A zsidó hagyomány fennmaradásának egyik záloga a Tóra szövegének rendkívül pontos átadása nemzedékről nemzedékre. Az aish.com írását idézzük. A Tórát Isten diktálta le Mózesnek több mint 3300 éve a Színáj-hegyen betűről betűre. A midrás (Dvárim Rábá) hozzáteszi:

Mózes a halála előtt 13 tóratekercset írt: tizenkettőt a törzseknek adott, a tizenharmadikat pedig a frigyládába helyezte, a kőtáblák mellé. Ha valaki megpróbálta volna meghamisítani a Tórát, ez a tekercs „tanúskodott” volna ellene. Ha pedig ezt akarta volna meghamisítani, akkor a törzseknek kiosztott tekercsek tanúskodtak. Az új tekercset mindig összehasonlították a jeruzsálemi Szentélyben erre a célra őrzött tekerccsel. A Szentély i. e. 70-ben történt pusztulását követően a bölcsek ellenőrizték időnként a tekercseket, hogy kiszűrjék az esetleges hibákat.

A Tórát kézzel írják. Egy tekercs megírása nagyjából kétezer órát (egy teljes évnyi főállású munka) vesz igénybe. A Talmud több mint húsz követelményt sorol fel ahhoz, hogy egy tóratekercs kóser legyen. Ha csak egy nem teljesül közülük, a tekercs nem rendelkezik egy tóratekercs szentségével és nem használható nyilvános felolvasások során. Például a tóramásolónak tanult, istenfélő embernek kell lennie, aki pontosan ismeri az írás szabályait; nem tehet hozzá és nem vehet el betűt a szövegből. A felhasznált anyagokat (pergamen, tinta, toll) a szabályoknak megfelelően, speciálisan tóraírás céljára kell készíteni. A másolónak tilos akár csak egy betűt is fejből írnia, mindent az előtte kinyitott kész tekercsből kell másolnia és leírás előtt ki is kell mondania a szavakat. Se a betűk, se a szavak nem érinthetik egymást és minden betűnek pontosan megkülönböztethetőnek és olvashatónak kell lennie. Nem szabad megváltoztatni a sorok és a fejezetek formáját. Ha egy Tórában hibát találnak, nem szabad addig használni, amíg ki nem javítják. A hibás tekercset – amennyiben nem akarják vagy nem tudják megjavítani – el kell temetni.

A feladat hatalmas kihívást jelent és rengeteg buktatót rejt, a módszer azonban tagadhatatlanul sikeres annak ellenére, hogy a zsidó nép kétezer éve él szétszóratásban és a Szánhedrin, mely vitás kérdésekben, egyet nem értés esetén gondoskodott az egység helyreállításáról, 1900 éve nem feloszlott. A Tórában 304 805 betű van, hozzávetőlegesen 79 ezer szó. Minden üldöztetés, kiűzetés, megpróbáltatás és az eltelt több ezer év ellenére csupán a jemeni zsidók Tórája mutat kilenc betűnyi eltérést a világ többi tóratekercséhez képest. Fontos, hogy csupán helyesírással kapcsolatos változásokról van szó, a szöveg értelmén ezek nem változtatnak. Magyar példával élve a törölköző/törülköző vagy az avval/azzal párost hozhatjuk szemléltetésként. Több ezer év alatt ennyi volt a változás csupán!

Összehasonlításként, a Tóránál mintegy 1700 évvel fiatalabb keresztény Bibliában körülbelül ugyanannyi szó található, mint a Tórában. A keresztényeknek nem kellett annyiszor helyet változtatniuk az elmúlt kétezer évben, mint a zsidóknak és a központi autoritás, vagyis a Vatikán folyamatosan működött ez idő alatt. A keresztény Bibliának mégis több ezer (vagy több tízezer) változata létezik, és ezek nemcsak a helyesírást, hanem a szöveg értelmét is érintik – bizonyos esetekben igen nagy mértékű változást eredményezve.

A következő történetet a Talmudban olvassuk (Eruvin 13a)

Amikor Meir rabbi Jismáel rabbihoz ment Tórát tanulni, [Jismáel rabbi] megkérdezte tőle: „Mi a foglalkozásod, fiam?” „Tóramásoló vagyok” – felelte. Azt mondta [Jismáel rabbi]: „Fiam, legyél nagyon óvatos a munkáddal, mert azt az Égért végzed. Ha kihagynál vagy hozzáadnál egy betűt, annak eredményeként az egész világ romba dőlhet.” Meir rabbi megjegyezte: „Fölösleges mondani, hogy nem hibázok a [betű-] kihagyás vagy hozzáadás által… de még egy légytől is tartok – nehogy rátelepedjen a dálet [betű] jobb felső sarkára és kitörölje, rés [betűvé] változtatva azt.”

Egyetlen betű megváltoztatásával az egész szöveg értelme megváltozhat, sőt, akár istenkáromlóvá is válhat, ez pedig az egész világot romba döntheti, mondja a híres középkori kommentátor, Rási. a XVI. századi Lengyelországban élt Máhársá szerint a veszély akkor is fennáll, ha a hiba nem változtatja meg a szó értelmét. Isten ezekkel a betűkkel teremtette a világot és a betűkön keresztül teremti folyamatosan, a nap minden pillanatában most is. Ha ezt a fenntartó erőt megcsorbítjuk, az az egész világ fennállását veszélyezteti. Érthető tehát, hogy a Tóra betűinek pontos megőrzése miért ilyen fontos a zsidók számára évezredek óta.

Fotó: Chabad.org