A tükör és a fa nem éppen a hanukiják megszokott alapanyaga, ám úgy látszik ezek mégis alkalmasak az ünnepi gyertyatartó elkészítéséhez. Ismerjék meg a 18. századi tükrös hanukiját Németországból.
Ennek a csinos kis németországi hanukijának ismeretlen készítője nem mindennapi alapanyagokhoz nyúlt. A fa és a tükör használatának oka nem valószínű, hogy anyagi jellegű volt, habár a réznél, pláne az ezüstnél jóval olcsóbb volt ezekből elkészíteni, a gazdag, késő rokokó díszítése mégsem a nélkülözést juttatja a szemlélők eszébe.
Első pillantásra egy orgona alakú zenedoboznak tűnhet, hiszen a nyolc kis olajtartó színe szinte teljesen beleolvad a felépítmény egészébe. A forma egyébként valószínűleg a korabeli zsinagógák díszes keleti falából és az ott található frigyszekrényből ered, de nem csoda ha ez csak idővel ugrik be, hiszen a gyertyatartó teljesen mentes a zsidó jelképektől, a minden kétséget kizáró jelentését a középen elhelyezett hanukai áldások adják meg.
A Báál Sém Tov azt tanította, hogy az emberek, akikkel találkozunk életünk során, mind tükröt tartanak felénk: ha a gonoszt véljük felfedezni bennük, valójában a bennünk élő gonosz visszatükröződését látjuk, ha viszont jót, akkor az jóságunkat tükrözi. Így van ez a tükörképünkkel is…
A hanukiját nézve szinte megelevenedik előttünk a lángocskák ünnepi tánca, melynek fényét még inkább felerősítenek a kis tükörbetétek, melyeken az ünneplőbe öltözött család hálás arca tükröződött, hogy a fény ünnepét abban az évben is békében és jólétben tölthetik, hála az Örökkévalónak.
|
Forrás: Berman, Nancy M. – Reikes Fox, Vicki, The Art of Hanukkah. New York: Universe, 2016. 58–59. o. |
