Hosszú évszázadokon át vándorolt országok és kontinensek között a Sem Tov Biblia – a 14. századból származó különleges kézirat –, amelyet nemrég 6,9 millió dollárért (2,5 milliárd forint) vásároltak meg egy árverésen. Most hosszú távú letétként kerül a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba, ahol először válik a nagyközönség számára is hozzáférhetővé.
A különleges kötetet 1312-ben másolta le saját kezűleg Sem Tov ben Ávrahám Ibn Gáon rabbi, a középkori Spanyolország egyik legnagyobb tóratudósa. A kézirat nem csupán a bibliai szöveg hiteles forrása, hanem művészi értékű díszítéseivel, pontos kalligráfiájával és maszorétikus hagyományok megőrzésével is egyedülálló kulturális örökség.
„Sávuot ünnepén a zsidó nép a Tórát kapta meg – és most, alig az ünnep után, ez a különleges könyv is visszatér Izrael népéhez” – mondta Dr. Chaim Neria, az Izraeli Nemzeti Könyvtár judaika-gyűjteményének kurátora.
A Biblia szövege kezdetben nem tartalmazott ékezeteket
A kézirat jelentősége csak a zsidó könyvmásolás történetének tükrében érthető meg igazán. A nyomtatás feltalálása előtti időkben a Biblia szövegét kézzel, tollal és tintával írták pergamenre, ékezetek, pontozás és dallamjelek nélkül. Ezeket a maszoréták, azaz hagyományőrző bölcsek dolgozták ki jóval később, hogy a helyes kiejtést és értelmezést is írásba foglalják.
„A Biblia másolása hihetetlenül fáradságos és költséges munka volt”
– mondta Dr. Neria. –
„A pergamen előállítása állati bőrökből történt, és csak tehetős megrendelők engedhették meg maguknak, hogy elkészíttessenek egy teljes példányt.”
Ám Sem Tov rabbi nem egy mecénás megbízásából dolgozott. Saját vagyonából vásárolta meg a szükséges pergament, és közel tíz évig dolgozott a szöveg lemásolásán. Munkáját szent szolgálatnak tekintette – az Örökkévaló imádatának –, és élete végéig javította és pontosította a kéziratot. Maga tanúskodik arról, hogy akár százszor is végigment a teljes szövegen, hogy egyetlen hiba se maradjon benne.
A különleges példány megőrzött olyan íráshagyományokat, mint például a „Vájikrá” szó kis álef betűvel való írása, vagy a „P” betű belső ívének különleges hajlítása – ezek az apró, de jelentős formajegyek mára szinte teljesen eltűntek a kéziratokból.
Tudós és művész egy személyben
Sem Tov rabbi nemcsak nagy tóratudós volt, hanem igazi művész is. A kézirat oldalait színes díszítések ékesítik: növények, állatok, képzeletbeli lények és szimmetrikus építészeti formák jelennek meg a lapokon, részben az iszlám művészet hatását is tükrözve.
A rabbi a kézirattal 1315-ben elindult Izrael földjére, ahol további éveken át tanított és alkotott egészen haláláig, amely feltehetően 1330 körül következett be.
A kézirat ezt követően évszázadokon át vándorolt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A helyi zsidó közösségek sokáig különleges erőket tulajdonítottak neki – egyes lapjait például szülési amulettként használhatták, így sajnos néhány oldal időközben elveszett.
Visszatérés Jeruzsálembe
A kézirat 1909-ben került a híres gyűjtő, David Salomon Sassoon tulajdonába, majd több kézen át 2024-ben újra aukcióra bocsátották a Sotheby’s-nél. Terry és Andrew Herenstein végül 6,9 millió dollárért vásárolták meg, majd hosszú távú letétbe adták az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak.
„Ezzel a gesztussal a kézirat egy több száz éves utazás végére érkezett – Jeruzsálembe, Izrael földjére, ahová Sem Tov rabbi is szánta azt”
– mondta Sáláj Meridor, a Könyvtár igazgatóságának elnöke. – „Sávuotkor a Tóra ajándék, és most ez a kézirat is ajándékként tér vissza Izrael népéhez.”
A Sem Tov Biblia ezentúl a könyvtár állandó kiállításának része lesz, és teljes egészében digitalizálják is, hogy világszerte kutatható és megcsodálható legyen.
„Ez nemcsak egy könyv – ez egy világ”
– fogalmazott Neria. – „Ez a kézirat egyszerre forrás, művészeti tárgy, történelmi lenyomat és szellemi örökség. Most végre mindannyiunké lehet.”
Forrás: ynet
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.