Naptárlap – ádár hónap, Halberstadt, Németország, 1716

Lassan ádár hónap vége felé járunk, de mivel ebben az évben két ádár hónap van, ezért még érdekesebb, hogy ennek az időszaknak a csillagjegye a halak. Sokak számára meglepő lehet, de mind a zsidó miszticizmusban, mind a klasszikus asztrológiában a halak szimbóluma mély jelentéstartalommal bír. Az arizonai Tucson rabbija, Yehuda L. Ceitlin úgy gondolta, hogy sokat lehet tanulni ezektől a vízi élőlényektől, ezért hét tanítást gyűjtött össze a Chabad.org oldalán. 

1. Mindig előrefele haladjunk!

A legtöbb hal nem képes hátrafelé úszni – ezt az általános megállapítást az angolna ritka kivétele csak erősíti. Az emberek számára az emlékek meghatározó erővel bírnak, segítenek a megfelelő döntések meghozatalában, azonban fontos, hogy képesek maradjanak a jelenben élni, méghozzá úgy, hogy mindennapjaikat a jövő megfelelő alakítására összpontosítsák. Ahogyan azt a tekintélyes litván rabbi, „Jiszraél Salanter”, vagyis Ráv Jiszraél Lipkin (1809–1883) mondta: „amíg élünk, addig teljesíteni is tudunk.”

„Hogyan kezdhettem volna el a kol nidré imát, amikor egy szegény zsidó kisgyermek sírt?”

Svát hónap 25-én (ebben az évben február 7.) emlékeztünk meg Jiszráel Lipkin rabbi (1810-83) halálának évfordulójáról. A zsidóság litván ágának egyik legnagyobb alakja, a muszár, vagyis az erkölcsi megközelítés mozgalmának megteremtője leginkább nem családnevén, hanem litvániai lakhelye, Salant után ismert. Jiszráel Salanter rabbit, talmudtudóst, zsidó filozófust mutatjuk be hát olvasóinknak. Jiszráel rabbi 1810-ben született Litvániában. … Olvass tovább

2. Nyugodtan haladjunk a saját tempónkban!

Míg a vitorláskardhalak közel 112 kilométer per órás sebességet is elérnek, addig a törpe csikóhal ugyanennyi idő alatt mindössze alig másfél métert képes megtenni. Utóbbi tempója olyan lassú, hogy alig lehet észrevenni a mozgását. Azonban még ha valaki kifejezetten lassú is, az nem jelenti azt, hogy nem halad. Salamon király azt tanácsolja:

„Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.” (Mislé 22:6.)

Két ember fejlődése nagyon eltérhet egymástól, de nem szükséges mindig vitorláskardhalaként törni előre. Csupán arról kell mindenkinek meggyőződnie, hogy a megfelelő irányba halad.

3. Sose lustuljunk el!

A legtöbb hal szokott pihenni, azonban úgy sosem alszanak, mint az emberek. Nekik mindig résen kell lenniük, figyelniük kell a veszélyre. Az emberek viszont hajlamosak arra, hogy elengedjék magukat, ha úgy érzik, elérték a fejlődésükben a megfelelő szintet. De, ahogy az idősebb Hillél, vagyis Hillél háZáken mondta:

„Ne bízz magadban a halálod napjáig.” (Ávot 2:4.)

Nem szabad hát elfelejteni, hogy az önelégültség sokszor visszaeséshez vezet, és még azt is el lehet veszíteni, amiért korábban megdolgozott az ember.

4. Az élesség kétélű fegyver

A mélytengeri agyaras halnak több centi hosszú, félelmetes fogai vannak, amelyek azonban aránytalanul nagyok, olyannyira, hogy a száját sem képes bezárni. Ez a fizikai adottság azzal jár, hogy a táplálék egy része egyszerűen kiúszik a szájából. A harciasság időnként az ember előnyére válhat, azonban ha valaki túl „éles”, akkor könnyedén megvághatja magát is és korlátozhatja a kapcsolatait a világgal. Vigyázzon hát mindenki, miképpen használja ezt a kétélű fegyvert.

Mélytengeri agyaras hal (forrás: Wikipédia)

5. Mindannyiunkban ott rejlik a vezető

A rozsdás angyalhalak anatómia szempontjából nőneműnek születnek, azonban idővel hímneművé változnak és felveszik a rajon belüli vezető szerepet. Az angyalhalak különleges biológiai átváltozásából egyéni felelősségvállalást lehet tanulni. Az ember az élet során a legtöbbször hagyatkozhat a különböző vezetőkre, akik megfelelő irányba terelik mindennapjait, de ha olyan szituációba kerülünk, amikor nekünk kell előrelépni, akkor nem kell megijednünk, mert mindenkiben ott rejlik a lehetőség, hogy vezetővé váljon (Ávot 2:5.). 

6. Ne legyünk partra vetett hal!

Mindenki tudja, hogy a halaknak oxigénban dús vízre van szükségük a túléléshez, de mi köze ennek az emberhez? Amikor az I. századi bölcstől, Rabbi Akivától megkérdezték, hogy miért tanulta a Tórát még az életét kockáztatva is, amikor a rómaiak megtiltották, akkor ezt válaszolta:

„Amilyen a víz a halnak, olyan a Tóra a zsidónak” (Bráchot 61b.).

Az Örökkévaló tanításai, a Tóra nem csak iránymutatást adnak a mindennapi élethez, de a zsidó ember túlélésének a titka is.

7. Bármerre is járjunk, a lelkünk mindig hazatérhet

A lazacok akár több száz kilométert is képesek elúszni az ívóhelyüktől és éveket töltenek a távoli óceánban. És mégis, amikor elérkezik az idő, akkor visszatalálnak ugyanabba a mederbe, ahol egykor a világra jöttek. Az Örökkévaló minden embert a saját képmására teremtett, hogy az életük során teljesítsék a küldetésüket.

Lehetséges, hogy egyesek időnként elszakadnak a valódi identitásuktól, de az Isten által tudattal felruházott lények mindig visszatérhetnek a gyökereikhez, hogy újult erővel indulhassanak újra.

Nyitókép: Unsplash