Egy texasi farmon öt különleges, tökéletesen vörös tehenet találtak, adja hírül a Jerusalem Post. A borsos árú jószágok a szentélyszolgálat egyik fontos eleméhez, a rituális tisztaság állapotának eléréséhez szükségesek. Az öt tehén néhány nappal ezelőtt érkezett Izraelbe, ahol a Szentély Intézete évek óta kitartóan készül a harmadik és örök időkig álló jeruzsálemi Szentély megépülésére.

Az öt állat mindegyike egyévesnél fiatalabb és ha továbbra is tökéletesen vörösek lesznek és semmiféle olyan sérülés nem lesz rajtuk, amely alkalmatlanná tenné őket e feladat betöltésére, akkor alkalmassá válhatnak a szentélybeli használatra. Rituális tisztátalanságot többféle dolog okozhat, ezek egyike a holttesttel való érintkezés (ez nem feltétlenül fizikai kontaktust jelent, az egy fedél alatt tartózkodás is ide tartozik). Ahhoz, hogy valaki felmehessen a Szentélybe, rituálisan tisztának kell lennie. A Tóra részletesen leírja, hogy hogyan kell elkészíteni azt a vizet, melynek segítségével az ember megtisztulhat. Ennek a víznek elengedhetetlen összetevője a vörös tehén hamuja.

A texasi teheneket a Szentély Intézet képviseletében rabbikból álló küldöttség, valamint a Zsidó Örökség és Jeruzsálem Minisztérium emberei fogadták. Hosszú útjuk után egyenesen Haifába érkeztek, ahol a hatósági előírásoknak megfelelően hét napon át karanténban vannak. Ezt követően két csoportra osztják őket és két helyszínen helyezik el az állatokat. Ezek egyike a nagyközönség számára is látogatható lesz. A teheneket hároméves korukig gondozzák majd a legnagyobb körültekintés mellett. Amint elérik a hároméves kort, alkalmasak lesznek arra, hogy levágják őket és hamujukból elkészítsék a Szentélyben használandó, rituális tisztaságot nyújtó vizet.

A teheneket egy zsidókat és keresztényeket tömörítő szervezet, a Boné Jiszráel (Izrael építői) egyik elkötelezett keresztény aktivistája nevelte, akinek érdeklődése e különleges micva felé fordult és igyekezett ilyen tehenet tenyészteni. „Nem ez volt az eredeti célom, de pillanatnyilag én vagyok a legjobb vörös tehén-figyelő egész Texasban” – mondta a farm tulajdonosa, Byron Stinson. –

„A Biblia azt mondja, hogy Izrael népének megtisztításához egy vörös tehénre van szükség. Én ugyan nem érthetem ezt meg, de azt teszem, amit a Biblia mond.”

Az értetlenséggel Stinson nincs egyedül. A vörös tehén micvája ugyanis a Tóra azon parancsolatai közé tartozik, melyekre semmiféle logikus magyarázatot nem találhatunk, csupán azért kell megtennünk őket, mert az Örökkévaló ezt mondta. Slomó (Salamon) király, a világ legbölcsebb emberének híres mondása volt a vörös tehénnel kapcsolatban: „Mindezeket megkísérlettem bölcsességgel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van tőlem!” (Kohelet – Prédikátor 7:23). A midrás így magyarázza ezt a mondatot: A Tóra minden törvényével kapcsolatban helytálltam, de amikor a vörös tehénnel kapcsolatos tanításról tanultam, hiába elemeztem, kérdeztem és kutattam, nem tudtam azt megérteni. Miért? Mert a vörös tehén paradoxont hordoz magában: aki a rituális megtisztulásra alkalmas hamuval foglalatoskodik, rituálisan tisztátalanná válik, míg az, akire a hamuval kevert vizet hintik, megtisztul.

„A próféciák beteljesültek és a zsidók visszatértek Izraelbe”

– folytatta Stinson. –

„Most Szentélyt építenek. De ez az építkezés olyan, mint amikor az ember egy igazán jó kocsit vásárol, de nem kap hozzá kulcsot. Amíg nincs a kezében a kulcs, nem mehet vele sehova. A vörös tehén a kulcs a Szentély megfelelő működéséhez.”

A vörös tehenet a Tóra először a negyedik könyvben említi (4Mózes 19:2-6):

Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és vezessék ki azt a táboron kívülre és vágják le előtte. Vegyen Eleázár, a pap, az ujjával annak véréből és fecskendjen a gyülekezés sátorának eleje felé annak véréből hétszer. Azután égessék el a tehenet az ő szemei előtt, bőrét, húsát és vérét ganajával együtt égessék el. És vegyen a pap cédrusfát, izsópot, meg karmazsint, és vesse a tehén tüze közé.

A Talmud meséli el egy nem zsidó drágakő-kereskedő, Dámá ben Netiná történetét, akihez a Szentélyből küldöttséget menesztettek, hogy megvásároljanak tőle egy bizonyos drágakövet, amire a kohén gádol (főpap) mellvértjéhez volt szükség. A keresett kő azonban egy ládikában volt, de ahhoz, hogy hozzáférjen, fel kellett volna ébresztenie alvó apját. Akármilyen magas árat ígértek Dámának a kőért, ő semmi pénzért nem volt hajlandó tiszteletlenül viselkedni az apjával szemben, és felébreszteni őt. Amikor az apja felébredt, eladta a követ a küldötteknek, és annak érdemében, hogy ilyen nagy mértékben megtisztelte az apját, az lett a jutalma, hogy vörös borja született az egyik tehenének, amit aztán szintén eladott a Szentélynek, és nagy vagyonra tett szert általa.

Honnan ismerjük meg a valódi vörös tehenet?

Olyan, teljesen vörös szőrű állatról van szó, melynek legfeljebb két fehér szőrszála van az egész testén, hibátlanok a szervei és nem volt még járomba fogva soha. A pusztai Szentély és a két jeruzsálemi Szentély fennállásának időszakában összesen kilenc vörös tehén hamuját használták a Szentélyben, és a hagyomány azt mondja, hogy a következő, tizedik párá ádumá lesz az, melynek a hamuját örök időkig használják majd az örökké álló Szentélyben. Ma, amikor nem áll a Szentély, és nem teljesíthetjük a vörös tehén micváját sem, gyakorlatilag mindenki a tumá, a rituális tisztátalanság állapotában van. Időről időre felröppen a hír, hogy a világban valahol vörös tehenet találtak, ám rendre beigazolódik, hogy az még nem az igazi vörös tehén. A hagyomány azt mondja, hogy ha valódi vörös tehenet találnak, az a végső megváltás eljövetelének a jele lesz. Adja az Örökkévaló, hogy most valóban így legyen!

Fotó: Eric Brehm on Unsplash

Megszakítás