A tűz szeretete: Izsák és Rivka házasságának misztikus jelentése
Oberlander Báruch rabbi a Zohár, a ragyogás könyve tanulmányozása során a „Chájé Szárá” hetiszakasz 133a oldalát értelmezte a Vasvári Pál utcai zsinagógában. A tanítás középpontjában Izsák és Rivka házasságának spirituális jelentősége állt, különös tekintettel a Tóra azon mondatára, miszerint „elvette Rivkát, feleségévé lett, és megszerette őt”.
A Zohár Rási alapján felveti a kérdést: miért hangsúlyozza a Tóra külön, hogy Izsák szerette Rivkát, miközben más pároknál – Ábrahám és Sára, Jákob és Ráchel – ilyen kitétel nem szerepel? A válasz a kabala tanításaiban rejlik: Izsákot a gvurá, a szigor attribútuma jellemzi, amely a tűz elemhez kapcsolódik. Ez a szeretet intenzív, lángoló, szemben Ábrahám cheszed alapú, vízszerű, szelídebb szeretetével. „Az igazi szeretet az a tűz szeretete” – magyarázta Oberlander rabbi.
A tanítás tovább vizsgálta a mondat négy elemi aspektusát: „elvette Rivkát”, „feleségévé lett”, „megszerette őt” és „megvigasztalódott anyja halála után”. Ez a négy elem megfeleltethető a patriarchák kapcsolatrendszereiben megjelenő négyes mintáknak is: Ábrahám esetében Sára, Hágár és két további ágyas; Jákob esetében Ráchel, Lea, Bilhá és Zilpá. A négyesség mély kabalisztikus szimbólumként is megjelenik.
A folytatásban a Zohár áttért Ábrahám újraházasodásának értelmezésére. A Tóra szerint Ábrahám feleségül vette Keturát, akit a hagyomány azonosít Hágárral. A névváltozás – Hágárból Keturá – spirituális megtisztulásra utal. „Kötúra – vagyis hozzá volt kötve a micvákhoz, a szentséghez” – olvasható a kommentárokban. A változás a nevében is megjelenik, ami a Talmud szerint a megtérés egyik jele.
A névváltozásról szóló rész különös aktualitással bír. A rabbi elmondta, hogy a név nemcsak azonosító, hanem spirituális életforrás is. A kabala szerint a héber név betűi az ember lelkének teremtő energiái, így egy új név – például egy beteg gyógyulásáért adott név – valóságos spirituális beavatkozás. A Rebbe gyakorlata szerint ugyanakkor a névváltoztatást csak nagy körültekintéssel és felelősséggel szabad elvégezni.
A tanítás záró szakaszában a rabbi kitért arra is, miért mondja a Tóra Ábrahámról, hogy „mindent átadott Izsáknak”, miközben az ágyasok fiainak is adott „ajándékokat”. A Zohár szerint ezek az „ajándékok” a tisztátalan spirituális energiák voltak, míg Izsák a szentség erejét kapta. „Elküldte őket Izsáktól keletre” – vagyis szimbolikusan lefelé, az alacsonyabb szintekre.
Az előadás végén a rabbi ismét hangsúlyozta, hogy a név és a hozzá kapcsolódó spirituális erők megváltoztatása – például betegség esetén – nem csupán formai aktus, hanem „olyan, mintha belenyúlnánk az élet forrásába”. Ezért is tekinthető a névadás, névváltoztatás, de még az egyező nevű após-meny viszonylat is komoly spirituális jelentőséggel bíró kérdésnek a zsidó hagyományban.
A tanulás jövő héten várhatóan lezárja a Chájé Szárá hetiszakaszt – így még mélyebb bepillantást kaphatunk Ábrahám, Izsák és Rivka kapcsolatrendszerének misztikus mélységeibe.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
