Faith Áser a Budavári Zsinagóga rabbijának előadása a JMC nyári egyetemén: „Van lelked? Használod is?”.
Augusztus 25-én indul a Jewish Master Class, ahol az előadók személyes és számukra is fontos témákon keresztül adnak
betekintést a zsidóság különböző területeibe. Kedvcsinálóként megkértük néhányukat, osszák meg, miért épp azt a témát választották, amiről beszélni fognak. Most ismerkedjenek meg Faith Áser rabbival, nézzék át az órarendet, és ha még nem tették, jelentkezzenek, még van pár szabad hely.
Faith Áser előadása
Reggel kávé, délben munka, este Netflix. Eszünk, futunk, alszunk (ha van idő), pörög a naptár – de a lelked? Ő megvan még? Vagy csak néha, egy halk pillanatban kopogtat belülről: „Helló, itt vagyok!”
Egy ember egyszer a Rebbéhez fordult, és azt mondta: „Mindenem megvan, de mégis üresnek érzem magam.” A Rebbe visszakérdezett: „És mikor foglalkoztál utoljára a lelkeddel?” Hosszú csend következett. …
A testünkkel jól bánunk. Etetjük, öltöztetjük, sőt, néha még sportolunk is vele. De mi van a lelkünkkel? Tudjuk egyáltalán, hol van? (Nem, nem a bal fül mögött.)
A zsidó bölcsesség szerint a lélek nem valami költői extra, hanem az, aki te igazából vagy. A test pedig az eszköz, amivel ezt az egészet végig tudjuk csinálni – ha jól bánunk vele.
Ez az előadás nem arról szól, hogyan legyél szentfazék, hanem arról, hogyan találhatod meg a belső iránytűdet. Hogyan lehet naponta pár percet adni a léleknek is, nem csak a naptárnak? Hogyan lehetsz nem csak túlélő, hanem – na igen – élő?
Kérdések lesznek. Válaszok is. Talán felismerések. Talán egy kicsi nevetés.
Mert a lélek nem csak sírni tud – nevetni is.
Gyere el – lehet, hogy nem is keresel mást, csak végre önmagad.
Sokan úgy gondoljuk, majd, ha nyugdíjba megyünk, lesz időnk foglalkozni „ilyesmikkel”. Csakhogy a lélek nem vár. Ha éhes, szól. Néha csendesen, néha vészjóslóan – de mindenképp tudatja, hogy ott van.
A kérdés csak az: hallod-e? Vagy még mindig elnyomja a napi zaj, a feladatlisták zaja, meg az, hogy miért nem kapcsoltad ki még mindig az e-mail értesítőt?
Ez az este lehet egy kis sziget. Egy óra, ami rólad szól – nem a testedről, nem a külvilágról, hanem arról, aki belül lakik. Mert ha a testedre tudsz vigyázni, miért ne tanulnád meg, hogyan vigyázz a lelkedre is?
Spoiler: nem kell hozzá se gyertya, se lótuszülés. Elég, ha eljössz. Nyitott szívvel.”
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.