A mecorá betegsége a láson hárá a rossz beszéd miatt éri az embert. Bölcseink keményebbnél keményebb intelmekkel hívják fel a figyelmünket a láson hárá súlyosságára, amely nem egyszerűen pletyka, hanem olyan rossz beszéd ami akár ha valós is, tilos mások előtt terjesztenünk.
„Ne engedd, hogy nyelven bűnbe hozza tested!” – tanítják Bölcseink (Tánchumá, Mecorá 1.) – „Hiszen ha rosszat beszélsz nyelveddel, akkor vétket hozol testedre, azzal hogy kiütésekkel leszel teli”.
A Talmud (Eráchin 15b) a következőket írja: „Azt mondta az Örökkévaló a nyelvnek: Minden testrész egyenes, te pedig fekszel, minden testrész külső, te pedig belül vagy. Sőt még két falat is tettem köréd egyet csontból, és egyet bőrből…”. Nem véletlen, hogy ilyen nagy védelemre van szükség, hiszen „halál és élet a nyelv kezében” (Példabeszédek 18:21.). Egy jó szóval éltetni, egy rossz szóval pedig ölni lehet.
Bölcseink mindehhez még azt is hozzáteszik (Eráchin uo.), hogy „ha valaki másról rosszat beszél, az a saját vétkeit emeli az Égig…”. Azaz, ha mi másokat a rossz szemmel ítélünk meg, akkor az Égben is hasonló rossz szemmel ítélik majd a mi vétkeinket.
A kimondott szónak, tehát nagyon nagy ereje van. Olyan nagy ereje, hogy rabbi Lévi szerint nem is férhetne meg egymás mellett, hogy egy és ugyanazon száj vétkes szavakat és a Tóra szent mondatait vegye nyelvére (Jeruzsálemi Talmud, Bráchot 1:2.): „Azt mondta rabbi Lévi: Ha ott lettem volna a Szináj hegynél (a Tízparancsolat isteni kinyilatkoztatásánál), két szájra lett volna szükségem. Egyre a Tóra szavaihoz, és egy másikra a világi ügyekhez…”.
Áldott emlékű üknagyapám, Silberstein Slomó, néhai sarkadi rabbi ezt a következő verssel kapcsolja össze: „Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni. Nem így az én szolgám, Mózes… szájról-szájra beszélek vele”. (4Mózes 12:6-8.) Miután Áron és Mirjám rosszat beszélnek Mózesről, az Örökkévaló ezzel a mondattal illusztrálja Prófétájának különlegességét.
De miért kellett más prófétákat álomba ejtenie, amikor Mózest egyenesen is el tudta érni. Azért, mert neki nem volt szüksége a fent említett „két szájra” Mózes a világi ügyekben is annyira képes volt ajkát a szentségben tartani, hogy nem kellett más állapotba kerülnie az isteni szavak átvételéhez. Nem így a többi próféta, akiknek világi szavai tisztátalanná tették ajkukat és csak egy más tudat állapotban voltak képesek befogadni az isteni igét.
Halál és élet a nyelv kezében
