Befejezetlen regény, hébertanuláshoz használt füzet és magánlevelek is találhatók a Svájcból Izraelbe került iratok között.

Közel egy évszázaddal Franz Kafka halála és több mint ötven évvel bizalmasa, Max Brod elhunyta után ért véget az a hosszú éveken át húzódó vita, mely a fontos irodalmi kincs tulajdonjogáról folyt. A több száz darabból álló gyűjtemény sorsáról izraeli és svájci bírósági ítéletek döntöttek, melyek következtében egy zürichi bank széfjéből a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba kellett szállítani minden dokumentumot. Ez volt egyébként az eredeti tulajdonos, Max Brod kérése is.

A széfben a következő alkotások feküdtek: a befejezetlen „Esküvői előkészületek vidéken” című történet három verziója, egy füzet, melyet Kafka a héber leckéihez használt, több száz magánlevél Brodhoz és más barátaihoz, vázlatok és rajzok, úti magazinok, önmagának írt feljegyzések és sok egyéb dokumentum.

Az irodalmi kincsekért folytatott bírósági küzdelem 12 évvel ezelőtt kezdődött és három helyszínen, Izraelben, Németországban és Svájcban zajlott.

Max Brod sokat tett Kafka irodalmi sikereiért és műveinek kiadásáért. A hagyaték fölött Brod titkárnője, Esther Hoffe rendelkezett 2007-ben bekövetkezett haláláig. Brodot az 1924-ben elhunyt Kafka arra kérte, hogy halála után olvasatlanul égesse el kéziratait, de ezt nem volt képes megtenni, sőt ki is adta a műveket, világhírűvé téve barátját.

Max Brod a Kafka-kéziratokat tartalmazó bőröndökkel együtt még a második világháború előtt, 1939-ben az akkori Palesztinába költözött és Tel-Avivban telepedett le. Halála előtt titkárnőjére, Esther Hofféra bízta saját maga és Kafka irodalmi hagyatékát, azzal a kéréssel, hogy majd adja át őket egy izraeli tudományos intézetnek.

Brod 1968-ban bekövetkezett halála után azonban Hoffe négy évtizeden át részben saját lakásában, részben tel-avivi és zürichi bankokban helyezte el a kéziratokat, sőt még el is adott néhányat közülük: egy 1988-as londoni árverésen majdnem kétmillió dollárért cserélt gazdát A per egyik eredeti példánya.

A megmaradt dokumentumokat Hoffe két lányára, Eva Hofféra és Anita Ruth Vizlerre hagyta, akik szintén nem akarták kiengedni a gyűjteményt a kezükből, noha a helyi sajtó szerint méltatlan körülmények között, egy macskákkal zsúfolt lakásban őrizték legalábbis az iratok egy részét.

A Kafkához tartozó iratok a Max Brod Archívum részét képezik, melyben a „Prágai Körhöz” tartozó egyéb művészek hagyatéka is helyet kapott. Az Izraeli Nemzeti Könyvtárban több száz olyan jelentős izraeli alkotó anyaga megtalálható, akik szintén ehhez a csoporthoz tartoztak és kifejezték azon vágyukat, hogy irodalmi hagyatékukat ez a könyvtár őrizze.

A Jeruzsálembe érkezett anyagot jelenleg felmérik és katalogizálják a könyvtár szakemberei, majd digitalizálásra kerül sor, hogy az internet segítségével bárki megtekinthesse.

„Több, mint egy évtizeden keresztül küzdött a könyvtár, hogy a tehetséges író és zeneszerző, Max Brod irodalmi hagyatéka Jeruzsálembe érkezhessen. Brod, Franz Kafka legjobb barátja, maga is ezt kívánta. Miután láttuk Kafka héberfüzetét, a cionizmusról és a zsidóságról írt leveleit, egyértelművé vált számunkra, hogy az Izraeli Nemzeti Könyvtár ezen iratok valódi otthona. A Nemzeti Könyvtárnak központi szerepe van abban, hogy a zsidó állam és a zsidó nép kulturális öröksége mindenki által hozzáférhetővé váljon. A számos különleges gyűjtemény és archív anyag között most már Brod és Kafka hagyatéka is megtalálható, mely hamarosan digitális formában a világhálóra kerül s így a világ bármely részén élő kutatók ingyen férhetnek hozzá” – mondta David Blumberg, a könyvtár elnöke.

zsido.com

Forrás: NLI