Jiftách a történeti igazságra hivatkozik Amonnal szemben. Miután ez nem használ, harcban legyőzi. Győzelmi fogadalmának saját leánya esik áldozatul.
1. A gileádi Jiftách pedig derék vitéz volt, egy parázna asszonynak volt a fia; Gileád nemzette Jiftáchot.
2. Gileád felesége szült neki fiakat; és midőn nagyok lettek az asszony fiai, elűzték Jiftáchot és mondták neki: Nem kapsz birtokot atyánk házában, mert más asszony fia vagy.
3.Ekkor elszökött Jiftách testvérei elől és letelepedett Tób földjén; és összeszedelőztek Jiftáchhoz üres emberek s kivonultak vele.
4. És volt idő múlva, harczoltak Ammón fiai Izraéllel.
5. S történt, midőn harczoltak Ammón fiai Izraéllel, elmentek Gileád vénei, hogy elhozzák Jiftáchot Tób földjéről.
6. Mondták Jiftáchnak: Jer, hogy vezérünk légy, s harczoljunk Ammón fiai ellen.
7. Mondta Jiftách Gileád véneinek: Nemde ti gyűlöltök engem és elűztetek atyám házából! Miért jöttetek hát most hozzám, mikor meg vagytok szorulva?
8. Erre szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Mégis most visszatértünk hozzád, hogy jöjj velünk és harczolj Ammón fiai ellen; akkor fejül lész nekünk, mind a Gileád lakóinak.
9. És szólt Jiftách Gileád véneihez: Ha visszavisztek engem, hogy harczoljak Ammón fiai ellen és elém adja őket az Örökkévaló, én fejül leszek nektek.
10. Szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Az Örökkévaló legyen hallgatója közöttünk, ha nem cselekszünk egészen szavad szerint.
11. Erre elment Jiftách Gileád véneivel és megtette őt a nép maga fölé fejül és vezérül; és elmondta Jiftách mind a szavait az Örökkévaló színe előtt Miczpában.
12. Követeket küldött Jiftách Ammón fiai királyához, mondván: Mi közöd velem, hogy ide jöttél hozzám, hogy harczolj országom ellen?
13. Szólt Ammón fiainak királya Jiftách követeihez: Hogy Izraél elvette országomat, mikor fölvonult Egyiptomból az Arnóntól a Jabbókig s a Jordánig, most tehát add azokat vissza békében.
14. Ismét küldött Jiftách követeket Ammón fiai királyához;
15. s mondta neki: Így szólt Jiftách, nem vette el Izraél sem Móáb országát, sem Ammón fiainak országát.
16. Mert mikor fölvonultak Egyiptomból és ment Izraél a pusztában a nádas tengerig és eljutott Kádésba,
17. akkor küldött Izraél követeket Edóm királyához, mondván: hadd vonuljak át, kérlek, országodon; de nem hallgatott rá Edóm királya. Móáb királyához is küldött, de nem egyezett bele, és letelepedett Izraél Kádésban.
18. Erre vonult a pusztában, megkerülte Edóm országát és Móáb országát és eljutott napkeletre Móáb országától és táboroztak túl az Arnónon – de nem mentek be Móáb határába – mert az Arnón Móábnak határa.
19. S küldött Izraél követeket Szíchónhoz, az emórí királyához, Chesbón királyához, és mondta neki Izraél: Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon az én helyemre.
20. De nem hitt Szíchón Izraélnek, hogy határán átvonulni engedje, és összegyűjtötte Szíchón az egész népét és táboroztak Jáhaczban; és harczolt Izraéllel.
21. És Izraél kezébe adta az Örökkévaló, Izraél Istene, Szíchónt és egész népét s megverték; és elfoglalta Izraél az emórinak, amaz ország lakójának egész földjét.
22. Elfoglalták az emóri egész határát az Arnóntól a Jabbókig, meg a pusztától a Jordánig.
23. Most tehát, az Örökkévaló, Izraél Istene elűzte az emórit népe Izraél elől, és te birtokba vennéd?
24. Nemde, amit birtokba ad neked Kemós istened, azt bírod, és amit elűzött az Örökkévaló, ami Istenünk mielőlünk, azt bírjuk mi.
25. Most hát jobb vagy te vajon Báláknál, Czippór fiánál, Móáb királyánál? Vajon küzdeni küzdött-e Izraéllel, vagy harczolni harczolt-e ellenük?
26. Mialatt lakott Izraél Chesbónban és leányvárosaiban, Areórban és leányvárosaiban és mind az Arnón mellett levő városokban háromszáz éven át: miért nem ragadtátok ki azon idő alatt?
27. Hiszen én nem vétettem neked és te rosszat cselekszel velem; harczolva ellenem! Ítéljen az Örökkévaló, aki ítélni fog e napon Izraél fiai és Ammón fiai között!
28. De nem hallgatott Ammón fiainak királya Jiftách szavaira, melyeket küldött hozzá.
29.És reá szállt az Örökkévaló szelleme Jiftáchra: átvonult Gileádon és Menassén, vonult Miczpé-Gileádba és Miczpé-Gileádból vonult Ammón fiai ellen.
30. Ekkor fogadást tett Jiftách az Örökkévalónak és mondta: Ha majd kezembe adod Ammón fiait,
31. akkor lészen, valami kijön házam ajtaiból elémbe, midőn visszatérek békében Ammón fiaitól – az Örökkévalóé legyen, és égőáldozatul hozom.
32. És vonult Jiftách Ammón fiaihoz, hogy harczoljon ellenük, és kezébe adta őket az Örökkévaló.
33. Megverte őket Aróértól egészen Minnit felé – húsz várost – és Ábél-Kerámímig, igen nagy vereséggel, és megalázkodtak Ammón fiai Izraél fiai előtt.
34. Midőn házához jött Jiftách Miczpába, íme kijön elébe leánya dobokkal és körtánccal, ő pedig csak egyetlen volt, nem volt neki azonkívül fia vagy leánya.
35. És történt, amint őt meglátta, megszaggatta ruháit és mondta: Jaj leányom, lesújtva lesújtottál engem s te lettél a megzavaróm! Hiszen én megnyitottam számat az Örökkévaló előtt és attól el nem térhetek.
36. Szólt hozzá: Atyám, megnyitottad szádat az Örökkévaló előtt, tégy velem, amint kijött szádból; miután bosszút szerzett neked az Örökkévaló ellenségeiden, Ammón fiain.
37. És szólt atyjához: Adassék meg nekem ez a dolog: hagyj engem két hónapig, hogy mehessek és leszálljak a hegyekbe és megsirassam hajadonságomat, én meg társnőim.
38. Mondta: Menj! És elküldte őt két hónapra; elment ő meg társnői, és megsiratta hajadonságát a hegyekben.
39. És történt két hónap múlva, visszatért atyjához, és tett vele fogadása szerint, melyet fogadott; ő pedig nem ismert férfiút. Es törvénnyé lett Izraélben:
40. évről-évre mennek Izraél leányai, hogy megénekeljék a gileádi Jiftách leányát, négy napig az évben.
