Ción alapköve
1. Oh Efraim részegeinek büszke koronája, pompás díszének elhervadó virága, mely a bortól levertek kövér völgyének hegycsúcsán van.
2. Íme egy erős és hatalmas az Úrtól, mint jégeső s zápor, vészes vihar; mint hatalmas áradó vizek zápora földhöz sújt erővel.
3. Lábbal tapostatik el Efraim részegeinek büszke koronája.
4. És olyan lesz pompás díszének elhervadó virága, mely a kövér völgynek hegycsúcsán van, mint a korán érő füge, mielőtt gyümölcsszedés volna, amelyet ha. meglát, aki látja, amíg még kezében van, lenyeli.
5. Azon a napon lesz az Örökkévaló, a seregek ura díszes koronájává és pompás koszorújává népe maradékának;
6. meg a jog szellemévé annak, ki a jog székén ül és erővé azoknak, akik a kapuba térítik el a háborút.
Júda büntetése
7. De ezek is a borban tévelyegtek és a részegítő italban tántorogtak; pap és próféta tévelyegtek részegítő italtól, elnyelettek a bortól, tántorogtak a részegítő italtól; tévelyegtek a látásban, inogtak az ítélésben.
8. Mert mind az asztalok telve vannak okádással, undoksággal, nincs többé hely.
9. Kit tanít ő tudásra, kivel értet hirdetést, a tejtől elváltakat, az emlőtől elszakadtakat?
10. Mert parancs parancsra, parancs parancsra, törvény törvényre, törvény törvényre, kicsit itt, kicsit ott.
11. Bizony dadogó ajkúakkal és idegen nyelvvel fog beszélni ehhez a néphez;
12. aki azt mondta nekik, ez a nyugalom: szerezzetek nyugtot a fáradtnak, és ez a pihenés: de nem akarták hallani.
13. Lesz tehát nekik az Örökkévaló igéje parancs parancsra, parancs parancsra, törvény törvényre, törvény törvényre, kicsit itt, kicsit ott; hogy menjenek és hátra botoljanak és megtöressenek és tőrbe jussanak és megfogassanak.
14. Azért halljátok az Örökkévaló igéjét csúfolódás emberei ti, példázói a népnek Jeruzsálemben!
15. Mert azt mondjátok: szövetséget kötöttünk a halállal és az alvilággal csináltunk szerződést, az elsodró ostor, ha átvonul, nem jön ránk, mert a hamisságot tettük oltalmunkká és a hazugságban rejtjük magunkat.
16. Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme én alapul teszek le Cziónban követ, kipróbált követ, becses sarkkövet, alapozott alapul aki hisz, nem sürget.
17. És teszem a jogot mértékzsinórrá és az igazságot mérleggé, és elsöpri a jégeső a hamisság titalmát és a rejteket vizek sodorják el.
18. És eltöröltetik szövetségtek a halállal és szerződésetek az alvilággal nem áll meg; az elsodró ostor ha átvonul, taposásul lesztek neki;
19. valahányszor átvonul, elragad benneteket, mert reggeltől reggelre fog átvonulni, nappal és éjjel, és csupa iszonyodás lesz, mikor megértik a hirdetést.
20. Mert rövidebb az ágy, semhogy nyújtózkodhatnának és szűkebb a takaró, semhogy betakarózhatnának.
21. Mert miként a Peráczim hegyén, úgy kel fel az Örökkévaló, miként Gibeón völgyében, úgy haragszik, hogy megcselekedje cselekedetét – idegenszerű a cselekedete, és hogy művelje művét – szokatlan a műve.
22. Most tehát ne csúfolódjatok, hogy ne erősödjenek köteleitek, mert végzést és határozást hallottam az Úrtól, az Örökkévalótól, a seregek urától az egész föld fölött.
23. Figyeljetek és halljátok szavamat, ügyeljetek és halljátok beszédemet.
24. Vajon egész nap szánt-e a szántó, hogy vessen, hasogatja és boronálja-e földjét?
25. Nemde, ha egyengette annak színét, szór fekete köményt és köményt hint, letesz búzát a sorba és árpát a megjelölt helyre és tönkölyt a határába?
26. Így oktatta a rendre, Istene tanítója.
27. Mert nem cséplőszánnal cséplik a fekete köményt és a szekér kerekét nem viszik rá köményre, hanem bottal verik ki a fekete köményt és a köményt vesszővel.
28. A kenyérmagot zúzzák-e? Bizony nem örökké csépli, hanem hajtja szekerének kerekét meg lovait, nem zúzza szét.
29. Ez is az Örökkévalótól, a seregek urától eredt, csodálatos a tanácsa, nagy a bölcsessége.
