Ask the Rabbi

Kisujj a borba

 

Kérdés: Néhány hete láttam, hogy van ahol szokás, hogy Hávdálá után mindenki belemártja a kisujját a kiömlött borba, és egy kicsit a szemére, fülére stb. és a zsebeibe ken. Mi ennek a szokásnak a lényege, és mennyire elterjedt? Csak askenázi zsidók csinálják, vagy mások is? Köszönöm, Miklós

Válasz: A Sulchán Áruch (Orách Chájim 296:1.) írja, hogy szokták a bort az arcra kenni ezzel “mutatva a micvá iránti szeretettet”. Lehet, hogy ez kapcsolódik ahhoz is, ami említve van (Mágen Ávrahám, Orách Chájim 271:23.), hogy aki a kidus bort a szemére teszi, az annak egészségére szolgál. Érdekes, hogy csak a Hávdálá bor szokása terjedt el, míg a kidus boré nem.

Láttam már olyanokat, akik más testrészekre is kenek, illetve hintenek a zsebeikbe egy-egy csöppet, hogy az mindig tele legyen sok jóval, de nem vagyok biztos ennek pontos forrásában, illetve, hogy létezik-e ennek forrása.

Örökmécses nappal?

Kérdés: Az örökmécsest a papok estétől-reggelig gondozták. Nappal mi volt, nem is égett?

Válasz: A Biblia (2Mózes 27:21.) csak azt írja elő, hogy estétől reggelig égjen. Maimonidész az egyetlen, aki szerint reggel újra meggyújtották a Menorát, ami ekkor estig égett (Tmidin umuszáfin 3:10.). Volt, hogy csoda történt, és a hétből egy gyertya estétől estig égett (Sábát 22b.).

Azért nevezi a Biblia (uo. 27:20.) örökmécsesnek a Menorát, mert azt minden este meggyújtották.

Tévhit, hogy volt a Szentélyben a Menorán kívül önálló gyertya, ami örökké égett.

Oberlander Baruch

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 6. szám – 2014. október 6.