erőszakmentesen demonstráljanak az izraeli jelenlét ellen”. Akciójuk során egy üres földterületet kezdtek megtisztítani a gaztól és a szeméttől. Munka közben békedalokat énekeltek, és pattogatott kukoricát osztogattak “Hevroni Mozi – Hamarosan megnyílik” feliratú zacskóban.

Hebron-3

A hamarosan kiérkező izraeli rendőrség és katonaság távozásra szólította fel őket. A demonstrálók ekkor passzív ellenállását tanúsítva, zsoltárokat énekelve tagadták meg a távozást, mire a rendfenntartók egyenként cipelték el őket. Az izraelieket letartóztatták, az amerikaiakat szabadon engedték. Utóbbiak visszamasíroztak a helyszínre, és elfogyasztották ebédjüket. Ezután újra ténykedni kezdtek, de meglepetésükre megjelent a föld arab tulajdonosa, aki felháborodva konstatálta, hogy a békeharcosok kigyomlálták az összes ehető növényt, mellyel birkanyája táplálkozik. Ki is hívta a rendőrséget, akik ismét elszállították az amerikaiakat.

A lakosok körében a tervezett mozi ötlete is felháborodást keltett, mivel Hevron az egyik legvallásosabb muszlim város, a Hámász irányítása alatt áll, s így elképzelhetetlen, hogy a nyugati kultúrát szimbolizáló intézmény működjön a városban. “Ezek az emberjogi aktivisták azt állítják, hogy az araboknak jöttek segíteni, de annyira tudatlanok, hogy fogalmuk sincs, hol vannak. Megsértik a muszlimok kultúráját, semmibe veszik az értékrendjüket, miközben bárgyú arccal énekelgetnek” – mondta dühösen egy helyi lakos.

Hebron-4

Ha mindez nem lenne elég kiderült, hogy a “felszabadítók” valójában egy zsidó tulajdonú földön akarták felállítani “Palesztina első filmszínházát”. A telek ugyanis a város legősibb részén, a Tel Ruméda negyedben található, ahol 3000 évvel ezelőtt Dávid király erődítménye  állt. 1811-ben zsidók vásárolták meg a területet és telepedtek meg rajta. Az 1929-es pogrom – melynek során 69 hevroni zsidót gyilkoltak meg – után a zsidók elhagyták a várost. Az 1948 és 1967 közötti jordán megszállás alatt az Abu Aisa klán tagjai vették birtokba a földet. Miután a Hatnapos Háború során az izraeli csapatok kiűzték a városból a jordániai hadsereget, a terület egy részén megalapították az Ádmot Jisáj nevű zsidó lakónegyedet, de a kérdéses telek az Abu Aisa család kezelésében maradt. Korabeli légifotók azonban bizonyítják, hogy ez a terület is zsidó tulajdonban volt, több mint száz éven keresztül.

Take-them-out-of-here

Forrás: Jewish Press és JTA