2018 novemberében az El-Al menetrend szerint csütörtök délután induló New York-Tel-Aviv járata, amely péntek hajnalban, jóval a szombat bejövetele előtt érkezett volna meg Izraelbe, jelentős késéssel szállt csak fel. Induláskor azzal nyugtatták meg a légi utaskísérők a vallásos utasokat, hogy a gép még a sábát beköszönte előtt földet ér a Ben-Gurion repülőtéren.
Felszállás után azonban a pilóta közölte: a repülőgép csak a sábát bejövetele után landol majd Izraelben. A fedélzeten tartózkodó
mintegy 180 vallásos zsidó utas tiltakozása miatt a repülő leszállt Athénban, ahol lehetőség volt elhagyni a gépet. A szombatot kényszerűségből a görög fővárosban töltő emberekről természetesen a helyi lubavicsi kirendeltség gondoskodott. Mendel Hendel rabbi és felesége, Nechama óriási erőfeszítéseket tettek, hogy a szűkös időkeret ellenére minden készen álljon a vendégek fogadására. Sikerrel jártak, az utasok gyönyörű sábátot töltöttek Athénban.
A vendégek közül sokan tanakodtak azon, hogy miként is hálálhatnák meg méltó módon a házaspár kedvességét. A választ hamar meglelték: mikvét kell építeni Athénban, ez a rabbi és felesége legfőbb vágya. Az elhatározást tettek követték és a múlt héten ünnepélyes keretek között felavatták az athéni rituális fürdőt.
A támogatás első részét az a Williamsburgből érkezett haszid csoport adományozta, amelynek tagjai a pórul járt utasok érkezése előtt néhány hónappal szintén a Chábád-központban töltöttek egy szombatot. Mivel a haszid férfiak szokása péntek délután (sőt, akár minden reggel) alámerülni a mikve vizében, hamar rájöttek, hogy Athénban erre nincs lehetőségük. Amint kiment a szombat, megtették nagylelkű felajánlásukat Hendel rabbinak.
Az összeg jelentős volt, ám nem elégséges. Amikor az EL-Al utasai értesültek erről, elhatározták, hogy előteremtik a hiányzó pénzt. A szállodájukban kialakított zsinagógában a tóraolvasás után az egyik utas, az izraeli Tverjában élő Dávid Derli rabbi felszólalt:
„Alapvetően nem is ezzel a járattal akartam utazni. A jegyet az utolsó pillanatban vettem meg. De minden Isten tervei alapján történik, így nem véletlen, hogy mi most mind éppen itt vagyunk. Azt hallottam, hogy a helyi Chábád mikvét szeretne építeni Athén belvárosában, de még nem áll a rendelkezésükre az ehhez szükséges összeg. Azt javaslom, hogy a fantasztikus vendéglátást azzal háláljuk meg, hogy mindannyian adakozzunk a mikve javára”.
Az utastársak örömmel teljesítették a kérést.
Athénban összesen hárommillió ember él, köztük mindössze 2500 zsidó. Egy részük az ősi, évezredek óta helyben élő romanióta közösség leszármazottja, mások ősei a spanyol zsidók kiűzetésekor érkeztek Görögországba. Rajtuk kívül élnek ott később letelepedett askenáz zsidók is. A városban 2001 óta az Izraelből érkezett Hendel házaspár vezetésével működik Chábád-központ.
Néhány éve újabb lubavicsi küldöttek érkeztek, akik Athén külvárosában, Rodoszon és Thesszalonikiben segítik a helyi zsidókat és a turistákat. Athénban működik kóser étterem, ahonnan ételszállítást is lebonyolítanak az ország minden szegletébe és van egy kis kóser élelmiszerüzlet is. Az elmúlt években Görögországot rendkívüli gazdasági válság és politikai instabilitás sújtja. Emiatt sokan elszegényedtek, így a Chábád nagy figyelmet fordít a közösség nehéz helyzetbe került tagjaira, akikhez élelmiszercsomagokat juttatnak el diszkréten, az ünnepeken pedig sokakat látnak vendégül.
„Nem mindig könnyű az élet Athénban. A hatalmas területen szétterülő városban nehéz összehozni az embereket. A mikve használata sem volt egyszerű, mert korábban csak egy rituális fürdő működött, egy távoli külvárosban, ami megakadályozta a szombati alámerülést. Az új mikvéhez magánadományokból szereztük a pénz nagy részét, de olyan szervezetek is nyújtottak támogatást, mint a Keren Mikváot alapítvány, az Európai Rabbinikus Központ és a Meromim alapítvány” – mondta a rabbi.
„Az embereket inspirálta a zsidók egységbe tömörülése. Olyan amerikai zsidók adakoztak, akik feltehetően sohasem fogják használni az athéni mikvét, de mégis fontosnak érezték, hogy segítsenek. Bár a mikve a zsidó élet egyik alapköve, mégis sokan alábecsülik a jelentőségét és nem igazán értik a funkcióját.”
– tette hozzá a rebecen.
Szofi Bati, egy Athénben élő zsidó asszony elmondta:
„Nagyszerű dolog volt felfedezni, hogy egy mikve egyszerre lehet gyönyörű, modern és közben hozzáférhető.”