Egy meghökkentőnek tűnő szó a Tórában, és egy félreértés, ami elsőre tréflinek tűnhet, pedig nagyon is pontos nyelvi és tórai jelentése van.
A szombati hetiszakasz olvasása közben néha egészen váratlan kifejezésekbe botlik az ember. Így került a sábeszi asztalra a „csülök” is, amely a Bo hetiszakasz egyik kulcsfontosságú mondatában bukkan fel, és meglepő módon nemcsak hogy helyénvaló, de teljesen kóser jelentést hordoz.
Hogy jön össze a sábesz a csülökkel?
No, még mielőtt valaki megriadna, hogy valami tréfli keveredett volna a szombati lakomába, mindenkit megnyugtatunk: erről szó sincs. A csülök ezúttal képletesen, pontosabban nyelvileg kerül elő, egy klasszikus tórai történet kapcsán.
Most szombaton a Bo hetiszakaszt olvastuk, benne az utolsó három csapással, amelyekkel az Örökkévaló Egyiptomot sújtotta a fáraó makacssága miatt. A kilencedik csapás, a sötétség után úgy tűnt, a fáraó végre hajlik az engedményre: elengedné a zsidókat, még a gyermekeiket is, egyetlen feltétellel. Az állatok maradjanak Egyiptomban, biztosítékként arra, hogy a nép majd visszatér.
„Egy csülök sem marad vissza”
Mózes természetesen nem fogadta el ezt az „alkut”. Válasza határozott és egyértelmű volt:
„És a mi jószágunk is velünk fog jönni, nem fog visszamaradni egy csülök sem, mert ezekből vesszük, amivel szolgáljuk az Örökkévalót, a mi Istenünket […]” (2Mózes 10:26.)
Az idézet a legismertebb magyar tórafordításból származik, amelyet a 20. század elejének jeles neológ rabbijai és tudósai szerkesztettek. Ők a héber „parszá” (פַּרְסָה) szót következetesen „csülök”-nek fordították, ami mai füllel elsőre meghökkentő lehet.
Kóser csülök? Igen, létezik
A hétköznapi nyelvben a „csülök” legtöbbünknek automatikusan a sertés alsó lábszárát jelenti, ami érthetően gyanakvást kelt. Csakhogy a magyar nyelv ennél pontosabb, és árnyaltabb.
Ha fellapozzuk A magyar nyelv értelmező szótárát, a „csülök” első jelentése így szól: „A párosujjú patás állatok lábujjának végét papucsszerűen borító szaruképződmény.”
Vagyis: a csülök nem kizárólag disznóhoz kötődik. Juhnak, szarvasmarhának, kecskének is van csülke, méghozzá teljesen kóser értelemben. És pontosan erről beszél Mózes is: az állatokból, az utolsó csülökig, mindenre szükség lesz az Örökkévaló szolgálatában. Egyetlen darab sem maradhat a rabszolgaság földjén.
A borítókép illusztráció, AI.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.