Heti izraeli hírösszefoglaló.

Az izraeli hadsereg három alagutat fedezett fel a libanoni határon, amelyek libanoni falvakból indulnak és a határt átlépve már izraeli területen érnek véget. Az alagutak lényegesen szélesebbek a Hámász által a Gáza-övezet térségében ásottaknál, mivel azokban egyszerre csak egy ember képes haladni. Míg a gázai alagutak kis létszámú terrorista egységek behatolásához készültek, addig a Hezbollah által fúrt járatokon akár járművek is haladhatnak és komolyabb fegyveres csoportok is gyorsan átjuthatnak a határ másik oldalára. Az alagutakba elektromos hálózatot, szellőztető berendezést, és kommunikációs rendszert is telepítettek. Az alagutak feltérképezésének és megsemmisítésének idejére a hadsereg zárt katonai övezetté nyilvánította Metula várost és környékét. Az északi térségben a katonai jelenlét megerősítéséről számoltak be és kis létszámú tartalékost hívtak be.

A libanoni siíta terrorszervezet komoly fenyegetést jelent Izraelre, mert 160 000 rakétát tart készenlétben és harcosai aktívan vettek részt a szíriai polgárháborúban Asszád elnök oldalán. A csatározások jelentős emberveszteséget okoztak a Hezbollahnak, a visszatértek azonban komoly háborús tapasztalattal gazdagodtak. Elemzők szerint a Hezbollahot ma már sokkal inkább reguláris hadseregként kell kezelni, mintsem terroristacsoportként. A szervezet vezetősége nem is titkolja, hogy céljuk az észak-izraeli Gálil (Galilea) megszállása. Az alagutak segítségével rövid idő alatt jelentős katonai erőt küldtek volna Izraelbe, hogy az északi, határhoz közeli településeket megszállják és elvágják az ország többi részétől.

Az alagutak léte egyben a tűzszünet felett őrködő ENSZ-békefenntartók teljes kudarcát is jelenti, akik – küldetésük ellenére – azt is képtelen voltak megakadályozni, hogy a 2006-os háború után a Hezbollah ne halmozzon fel a korábbinál is komolyabb fegyverarzenált az izraeli határon.

Izraeli katonák és az ENSZ képviselői az egyik feltárt alagútnál

Izrael-ellenes alpolgármester Izraelben?

Egy terrorizmust és a BDS-mozgalmat támogató alpolgármester kinevezését próbálja több párt, mozgalom és civil szervezet megakadályozni Haifában. Rádzsid Záátrá a kommunista és arab pártokat összefogó Egyesült Lista színeiben indult az önkormányzati választásokon és ő az alpolgármesteri pozíció várományosa. Ebbéli törekvésében a baloldali Munkapárt is mögötte áll. Záátrá korábban egyenlőségjelet tett a cionizmus és az Iszlám Állam ideológiája közé. “Honnan tanulta az Iszlám Állam mindazt, amit elkövetett? A cionista mozgalomtól, 1948-ból. Nemi erőszak, fosztogatás, gyilkosság, pontosan ugyanazt teszik”. Záátrá továbbá szimpátiáját fejezte ki a Gáza-övezetet uraló Hámász és a libanoni Hezbollah terrorszervezet iránt is, a zsidó állam elleni bojkottmozgalmakat  pedig ” a cionista megszállás elleni legitim küzdelemnek” titulálta. Facebook-oldalán Básár Ásszád szíriai elnök mellett kampányolt és dicsőítette az észak-koreai diktatúrát is. Izraelt nem egyszer a náci Németországhoz hasonlította, Avigdor Lieberman korábbi védelmi minisztert pedig Adolf Hitlerhez.

A képviselő a választások előtt sem volt hajlandó visszavonni nézeteit. “Népem megszállás és agresszió áldozata, és joga van ellenállást tanúsítani. Nem vagyok sem a Hámász, sem a Hezbollah tagja. A libanoni izraeli megszállás ellen először a kommunista párt kezdett el harcolni. Kommunista vagyok és ezek a nézeteim” – nyilatkozta.

Az ellenzéki-középutas Jes Átid párt vezetője, Jáir Lápid a következőket nyilatkozta az ügy kapcsán: “A Munkapárt azon döntése, hogy egy olyan képviselő alpolgármesteri kinevezését támogatja, aki a Hezbollahot és a BDS-t támogatja, és a cionizmust az Iszlám Államhoz hasonlítja, teljességgel abszurd. A Munkapárt kötelessége rábírni a haifai polgármestert, hogy törölje a Záátrával kötött megállapodását, melyen keresztül Izrael legrosszabb ellenségeivel került kapcsoltba”.

Árje Deri belügyminiszter ígéretet tett, hogy intézkedik az ügyben. Felszólította Haifa frissen beiktatott polgármesterét, Éjnát Kalisch-Rotemet, hogy ne nevezze ki Záátrát és felkérte Ávicháj Mandelblit főügyészt, hogy vizsgálja meg a kinevezés megakadályozásának jogi lehetőségeit.

Rádzsá Záátrá

Agyonlőttek egy arab ügyvédet, aki zsidók és arabok közötti ingatlanügyekkel foglalkozott

A Mahmud Ábbász vezette Palesztin Hatóság korábban körözést adott ki a férfi ellen, mert segítségével zsidók vásároltak araboktól földet és lakásokat.  Áhmád Száláme holttestére az izraeli Dzsáldzsulia településen találtak rá, halálát egy lőfegyverből leadott lövés okozta. Az ügyet súlyosbítja, hogy a gyanú szerint a palesztinok izraeli területen hajtották végre a kivégzést.

“A beduin Áhmád ellen azért adott ki körözést a Palesztin Hatóság, mert zsidó és arab ügyfelek között hozott létre kapcsolatot. Agyonlőtték, méghozzá egy izraeli városban. Lehetséges, hogy a palesztin fegyveres erők Izraelen belül is működnek?” – tette fel a kérdést Jehuda Glick képviselő a Kneszetben, és egyben alapos rendőrségi és nemzetbiztonsági vizsgálatot követelt.

A Palesztin Hatóság halállal bünteti, ha arabok zsidóknak adnak el ingatlant. A kivégzés végrehajtásához a hatóság elnökének, Máhmud  Ábbásznak a jóváhagyása szükséges, aki az utóbbi időben életfogytiglani szabadságvesztésre és kényszermunkára változtatja az ítéletet, feltehetően a nemzetközi közvélemény rosszallása miatt. A “tettesek” felderítéséhez nem egyszer izraeli radikális baloldali csoportok szolgáltattak információt a palesztin rendőrségnek. A közelmúltban több olyan esetről is beszámoltunk, amikor a Palesztin Hatóság zsidókkal való üzletelés, vagy zsidók megsegítése miatt büntette tagjait, de ennyire súlyos esetre az utóbbi időben most először került sor.

Jehuda Glick

zsido.com