Micha házi bálványt készített magának. Mikor Dán törzse foglalta el a várost, meghonosították az egész városban Micha bálványának imádását.
 
1. Volt egy ember Efraim hegységéből, neve Míkhájehú. 
 
2. Mondta anyjának: Az ezer és száz ezüst, mely tőled elvétetett, te pedig átkot mondtál és szóltál is füleim hallatára, íme, az ezüst nálam van, én vettem azt el. És mondta az anyja: Áldott legyen fiam az Örökkévalótól. 
 
3.Visszaadta anyjának az ezer és száz ezüstöt; és mondta az anyja: Megszentelem kezemből az ezüstöt fiam számára, faragott és öntött kép készítésére; most tehát visszaadom neked. 
 
4.Visszaadta az ezüstöt anyjának; és vett az anyja kétszáz ezüstöt és odaadta az ötvösnek, az földolgozta faragott. és öntött képpé, és ott volt Míkhájehú házában. 
 
5. A férfiúnak, Míkhának pedig volt egy istenháza; készített éfódot és teráfimot és megtöltötte fiai egyikének kezét, és lett neki pappá. 
 
6. Azokban a napokban nem volt király Izraélben, ki-ki tette, ami helyes volt szemeiben. 
 
7. Volt egy ifjú a Jehúdabeli Bét-Léchemből, Jehúda nemzetségéből; az levita volt és ott tartózkodott. 
 
8. Elment ez ember a városból, a Jehúdabeli Bét-Léchemből, hogy tartózkodjék, ahol helyet talál; és eljutott Efraim hegyégébe Míkha házáig, hogy útját végezze. 
 
9. És mondta neki Míkha: Honnan jössz? Szólt hozzá: Levita vagyok a Jehúdabeli Bét-Léchemből, és én megyek tartózkodni, ahol helyet találok. 
 
10. Erre mondta neki Míkha: Maradj nálam, légy nekem atyám és papom, én meg adok neked tíz ezüstöt az évre, egy rend ruhát és élelmedet. És ráállott a lévita.
 
11. Beleegyezett a levita, hogy lakjék a férfiúnál; és volt neki az ifjú mint bármelyik a fiai közül.
 
12. Míkha megtöltötte a levita kezét, így lett neki az ifjú papjává; és ott volt Míkha házában. 
 
13.És mondta Míkha: Most tudom, hogy majd jót tesz velem az Örökkévaló, mert papommá lett nekem a levita.