Az EMIH fennállásának 22. évfordulója alkalmából a zsido.com oldalán cikksorozatban idézzük fel a közösség elmúlt több mint két évtizedének legfontosabb mérföldköveit. A visszatekintés az emih.org elindulásához kapcsolódik, amely egy helyen teszi elérhetővé mindazt, amit az EMIH Magyarországon felépített – a kezdetektől a meghatározó intézményekig, a régi fotóktól a közösséget formáló emberekig. A sorozat kronológiai sorrendben haladva mutatja be az elmúlt 22 év legkiemelkedőbb eredményeit.
Ismerje meg az EMIH budapesti és vidéki zsinagógáit dióhéjban.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) az elmúlt évtizedekben nemcsak közösségeket épített újjá, hanem történelmi jelentőségű zsinagógákat is megmentett és új élettel töltött meg Budapesten. Az alábbiakban az EMIH legfontosabb budapesti és vidéki zsinagógáit mutatjuk be dióhéjban.
Vasvári Pál utcai Sász Chevra zsinagóga
Az 1887-ben, Fellner Sándor tervei szerint épült neogótikus zsinagóga az eredetileg 1842-ben alapított Budapesti Talmud Egylet imaháza volt. Külsőleg visszafogott, de belső tere gazdag stíluskavalkád: gótikus frigyszekrény, keleti motívumok, szecessziós falfestések.
Oberlander Báruch rabbi fő működési helye, kivel újból felvirágzott az itteni közösség. Ráadásul Oberlander rabbi itt alapította meg a Pesti Jesivát is.
Az épület 2022-ben átfogó rekonstrukción esett át, az eredeti díszítőfestést egy pedig egy 1920-as archív fotó és falkutatás alapján állították helyre.
Chábád Keren Or Kulturális Központ és Zsinagóga
A belvárosi Keren Or zsinagóga a főváros egyik legfiatalabb zsidó imahelye. Szimbolikus helyen, Pest történelmi központjában nyitották meg 2005-ben, egy olyan helyen, ahol korábban soha nem működött zsinagóga. Az intézmény Joseph Priel nagyvonalú adományából épült, melyet lánya, Keren Or csodás felgyógyulása után ajándékozott.
Az épület, melynek első emeletét foglalja el az V. kerület egyetlen zsinagógája, eredetileg 1912-ben, a Nemzeti Takarékpénztár székházaként épült szecessziós stílusban, majd 1940-ben modernizálták Kaesz Gyula tervei szerint.
A Keren Or élén Raskin Smuél rabbi áll. Kóser konyhájában szombatonként több száz, ünnepekkor pedig akár ezer emberre főznek.
Óbudai zsinagóga
Budapest legrégebbi, ma is álló zsinagógaépülete 1821-ben készült el a korszakot uraló klasszicista stílusban. A terveket Landherr András készítette, de sokan Pollack Mihály hatását vélik felfedezni rajta. A timpanonra az építéskor működő, világhíres Münz Mózes rabbi javasolta Salamon királytól a héber feliratot, mely magyar fordításban így hangzik: „Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét”.
A holokauszt után még évtizedekig imádkoztak itt a túlélők, majd az épületet raktárnak, tévé stúdiónak használták, mígnem az EMIH 2010-ben az őszi nagyünnepek előtt visszaemelte az épületet az eredeti funkciójába. Azóta építik, szépítik a zsinagógát. Aki járt már itt, annak valóban a zsidó reneszánsz körül forognak agytekervényei.
Itt nemcsak a hitélet, de falak aranyozott stukkói is újjáéledtek és megerősödött pompával ragyogják be a népes tömeget. 2016-ban újjáavatták a monumentális imaházat. Az óbudai zsinagóga, egyben az EMIH vezető rabbija Köves Slomó.
Zsilip, az újlipótvárosi zsinagóga
A Duna-parti Zsilip 2015-ben került az EMIH tulajdonába. Több éves kitartó munka eredményeképpen az 5780-as zsinagógai évben nyitották meg a Zsilip „mini” zsinagógáját. Glitzenstein Sámuel rabbi közössége ekkor gyűlhetett össze először itt fogadni az újévet, majd imádkozhatott rendszeresen (igen, közössége, ugyanis a korábbi években Glitzenstein rabbi családja már heti rendszerességgel tartott közös tanulásokat a Zsilip feletti lakásukban, így bár zsinagóga még nem volt, közössége már lett, mely türelemmel várt).
2021 őszére pedig a Palatinus-házak ölelésében az eredeti tervek szerint is létrejött a nagyszabású zsidó központ egyszerre hitéleti és kulturális tér. További különlegesség a modern, luxuskivitelű mikve, a hatalmas játszóház és az üveglevelekből formált Dávid-csillag installáció, amely a vészkorszakban Dunába lőtt áldozatoknak állít emléket.
Budavári zsinagóga
A budai Várnegyed zsidó múltja egészen IV. Béla koráig nyúlik vissza. A középkori zsidónegyed a mai Táncsics Mihály utca környékén állt, ahol a második világháború utáni helyreállítás során feltárták egy Mátyás-kori gótikus zsinagóga romjait. A 26 méternél is hosszabb épület falai több méter magasságig fennmaradtak, sőt, a boltozat szerkezete is rekonstruálható lenne.
Egyedülálló zsidó lelet a szemközti házban talált falfestmény: egy kifeszített íj Hanna imájának részletével, valamint egy Dávid-csillag a papi áldás szövegével. A feltárt emlékeket a Budapesti Történeti Múzeum vette gondozásba. Itt, a „kisebb” budavári zsinagógát 2018-ban avatták újra, közel négyszáz év szünet után. A zsinagóga rabbija Faith Áser lett.
Újbudai zsinagóga (Bocskai út)
Az 1936-ban, modern (bauhaus) stílusban épült lágymányosi zsinagóga a két világháború közötti modern szakrális építészet kiemelkedő alkotása. Novák Ede és Hámori István tervei alapján készült, 14 méter magas belső térrel és hatalmas színes üvegablakokkal.
Az épületet a hatvanas években eladták, belső terét födémekkel szabdalták fel. Azonban az EMIH-nek szívós munkával sikerült az épület emeleti részét visszavenni, és ott zsinagógát és közösségi tereket kialakítani, melyet 2021 őszén avattak fel. Rabbija Stell Ájzik.
Pesti Stibel, a Vörösmarty utcai zsinagóga
Az 1893-ban épült ház földszintjén működő egykori Budapesti Thorasz Chajim Vallásgyakorlati Imaház Egylet 1908-ban nyitotta meg a zsinagógáját a Vörösmarty utca 55. szám alatt, mely 1943-ban nyerte el ma ismert belső formáját.
A háború után még évtizedekig működött, majd a nyolcvanas évek közepén elnéptelenedett. Az EMIH közreműködésével 2021 őszén újraéledt mint Pesti Stibel.
Ohel Eszter, a Jósika utcai imaház
A Jósika utcai orthodox imaház az 1895-ben alapított Izraelita Vallásos Önképző és Önsegélyző Egylet tagjainak kezdeményezésére jött létre a 19–20. század fordulóján a Terézvárosban. 1914-ben vette fel az Ohel Eszter nevet. Az imaház alapítója a Kattler család, amely köré legendák is szövődtek. Az imaház a pesti ortodoxia egyik fontos, de kevéssé ismert központja volt.
A vészkorszak után még működött, majd a nyolcvanas évek közepétől, mint lappangó emlékként élt tovább. Az EMIH és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) közös, közösségépítő munkája révén 2023 őszén a zsinagógát újból megnyitották. Rabbija Bek Motti lett.
Rákospalotai zsinagóga
EMIH vidéken
Az EMIH legnagyobb vidéki központja Debrecenben van, ahol Faigen Sámuel rabbi az ottani hitközséggel karöltve vezeti a hit- és kulturális életet. Külön érdekesség, hogy a városban napi kétszer van imádkozás, és Hamsza néven alapítottak egy glatt kóser éttermet is.
Jelentős zsidóház működik Szentendrén Myers Mendel rabbi vezetésével, ahol a zsinagóga mellett kóser kávézó és a Cháj Galéria is működik. 2024 őszén nyílt meg a miskolci zsidóház, melynek élén Braun Ávrahám rabbi áll.
A Balaton partján egykor számos zsinagóga működött, mára egyedül a keszthelyi aktív, mely szintén az EMIH égisze alá került. Ebbe a sorba illeszkedi a mádi zsinagóga, rabbiház és Csodarabbik útja fogadó is, mely Tokaj-Hegyalja zsidó múltját hivatott újból felélénkíteni.
Mosonmagyaróváron 2025-ben Chaim Fieldsteel rabbi vezetésével nyílt jesiva, mely valóságos történelmi esemény, hiszen az 1956-os forradalom óta először alapítottak jesivát vidéken.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.