A Chábád ma a világ egyik legaktívabb és legbefolyásosabb zsidó mozgalma, amelynek gyökerei a 18. századi Kelet-Európába nyúlnak vissza. Szellemi központját egy kis fehérorosz városban, Lubavicsban alapították. Tanításai pedig ma emberek ezreit vezetik vissza a zsidóság szellemi forrásaihoz, Budapesten és a világ több ezer pontján.
A Chábád mozgalom története több mint két és fél évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor a haszidizmus gondolati és spirituális megújítása új formát öltött Snéor Zálmán rabbi tanításain keresztül. A Chábád mély kabbalisztikus tartalmakat hordoz, és egy olyan szemléletet, amely az intellektuális elmélyülést nem elválasztja, hanem összeköti az Isten-i szolgálattal. Ismerje meg a hazánkban is aktív Chábád filozófia lényegét!
Mi a rebbe legnehezebb feladata?
A lubavicsi mozgalmat egy Liozna nevű (ma Fehéroroszországhoz tartozó) városban élő rabbi, Liadi Snéor Zálmán alapította 1775-ben. Őt később „Álter Rebbe”-ként, azaz az „öreg rabbiként” emlegették. A mozgalom vezetését fia, Dovber Snéori folytatta. Az ő idejében telepedtek le a haszidok Lubavicsban, amely öt generáción keresztül adott otthont a közösség szellemi központjának.
Egyszer megkérdezték Dovber Snéori rabbit, a második lubavicsi rebbét, hogy mi a legnehezebb feladat, amellyel egy rebbének szembe kell néznie. A Rebbe így válaszolt: „A legkimerítőbb a ruhacsere.” A haszidok értetlenül néztek rá, mire kifejtette:
„Amikor valaki eljön hozzám négyszemközti beszélgetésre, és megosztja velem bánatát vagy örömét, tanácsot vagy áldást kér, csak akkor tudok segíteni, ha előbb leveszem a saját »ruhámat«, és felöltöm az övét. Teljesen az ő helyébe kell képzelnem magam. Hogy elfeledkezzem önmagamról, és úgy érezzek, mintha én volnék ő, az ő gondjai és örömei az enyéim lennének. Ez a legnehezebb feladat.”
A Chábád hetedik rebbéje
A hetedik lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson, nemzedékének egyik legnagyobb tóratudósa volt. Mély világi műveltséggel is rendelkezett, de ami igazán különlegessé tette, az az volt, ahogyan minden egyes emberre egy teljes világegyetemként tekintett.
A Lubavicsi Rebbe számára minden ember Isten felbecsülhetetlen értékű teremtménye volt.
Hitt az emberekben, és meg volt győződve arról, hogy minden nemzedék tagja olyan egyedi spirituális képességekkel bír, amelyek kizárólag neki adattak.
Ebből a fennkölt szemléletből született meg a Rebbe világméretű küldetése: olyan mozgalmat alapított, amely ma is dinamikusan fejlődik, több mint három évtizeddel halála után. A Rebbe küldöttei ma a világ minden pontján azon dolgoznak, hogy felkutassák a zsidókat, és visszavezessék őket hagyományaikhoz és szellemi örökségükhöz.
A világ több ezer pontján működő Chábád központok elsődleges célja ma is az, hogy a zsidóság évezredes tanításait és a lubavicsi rebbék örökségét minél több emberhez eljuttassák. Ez nem kis feladat, hiszen csak az utolsó rebbe művei több mint százötven kötetet tesznek ki. Ezek közül a legjelentősebbek a 39 kötetes Likuté Szichot (tórai kommentárok) és a 28 kötetes Igrot Kodes (levelezések vallási és világi témákban). E könyvek bepillantást engednek a Lubavicsi Rebbe több mint négy évtizeden át tartó tanításaiba, amelyek nemcsak a zsidó nép, de az egész emberiség számára irányt mutatnak.
A Chábád tanítások forrásai
A Chádád tanításai a haszidizmus eszméin alapulnak. Jiszráel ben Eliezer rabbi, ismertebb nevén a Báál Sém Tov, 1698-ban született, és Medzsibozs városában telepedett le. Tanítványait arra tanította, hogy a Tóra tanulmányozása és a micvák mély megélése révén magasabb spirituális szintre emelkedhetnek. A Báál Sém Tov nemcsak a tanult rétegeket szólította meg, hanem a tanulatlan zsidókban is lelket öntött. Hangsúlyozva, hogy minden jócselekedetnek végtelen értéke van.
A Báál Sém Tov tanítványainak nemzedékei különféle haszid irányzatokat alakítottak ki. Az egyik legmeghatározóbb ezek közül a Chábád, amelyet a fent említett Snéor Zálmán rabbi alapított. A Chábád szerint a haszidizmus célja, vagyis a micvák átéléssel való teljesítése csak akkor érhető el, ha mély filozófiai tanulmányozás, kabbalisztikus elmélkedés és meditáció előzi meg. Ellentétben más irányzatokkal, amelyek szerint ezek csak a vezetők feladatai, ő azt hirdette: mindenkinek magának kell ezt a belső utat járnia.
A „Chábád” (חב”ד) elnevezés három héber szó kezdőbetűjéből áll össze: Chochmá („bölcsesség”), Biná („értelem”) és Dá’át („tudás”).
Snéor Zálmán alapművében, a Tánjában érthetően mutatta be a kabbala és zsidó filozófia alapfogalmait. Így például a világ teremtésének folyamatosságát, a micvák jelentőségét, és az emberi lélek isteni lényegét.
A lubavicsi rebbék tanításainak öröksége ma is él. Újabb és újabb generációkat inspirál a tanulásra, a közösségépítésre, és az Isten-i szolgálatra. Akár Budapesten, akár a világ bármely más pontján.
Borítókép forrás: Wikipédia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.