Reb Sájele öröksége tömegeket vonz, de a lehetőségek egy része még kihasználatlan.
Egy apró tokaj-hegyaljai falu, Bodrogkeresztúr az elmúlt években a nemzetközi zsidó zarándoklat egyik kiemelkedő helyszínévé vált. Évről évre több ezer látogató érkezik ide a világ minden tájáról – az Egyesült Államoktól Izraelig –, hogy felkeresse reb Sájele, a bodrogkeresztúri csodarabbi sírját. Steiner Jesájá emlékhelye nemcsak történelmi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is különleges.
A jelenségről Megyeri Jonatán és Frank Mariann beszélt egy friss interjúban a Pénzcentrum oldalán.
A csodarabbi öröksége
Reb Sájele, polgári nevén Steiner Jesájá a 20. század elejének egyik legismertebb magyarországi cádikja volt. Halála 1925-ben hatalmas tömegeket mozgatott meg. A beszámolók szerint 40 ezren vettek részt a temetésén, amelyre különvonatokat is indítottak. Nemcsak zsidók, hanem nem zsidók is jelen voltak, ez már önmagában jelzi kivételes személyiségének hatását.
Frank Mariann szerint éppen ez a történelmi közelség és a jól dokumentált események is hozzájárulnak ahhoz, hogy kultusza ma is élő.
„Nem egy távoli legendáról van szó. Reb Sájele emléke még kézzelfogható, történetei fennmaradtak, és leszármazottai is élnek”
– fogalmazott.
Újraéledő zarándoklat
A zarándoklat a 20. század közepén megszakadt. A holokauszt, majd a szocialista évtizedek hosszú időre ellehetetlenítették a vallási élet ilyen formáit és a szabad utazást.
A hagyomány azonban nem szakadt meg teljesen. Az 1950-es, 60-as, 70-es években már külföldön, főként az Egyesült Államokban és Izraelben, élő leszármazottak és egykori zarándokok kis csoportjai időről időre mégis visszatértek Bodrogkeresztúrra.
A rendszerváltás után aztán lassan újraindult a zarándoklat, amely az elmúlt években látványos növekedésnek indult.
Kaliforniától Izraelig
Megyeri Jonatán rabbi szerint ma már a világ legtávolabbi pontjairól érkeznek zarándokok. „Kaliforniából, Floridából, Izraelből jönnek ide emberek imádkozni, ez óriási dolog”
– hangsúlyozta.
A növekvő érdeklődés komoly kihívások elé állítja a néhány ezres települést. A zarándoklat idején hirtelen több ezer vendéget kell elszállásolni, étkeztetni és kiszolgálni, ami folyamatos infrastruktúra-fejlesztést igényel.
Vallási turizmus és gazdasági hatások
Ez nem csak vallási kérdés. A zarándoklat jelentős hatással van a helyi gazdaságra, a turizmusra és még az ingatlanpiacra is.
Megyeri Jonatán szerint mindez komoly lehetőség:
„Ez turisztikai és üzleti szempontból is fontos, ráadásul egy igazi hungarikum. Az ország hírnevét is erősíti.”
A növekvő érdeklődés nyomán új szálláshelyek, vendéglátó egységek és szolgáltatások jelennek meg, miközben a környék, beleértve a történelmi borvidéket, Tokaj-Hegyalja is nagyobb figyelmet kap.
Nem csak zsidók keresik fel a csodarabbi sírját
Nemcsak a vallásos zsidók számára fontos, hanem egyre inkább része lehet egy szélesebb, örökségturisztikai kezdeményezésnek is.
Frank Mariann, aki a Csodarabbik útja projektet vezeti, hangsúlyozta, hogy hosszú távon az a cél, hogy a térség gazdag zsidó múltja a nem zsidó látogatók számára is megismerhetővé váljon.
Bodrogkeresztúr ma már nemzetközi zarándokhely, miközben továbbra is egy kis magyar település. A növekvő érdeklődés azt is jelzi, hogy Magyarország előtt komoly lehetőség áll. A zsidó örökség és a vallási turizmus tudatosabb bemutatásával és fejlesztésével nemcsak a látogatók számát lehetne növelni, hanem a vidéki térségek gazdaságát is erősíteni.
Nézze meg az adást
Címlapkép: AFP
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.