És készítettek a köpeny széleire gránátalmákat, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, sodrottan. És készítettek csengettyűket tiszta aranyból, és tették a csengettyűket a gránátalmák közé, a köpeny széleire; körös-körül, a gránátalmák közé; csengettyű és gránátalma; csengettyű és gránátalma a köpeny szélein körös/körül, a szolgálatot végezni, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. (2Mózes 39:24-26)

A kohén gádol, a jeruzsálemi Szentélyben szolgálatot teljesítő főpap ruházatának egyik eleme volt a kabát vagy köntös. Kékre festett gyapjúból készült. Ruházatának többi része fehér, lila és skarlát színekben pompázott, illetve arany és drágakövek díszítették. Az öltözék azonban nemcsak a szem számára volt „hangos”, hanem a fülnek is jelzett, a kabát alján ugyanis arany csengettyűk és színesre festett gyapjúfonalból szőtt gránátalmák váltogatták egymást (vagy gránátalmák kereteztek minden csengőt), és ahogy a főpap mozgott, ezek folyton csilingeltek. Korábban, a Tecáve hetiszakaszban azt olvassuk, hogy ez a csilingelés elengedhetetlenül szükséges része volt a szentélyszolgálatnak:

És legyen Áronon a szolgálatkor, hogy hallassék hangja, midőn bemegy a szentélybe; az Örökkévaló színe elé és midőn kimegy, hogy meg ne haljon. (2Mózes 28:35)

A főpapi öltözék minden egyes darabja más és más bűnért hozott engesztelést. A kabátról azt mondják bölcseink, hogy az a láson hárá, a pletykálkodás bűnéért hozott engesztelést. A folyamatos csilingelés is arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egyszer beindul a pletykálkodás, akkor soha nem áll meg többet. Mire valók ennek tükrében a gránátalmák? Talán arra, hogy figyelmeztessenek:

a pletykálkodás veszélyes és tiltott dolog, az embernek mindig van lehetősége a megtérésre.

 

Gránátalmás saláta

A közelgő ros hásáná jegyében, gránátalmás salátát kínálunk.

 

 

A gránátalma a zsidó gondolkodásban több helyen is megjelenik

1. Izrael hét terménye között: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya.

2. A gránátalma egyike volt azoknak a terméseknek, melyeket a kémek hoztak a sivatagban vándorló zsidókhoz.

3. A gránátalmának a zsidó hagyomány szerint 613 magja van, éppen annyi, ahány micva szerepel a Tórában. Ezért a ros hásánái asztalon azt a vágyunkat fejezi ki, hogy minél több micvát, vagyis parancsolatot teljesíthessünk az adott évben.

A gránátalma kis méretű, vékony törzsű, vékony ágú fa, Ázsia legnagyobb részén és a Közel-Keleten is elterjedt. Akár száz évig is elél. Nevét a latin granum – mag, illetve granatus – magos szóból kapta., héber neve: rimon. Virága dekoratív, élénk narancs- vagy vörös színű. Termése sok rekeszből álló bogyótermés. A vörös színű külső és vastag, fehér színű belső héj alatt hártyákkal elválasztott rekeszekben nagy számú mag rejtőzik. Minden egyes mag körül található egy kevés, a fehértől a rózsaszínen át az élénk vörös színűig terjedő gyümölcshús. A gyümölcs tetején korona díszeleg. A magas C-vitamin tartalmú, rákellenes hatásokkal rendelkező és antioxidánsokban rendkívül gazdag gyümölcsöt többek között nyersen vagy levét kipréselve fogyasztják, a héjából olajat nyernek ki és színezőanyagnak (tinta, fonal) is használják. A kutatások szerint a gránátalma fogyasztása várandósság idején csökkenti a koraszülés veszélyét és a magzat agyi károsodásának kockázatát.

A gránátalma a Bibliában az áldás jele. A számtalan mag a jövő ígéretét hordozza, ezért a jövő iránti önzetlen elkötelezettséget, az áldás megsokszorozódását szimbolizálja. Nemességét a gyümölcsöt díszítő korona is kiemeli. E tulajdonságai különösen alkalmassá tették a főpapi öltözet díszítésére. Míg fontos, hogy az ember gondoskodjon saját spirituális szükségleteiről (e magyarázat szerint ezt jelképezi a főpapi öltözet alján csilingelő csengő, mivel folytonosan figyelmeztet a micvák fontosságára), addig különleges jelentősége van annak is, hogy önzetlenül áldást akarjon hozni a világra (ezt pedig a kabát aljára varrott gránátalmák fejezik ki).

Az első jeruzsálemi Szentélyben állt két hatalmas oszlop, melyek a Jáchin és Boáz nevet viselték. Ezeken egy-egy jelentős méretű oszlopfő nyugodott, és az oszlopfőket liliomok, áttört díszek és gránátalmák ékesítették. A korabeli királyi építkezésekről kerültek elő hasonló, szintén gránátalmás dísszel ellátott oszlopfők. A rimon a mai napig kedvelt díszítő motívum, legyen szó épületről, vagy egy szombatra szánt bárcheszvágó kés nyeléről.

Gránátalmás cikkeink közül szemezgettünk olvasóink számára