A túlvilági élet
A test és a lélek viszonya
a feltámadás és az Éden szembeállításából
A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi írása
Az Örökkévaló kegyelméből
Sábát Pársát Ácháré,
Mövárchim HáChódes Ijár, 5733 [1973]
Hogy-hogy a feltámadásban mindenki részesül
szemben az Édenkerttel?
„Egész Izrael részesül az Eljövendő Világból.”[1]
Ebben a misná-ban az „Eljövendő Világ” kifejezés a feltámadás időszakára utal[2], amint azt a misna folytatása is mutatja, amelyben az áll: „És a következő egyének nem részesülnek az eljövendő világból: Az, aki tagadja, hogy a feltámadás koncepciójának tórai forrása van.” Ennek pedig [hogy az ilyen személy nem részesül az Eljövendő Világból] az az oka, ahogy azt a Gemárá a következőkben kifejti[3]: „Tagadta a holtak feltámadását; ezért nem is részesül ebből a feltámadásból — a viszonosság elve alapján.”
Erre [vagyis a feltámadás időszakára] utal tehát a kifejezés, hogy „Egész Izrael részesül az Eljövendő Világból”. [Ami azt illeti, nincs is alternatívája ennek a magyarázatnak. Más kontextusokban az „Eljövendő Világ” a] Gán Éden[-re való utalással szerepel – a spirituális világban Éden kertje a lelkek lakhelye[4]. Azt nem mondhatjuk, hogy minden zsidó részesül a Gán Éden-ből, ugyanis a Gán Éden-be való belépés korlátozott], amint írva van[5]: „Ki mehet fel az Örökkévalónak hegyére…? Az, akinek tiszta a keze és a szíve…” Vagyis számos előfeltétele van a Gán Éden-be való belépésnek, még akár a Gán Éden alsóbb szintjére való belépésnek is[6]. Ezzel szemben a feltámadás időszakára [nem vonatkoznak efféle korlátozások. Éppen ellenkezőleg:] „Egész Izrael részesül az Eljövendő Világból.”[7]
Ez kétségtelenül magyarázatot igényel, ugyanis a kinyilatkoztatás, amely a feltámadás időszakának sajátja lesz, messze felül fogja múlni a Gán Éden kinyilatkoztatásait[8]. [Ez vonatkozik] még a Gán Éden magasabb szintjének kinyilatkoztatásaira is — sőt, ami azt illeti, még a Gán Éden legmennyeibb szintjeire is.
{A koncepció, [miszerint a kinyilatkoztatás, amely a feltámadás időszakának sajátja lesz, méretetlenül magasabb rendű még a Gán Éden legfenségesebb szintjeinél is] megérhető már pusztán azon tény alapján is, hogy abban az időben az összes zsidó fel fog támadni. Ez még azokra a lelkekre is vonatkozik, akik már több ezer éve a Gán Éden-ben lakoznak, és akik naponta háromszor [a Gán Éden] magasabb szintjeire emelkednek. Ennek ellenére ők is testbe öltöztetnek az Eljövendő Világban. [És ők mohón vágynak is majd erre, mert] a kinyilatkoztatás, amely a feltámadás időszakának sajátja lesz, méretetlenül magasabb rendű lesz a Gán Éden szintjénél, sőt még a Gán Éden legfenségesebb szintjénél is[9].}
[A kérdés tehát még hangsúlyosabban merül fel: Miért van az,] hogy ennek ellenére a Gán Éden szintjének kinyilatkoztatásaiban oly sok előfeltétel teljesítése révén részesülhetünk csupán, miközben [a sokkal magasabb szint, vagyis] a feltámadás időszakának kinyilatkoztatásában minden zsidó részesülni fog?
Isteni kinyilatkoztatás test nélkül és éppen a testbe visszatérve
A fentebbi [kérdésre] úgy adhatunk magyarázatot, ha tágabb értelmezését adjuk annak a koncepciónak, miszerint a kinyilatkoztatás, amely a feltámadás időszakának sajátja lesz, messze felül fogja múlni a Gán Éden kinyilatkoztatásait.
Látszólag [ennek az ellenkezője kellene, hogy igaz legyen]. A Gán Éden elnevezés a lelkek világára utal (ahol a lélek érzékelését nem korlátozza fizikai test). Ezzel szemben a feltámadás időszakában a lelkek [újra] testbe öltöztetnek majd. Mi a magyarázata tehát annak, hogy magasabb fokú a feltámadás időszakának kinyilatkoztatása – amikor a lelkek testet öltenek –, mint a Gán Éden-é?
Tény, hogy a feltámadás időszakában a test a végsőkig megtisztul, olyannyira, hogy hasonlatossá válik [az első ember], Ádám HáRison, testéhez, ([amelyet] az Örökkévaló a saját kezével formált meg[10])[11] [és aki olyan szintű tisztasággal bírt], hogy „elhomályosította a napot”[12]. Sőt, a feltámadás időszakában a test olyan tökéletessé válik, hogy még Ádám HáRison testét is felül fogja múlni[13].
[Az a hihetetlen mértékű kifinomultság, amely a test sajátja lesz] magyarázatot adhat arra, hogy a feltámadás időszakának megtestesült lelkei miért lesznek alkalmasak annak a kinyilatkoztatásnak a befogadására, amely mértékében magasabb fokú, mint az a kinyilatkoztatás, amelyet jelenleg a testen kívül létező lelkek fogadnak be [a spirituális tartományokban]. Ez mindazonáltal nem ad magyarázatot arra, hogy a feltámadás időszakában a lelkek miért testbe öltöztetetten fogják befogadni a kinyilatkoztatást? [Látszólag, mivel a test korlátozza a lélek által befogadni képes kinyilatkoztatás mértékét, előnyösebb lenne a lelkek számára, ha a test gátló hatása nélkül fogadhatnák be a kinyilatkoztatásokat?]
A test még a feltámadás időszakában is – amikor pedig teljes tökéletesség lesz a sajátja – fizikai test lesz, és egy fizikai entitás vele született korlátjai nagyobbak, mint egy spirituális entitásé[14]. Ilyen például az idő és a tér korlátai, amelyek (elsősorban) a fizikai entitások jellemzői[15]. Ennek ellenére, [azt látjuk, hogy] annak érdekében, hogy a lélek befogadhassa a feltámadás időszakának kinyilatkoztatását, újra fizikai testet kell magára öltenie.
Láthatjuk tehát, hogy alapvető különbség van a Gán Éden kinyilatkoztatásainak [befogadáshoz való hozzáállás] és a feltámadás időszakát fémjelző kinyilatkoztatás [befogadáshoz való hozzáállás] között: Ahhoz, hogy befogadhassa a Gán Éden kinyilatkoztatásait, a léleknek először [mindenféle] anyagi tudatot le kell vetkőznie magáról. [Ennek első lépcsője az, amikor a lélek elhagyja a testet, vagyis a halál. Ezt követően] a léleknek alá kell merülnie a Dinur folyóban[16], hogy ne tudjon felidézni magában semmiféle evilági képet[17].
{Hasonlóképpen, ami [a léleknek] a Gán Éden-en belüli ezt követő emelkedését illeti: Miközben a lélek egy magasabb szintre emelkedik, el kell felejtenie azt a vonatkoztatási [rendszert] és azt a fajta örömöt, amelyet az alacsonyabb szinten tapasztalt meg.}[18]
[Ezzel szemben] ahhoz hogy a feltámadás kinyilatkoztatását befogadja [egy ellenkező irányú mozgásra van szüksége]: [Ez pedig az, amikor a lélek alászáll és] fizikai testet ölt magára.
A Tóra a lélek, a micvák a test
[Az itt következő koncepció alapján a fentebbi nehézségek feloldhatók:] Az van írva[19]: „Ez az ember Tórája…,” azaz a Tóra az emberre hasonlít. Amiképpen az ember testből és lélekből áll, azonképpen a Tórának is [olyan dimenziói vannak, amelyek] egy testhez és egy lélekhez [hasonlíthatók].
Általános értelemben ez a Tóra és a micvái közötti különbséget tükrözi[20]: A 248 [tevőleges] micva, „a Király [248] testrésze”[21], párhuzamban egy ember testrészeivel. A Tóra ezzel szemben a vérhez, azaz a „lélekhez” hasonlítható[22] [mivel ez az a médium], amely életet visz a testrészekbe [azaz], a micvákba[23].
[A micvák és az emberi test analógiája még tovább is vihető. Amiképpen az emberi test is egy idő-tér kontinuumban létezik,] azonképpen a micvák [megtartását] is idő és tér szabályozza. [Magyarán a micvák teljesítésének megvan a maguk ideje és helye.] A Tóra azonban az idő és a tér felett áll. {Ezért [találjuk zat a mondást, hogy] „azt a személyt, aki időt fordít az égőáldozatok törvényeinek [tanulmányozására], úgy tekintjük, mintha konkrétan bemutatott volna egy égőáldozatot.”[24] És ez akkor is vonatkozik rá, amikor fizikailag térben és időben nem tudna égőáldozatot bemutatni.}[25]
[Ez azért lehetséges, mert] a test [és ugyanígy a micvák is, amelyeket a testhez hasonlítunk] az idő és tér korlátai közé vannak szorítva. A lélek [és ugyanígy a Tóra is, amelyet a lélekhez hasonlítunk] spirituális entitások, amelyek meghaladnak időt és teret. És ahogy igaz ez a Tóra és a micvák [közötti különbségre] úgy igaz ez arra a Tóra és micvák kapcsolatár ahhoz az emberhez, aki éppen tanulja, vagy megtartja a micvákat. A Tóra-tanulás ugyanis elsősorban a lélek ügye, míg a micvák teljesítése elsősorban a test tartománya[26].
A micvák – forrásukban – magasabb rendűek
Íme közismert[27], hogy a Tóra micvák fölött állósága csupán a micváknak ebben [a mi alanti, anyagi világunkban való] megnyilatkozottságában érvényes. Forrásukon belül azonban a micvák magsabb szinten léteznek. A Tóra ugyanis az Örökkévaló – legyen áldott – bölcsessége, a micvák azonban az Ő akaratát reprezentálják, és az akarat szintje felülmúlja a bölcsesség szintjét[28].
Sőt mi több, még azután is, hogy a Tóra és a micvák aláereszkedtek [ebbe a világba], a micvák fölénye [továbbra is] felismerhető. A Tóra szerepe ugyanis éppen a micvák kifejtése és értelmezése[29]. [Ez pedig azt implikálja, hogy a micváknak van egy olyan felsőbbrendű minősége, amelyet a Tóra csupán magyarázni képes.]
Van egy pont, ahol a test magasabb rendű
A fentiekből pedig érthető, hogy hasonló koncepciók vonatkoznak az ember lelkére és testére {melyek a Tórára és annak micváira hasonlítanak}: Noha a test a lélektől nyeri vitalitását, a test forrása mégis felsőbbrendű a lélek forrásánál.
{[Ezek a koncepciók jól tükröződnek az Örökkévaló és a zsidó nép kapcsolatában:] Amint az más forrásokban kifejtésre kerül[30], az Örökkévaló szeretete a zsidó nép lelkei iránt illetve a velük ápolt kapcsolata hasonlít, mondhatni, egy természetes szeretethez, mely rokon az apa gyermeke iránt érzett szeretetével. Ilyen értelemben szerepel (a Tórában)[31]: „Fiai vagytok ti az Örökkévalónak, a ti Isteneteknek.” [Noha ez a szeretet egy nagyon magas szintjére utal, még ennek a szeretetnek is megvannak a maga határai.] Ez a szeretet egy olyan szintről ered [az istenin belül], ahol [a lelkek, azaz] [az Örökkévaló] szeretete tárgyainak fontossága nyilvánvaló. [Mivel van egy külső forrás — a lelkek határozott erényei — amely motiválja ezt a szeretetet,] az nem az Ő lényegéből árad ki.
Az Örökkévalónak a zsidó nép testeihez fűződő szeretete és kapcsolata ezzel szemben nem az ezen testek öröklött erényének [méltánylásából] fakad. Sőt, ebben a választásban még csak nem is az apa és gyermeke közötti fundamentális kapcsolat tükröződik. [Ennek a szeretetnek] az oka sokkal inkább abból ered, hogy az Örökkévaló a zsidó testet választja[32]. És ez a választás teljes mértékben szabad, [nem korlátozza és nem kényszeríti semmi][33]. [Az efféle választásnak csupán egyetlen lehetséges forrása lehet, és ez] az ő leglényege.}
Ez magyarázatot ad arra, hogy a lelket [amely egy kifinomult spirituális entitás] miért lehet alávonzani, hogy élettel telítse a testet. Mivel a test fölötte áll a léleknek forrása tekintetében, [hatalmában áll késztetni a lelket, hogy szálljon alá és telítse élettel].
(Hasonló motívum rejlik amögött, amikor a Tóra magyarázza és kifejti a micvák értelmét. [Mint arról fentebb már szóltunk], a Tóra azért fókuszál a micvákra és azok értelmére, mert maguknak a micváknak a forrása magasabb rendű, mint a Tóráé.)
A test tekintetében mindenki egyenlő
Létezik még [egy másik olyan] különbség is a Tóra és micvái között [amely releváns ebben a kontextusban]: Minden zsidóra nézve egyenlő mértékben érvényes a micvák teljesítésének kötelezettsége. Ami viszont a Tóra tanulmányozását illeti, itt számos kategória létezik: [A spektrum egyik végén azok találhatók,] akiknek kizárólagos elfoglaltsága a Tóra tanulmányozása, és így számukra megadatik a lehetőség – és így aztán kötelesek is – ténylegesen „éjjel-nappal tanulmányozni a Tórát.”[34] [A spektrum másik végén találhatók azok] az emberek, akik dolgoznak-kereskednek, és akik már azzal is eleget tehetnek a kötelezettségüknek, ha „reggel is tanulnak egy fejezetet [a Tórából], és este is tanulnak egy fejezetet.”[35]
E különbség okának a következő a magyarázata[36]: A micvák az Örökkévaló akarata (mint arról fentebb már szóltunk), és az akarat [oszthatatlan,] a megosztás felett áll. Ezzel szemben a Tóra az isteni bölcsesség, a bölcsesség pedig sok szintet foglal magában[37].
Ez a magyarázat alkalmazható a konkrét Tóra-tanulásra és a micvák megtartása tekintetében is: A micvákat [valamilyen szinten] egész Izrael teljesíti: „Izrael fiai között még a bűnösök is annyi micvával vannak tele [értsd: annyi micvát teljesítenek], akár a gránátalma [van tele magokkal].”[38] A Tóra-tanulásról ugyanez nem mondható el.
[Ennek a koncepciónak az ésszerű magyarázata a következő:] Izraelben csupán a látható szinten[39] lehet hiányosságot találni; [lényegét tekintve mindenki alapvetően jó. Következésképpen a Tóra-tanulás terén, ami elsősorban Izrael lelkeivel – a kinyilatkoztatás szintjével – van összefüggésben, fennáll a nem kielégítő mivolt lehetősége. Ezzel szemben, ami a micvák teljesítését illeti, mivel a micvák az Örökkévaló akaratát fejezik ki és a testtel – amelyet az Örökkévaló lényege választott – vannak összefüggésben, ezek egyetemes relevanciával bírnak és minden zsidó [teljesíti őket].
Gán Éden – Tóra, Feltámadás – micvák
Ez tehát[40] a jelentése annak a tanításnak, hogy „Egész Izrael részesül az Eljövendő Világból”. Noha az Eljövendő Világ (a feltámadás időszaka) kinyilatkoztatásai messze felülmúlják a Gán Éden kinyilatkoztatásait, ebben a [magasabb szintű] kinyilatkoztatásban mégis minden zsidó részesülni fog.
Magyarázatul: A Gán Éden [kinyilatkoztatásai csupán] azt a Tórát tükrözik, amelyet az ember ebben a világban tanulmányozott. Ezzel szemben az Eljövendő Világ kinyilatkoztatása azoknak a micváknak az eredménye lesz, amelyeket az ember a jelenben teljesít. Mivel – amint azt már előzőleg kifejtettük – a micvák teljesítése minden zsidóra vonatkozik, „Egész Izrael részesül az Eljövendő Világból”.
Ez arra [is] magyarázatot ad, hogy a feltámadás időszakának kinyilatkoztatásait miért testbe öltözötten fogják befogadni a lelkek. Ugyanis a micvák teljesítése leginkább testi feladat, mint az korábban már elhangzott.
[A tény, hogy a feltámadás időszakának kinyilatkoztatása elsősorban a testünkhöz fog szólni, mivel a testünk, az, amely konkrétan megcselekszi a micvákat, még nem jelenti a lelkek kizárását a kinyilatkoztatásból. Épp ellenkezőleg,] lehetséges olyan magyarázat, hogy a feltámadás időszakának kinyilatkoztatásában a lelkek is ugyanúgy fognak részesülni (hiszen testet öltenek).
Hogy egy párhuzamos koncepciót idézzünk: Bölcseink azt mondják, „Nagyszerű dolog a Tóra-tanulás, mert cselekedetekhez vezet.”[41] A tény, hogy a Tóra-tanulás cselekvésre sarkall, magának a tanulásnak a nagyszerűségét is felerősíti. {[Ez összefüggésben van egy másik koncepcióval,] amely a [Jom Tov Sel Ros HáSáná 5666[42] című] értékezés-sorozatban kerül kifejtésre. Amikor egy személy Tóra-tanulása arra irányul, hogy megértse egy micva tényleges végrehajtására vonatkozó rendelkezés értelmét, akkor ez az illetőt még fokozottabb igyekezetre fogja sarkallni, és következésképp mélységeiben fogja megérteni azt a tórai koncepciót, amelyet éppen tanulmányoz.}
[E koncepciót az analógiára alkalmazva: Mivel a lélek Tóra-tanulása a test micva-teljesítéséhez vezet, a lélek szintén részesülni fog a testek által kiérdemelt javakból — az Eljövendő Világ kinyilatkoztatásából.]
Hasonlóképp, az Eljövendő Világ Tórájának, azaz a Messiás Tórájának két jellemző dimenziója lesz: A Tóra el fogja érni a teljesség szintjét. Ezen kívül – és ennek következtében – pedig pontosan fogjuk érzékelni azt a Tórában rejlő felsőbbrendű minőséget, amely a Tórának a micvákhoz fűződő kapcsolatából ered.
[Hasonló koncepció vonatkozik a lélek állapotára a feltámadás időszakában.] Abban az időben feltárul majd a lelkek forrása, de ami még ennél is több, a lélek részesülni fog a test kinyilatkoztatásából ([ami, mint azt már említettük, abból ered, hogy] az Örökkévaló alapvetően a testet választotta).
Legyen az az Örökkévaló akarata, hogy cselekedeteink és istenszolgálatunk – és különösen „a te kútforrásaid terjesztésének”[43] szolgálata – révén érdemessé váljunk arra, hogy a Messiás Tóráját tanulhassuk, magának a Messiásnak a szájából, a nagyon közeli jövőben.
[1] Misná, Szánhedrin, 10:1.
[2] A bertinorói Ovádjá rabbi (és mások) a Szánhedrin 10:1-ről; Midrás Smuél, a Pirké Ávot eleje.
[3] Szánhedrin, uo. (90a.).
[4] [Noha a Tóra a teremtés történetének elbeszélésében Éden kertjére mint egy a földön található fizikai helyre utal, a kifejezést átvitt értelemben a testetlen lelkeknek a spirituális világban található lakhelye megnevezésére is használjuk.]
[5] Zsoltárok 24:3-4.
[6] Lásd a következő jegyzetben hivatkozott Ki jithálchá című értekezést. Lásd továbbá a BöSáá SeHikdimu (5672) című értekezés sorozatot, a 379. fejezet elejét (a 779. oldal vége).
Vegyük figyelembe továbbá a Chágigá 15b-t, amelyben az áll, hogy Méir rabbi fohászai nélkül Áchár nem léphetett volna be a Gán Éden-be (azaz még a Gán Éden alsó szintjére sem).
[7] Ki jithálchá 5679 (Széfer Hámáámárim 5679, a 351kk oldalak konklúziója) és Ki jithálchá 5700 (Széfer Hámáámárim 5700, a 44kk oldalak vége).
[8] Ez Nachmanidész véleményét követi (a Sáár HáGemul végén) (Schavel kiadás — 309. old.) [szemben a Maimonidész Misné Torá-ban (Hilchot Tesuvá, 8-9. fej.)]. A Chászidut perdöntő döntése [Nachmanidész véleményét erősíti meg] — Lásd Likuté Torá, Cáv 15c, Drusim LeSábát Suvá 65d.; a Cemách Cedek Széfer HáMicvot című munkája, Micvát Cicit (Derech Micvátechá 14b.); Or HáTorá, Chukát (a 809. old. vége; uo., V. kötet, 1637. old.). Figyelemre méltó, hogy értekezéseiben az Álter Rebbe kizárólag Nachmanidész véleményét említi.
[9] Ki Jithálchá 5654 (Széfer Hámáámárim 5654, 220. old.). BöSáá SeHikdimu 5672, uo. (a 780. old. eleje). Széfer Hámáámárim – Kuntrészim II., 412a., és mások.
[10] Lásd Brésit rábá 24:5.; Kohelet rábá 3:11. (2).
[11] Lásd részletesebben: Széfer HáMáámárim 5679, 415. old.; Széfer HáMáámárim 5711, 209. old. [Ezek a források kifejtik,] hogy mivel [a feltámadás időszakában] a testet az Örökkévaló a “feltámadás harmatával” fogja megformálni, a test hasonlatos lesz Ádám HáRison testéhez, amelyet az Örökkévaló a saját két kezével formált meg.
[12] Vájikrá rábá 20:2.; A Midrás Mislé konklúziója. Lásd még Bevezetés a Tikuné Zohár-hoz (10b.). Tanulmányozandó továbbá Bává bátrá 58a.
Széfer HáMáámárim 5679 és 5711, uo., a következőt állítja: “A teste olyan kifinomult és tiszta volt, akár a fény… a teste olyan volt, akár az anyag a formához, azaz a lélekhez viszonyítva, mert hasonlatosak voltak egymáshoz.”
[13] Lásd Széfer HáMáámárim 5679 és 5711, uo.
[14] Figyelemre méltó még az a 12. lábjegyzetben citált részlet, miszerint Ádám HáRison teste (és ugyanígy a feltámadás időszakának teste is) olyan, akár “az anyag a formához [viszonyítva]”. Ebből pedig megértjük, hogy még amikor a test teljesen megtisztul és kifinomul, a “forma” akkor is magasabb rendű lesz, mint az “anyag”.
[15] A spirituális entitások is alá vannak vetve a idő és a tér [korlátainak], [mivel ezek a jellemzők léteznek spirituális értelemben is. Ezek a korlátok mindazonáltal] abból a tényből erednek, hogy az efféle entitásokat – az abszolút spiritualitáshoz képest – “fizikaiaknak” is lehet tekinteni. Érdemes figyelembe vennie a következő Tánjá idézetet (48. fej., 67b): “Spirituális kérdésekben a térbeliség mint jellemvonás semmilyen szempontból nem alkalmazható.” Pedig ott tér fogalma spirituális értelemben szerepel.
[16] [Arámi kifejezés; jelentése: “tűzfolyó”. Azáltal, hogy alámerül ebben a folyóban, a lélek kiégeti magából az anyagi tudat minden nyomát, maradékát.]
[17] Zohár 1:201a.; lásd még Ki Jithálchá 5679, 1. rész (Széfer HáMáámárim, uo., 352. old.; Ki Jithálchá 5700, 1. rész (Széfer HáMáámárim, uo., 45. old.). Lásd még Lehávin Inján Techiját HáMészim 5746, 5. rész (Széfer HáMáámárim Meluket III, 36. olg.) és az itt idézett források.
[18] Uo.
[19] 4Mózes 19:4. Lásd még Széfer HáMáámárim 5701, 99. old.
[20] A Széfer HáMáámárim 5701 (lásd még Zohár 3:152a.) magának a Tórának a testéről és lelkéről beszél. [Ez nem áll ellentmondásban a fentebb kifejtett koncepciókkal.] Ugyanis [a Tóra és micvái] össze vannak olvadva egymással, s így a Tórának teste is van (mivel a micváknak meg lelke van — ugyanis a micvák lényege a lelkük).
[21] Lásd Tikuné Zóhár, Tikun 30. (74a.), a Tánjá által idézve, 4, fej., uo., 23. fej. eleje.
[22] 5Mózes 12:23.
[23] Likuté Torá, Bámidbár 3a.
[24] A Mönáchot traktátus konklúziója; Sulchán Áruch Ádmur HáZákén, Mehádurá Tinjáná az 1. fej. vége; Hilchot Tálmud Torá 2:11. Lásd még Likuté Szichot XVIII., 413. old. 25. lj. És az ehhez a lj.-hez tartozó kiegészítés.
[25] Likuté Torá, uo.
[26] Lásd Tánjá 35. fej. (44a kk. konklúziója), uo., 37. fej. (49a-b.), és mások.
[27] Likuté Torá, Ácháré 28a, és mások. Megjegyzendő, hogy a Likuté Torá (26d kk.) a Tóra micváihoz viszonyított felsőbbrendű mivoltáról beszél (idézve a Likuté Torá 21. lj.-ben citált passzusát). Mindazonáltal még ez a szöveg is (28a.) azt állítja, hogy a micvák egy magasabb forrásból erednek.
[28] Cemách Cedek, Széfer HáMicvot 15b., és mások.
[29] Likuté Torá, Ácháré i. h., 26d.
[30] Lásd Széfer HáMáámárim Meluket III., 276. old.
[31] 5Mózes 14:1. Lásd a Tánjá 2. fejezetének elejét, amely elmagyarázza, hogy ez a léleknek az Örökkévalóval való kapcsolatára utal.
[32] Tánjá 49. fej. (a 69a kk. vége). Lásd még Torát Sálom120. old.
[33] [Az elgondolás itt az, hogy az Örökkévaló szeretetét a zsidó nép testei iránt nem azok pozitív tulajdonságainak tudata motiválja. Ha ugyanis ez lenne a helyzet, akkor ez a szeretet csupán annyira lenne erős, mint a zsidók erényei. A helyzet tehát sokkal inkább az, hogy az Ő szeretetet az ő választásának eredménye, ami messze felülmúlja az emberi erények (illetve azok hiányának) teljes spektrumát.]
[34] Jósuá 1:8.
[35] Mönáchot 99b. Az Álter Rebbe Hilchot Tálmud Torá-ja, 3:4.
[36] Lásd a BöSáá SeHikdimu 5672, I. köt., 4. fej. (8. old.), 52. fej. (93. old.)-val kezdődő értékezés-sorozatot.
[37] [E mögött a gondolat mögött az rejlik, hogy az akarat meghatározatlan. Amikor valaki akar valamit, figyelme a vágyott dologra nem mint kontextusba helyezett entitásra irányul, hanem mint önmagában létező célra. Ezzel szemben az értelemnek, melynek a bölcsesség az első minősége, az a célja, hogy egy entitást a maga teljességében értsen meg. Ez pedig szükségessé teszi az entitás birtokolta különböző minőségek helyes megítélését.]
[38] A Chágigá (traktátus) konklúziója.
[39] A lélek szintén az Örökkévaló lényegében gyökerezik. Mindazonáltal elmondható, hogy mivel az Örökkévalónak a zsidók [lelkei] iránt érzett szeretete hasonlít a természetes szeretethez [amelyet emberek éreznek egymás iránt] (amint azt korábban már kifejtettük), ezért, amikor az Örökkévalónak a zsidó nép testeihez fűződő [szeretet és kapcsolat] lényegi választásához hasonlítjuk, [lelkeinkhez való viszonya] a kinyilatkoztatás egy aspektusát [és nem a lényeget] tükrözi. Ez a téma még további magyarázatot igényel.
[40] A kifejtendő témákra vonatkozóan lásd még máámár Löhávin Inján Töchiját Hámétim 5746, a 17. lábjegyzetben citálva, 2. rész (Széfer HáMáámárim Meluket III, 36. old.) és az ott idézett források.
[41] Kidusin 40b; Bává Kámá 17a.
[42] 390kk.
[43] És amint az a Báál Sém Tov híres levelében áll – amely nyomtatásban a Keter Sém Tov elején olvasható –, a Chászidut kútforrásainak terjesztése meggyorsítja „a mester, a Messiás király eljövetelét”.
