A görögök nosztalgiával gondolnak vissza a drachmára és úgy érzik, a jelenlegi helyzetnél nem lehet rosszabb – mondja Joel Kaplan rabbi, Szaloniki chábád sliáchja, Albánia és Montenegró főrabbija, aki az egész Balkánért felelős. A rabbi felidézi, hogy a helyi zsidó lakosságot komolyan aggasztotta a palesztinbarát Ciprász kormányra kerülése, de az új miniszterelnököt „egyelőre lefoglalják a gazdasági problémák”. Amik annyira súlyosak, hogy sokaknak a mindennapi betevő megszerzése is gondot okoz, ezért a helyi Chábád fő feladata most a rászorulók segítése.

 

Mindenkinél jobban ismeri az Önhöz éjjel-nappal forduló zsidók személyes helyzetét. Milyen mértékben hat rájuk a görög gazdasági összeomlás, és miben nyilvánul ez meg a mindennapi életük során?

A gazdasági összeomlás által okozott nehéz életkörülmények mellett a legnagyobb gondot a bizonytalanság jelenti. Az emberek nem tudják mi lesz holnap, vagy holnapután. Maradjon-e a pénz a bankban, megvegyenek-e valamit az aznapi magas árakon, érdemes-e tovább folytatni a munkát, vajon biztosítva van-e a fizetés? Ezek a kérdések nagymértékű zavarodottságot okoznak az emberekben. A hangulatingadozások pedig befolyásolják a lelket: az emberek feszültek, idegesek. Egyes családokban felülkerekedik a stressz, és nekünk a Chábád-házban kötelességünk segíteni rajtuk, azokon a családokon, akik mentálisan sérülnek az összeomlás nyomán. Vannak olyan zsidó gyerekek, akik nem érzik magukat biztonságban, nekik minden tőlünk telhető segítséget megadunk.

Emellett rengetegen nem tudják eldönteni, hogy mit csináljanak. Hagyják el Görögországot és költözzenek Izraelbe, vagy inkább más ország legyen a célpontjuk? Megpróbáljuk megerősíteni őket, és reményt csepegtetni beléjük, hogy hamarosan minden megváltozik, és végül minden jóra fordul. Chábád küldöttekként ez a feladatunk, és igyekszünk ezt a lehető legjobban végrehajtani.

 

A gazdasági összeomlás hatására vannak mindennapi kenyérgondjaik?

Természetesen. A szaloniki Chábád-ház ma étteremként és szállodaként is működik. Korábban csak turisták látogatták az éttermet, most rendszeresen érkeznek hozzánk olyan zsidók, akiknek napi kenyérgondjaik vannak. Sokszor semmit sem tudnak fizetni az ételért. Jó szívvel fogadjuk és vendégeljük meg őket, gondoskodunk arról, hogy ne maradjanak éhen a zsidó lakosok.  Emellett további családoknak is küldünk ételt, akikről tudjuk, hogy szó szerint nincs mit enniük – ez a gazdasági összeomlás előtt teljesen ismeretlen helyzet volt itt.  Emellett diszkréten segítünk sokaknak, ellátjuk őket a legalapvetőbb háztartási cikkekkel, természetesen anélkül, hogy erről bárki más is tudna. Így alkalmazkodunk az adott helyzethez.

 

Milyennek látja a görögországi légkört? Mit szeretnének a görögök, az euro-övezetben maradni, vagy elszakadni tőle?

Az éremnek két oldala van. Sokan szeretnének visszatérni a régi helyzethez, nosztalgiával gondolnak a görög drachmára. Az euro drágaságot hozott magával, és ez gondot okoz az egyszerű polgároknak. A görögök hajlandóak egy-két nehéz évet szánni a drachmára való visszaállásra, mert hiszik, hogy végül minden rendeződik, és a gazdaság ugyanúgy virágozik majd, mint korábban. Úgy tűnik, hogy a mai helyzetnél semmi sem lehet rosszabb, ezért biztosak abban, hogy nincs vesztenivalójuk.

zsini

Mi a helyzet Ciprasz új kormányával – jót jelent-e a zsidók számára, vagy épp ellenkezőleg?

Nagyon tartottunk a palesztinbarát Ciprasz kormányra kerülésétől, különösképpen mivel pártjának egyik tagja még palesztin útlevéllel is rendelkezik. A múlt nyári Cuk Éjtán hadművelet során a párt nagyobb összeget gyűjtött a gázai gyerekek megsegítésére. Pillanatnyilag az Örökkévalótól származó jótétemény az, hogy nem a belügyekkel foglalkoznak, hanem sokkal inkább a gazdaság és a külügy felé fordulnak. A zsidóságnak sok gondot okozó, szélsőséges Arany Hajnal Párt léte ellenére a gyakorlatban szinte nincsenek antiszemita megnyilvánulások. Egész Görögországban lehet izraeli turistákkal találkozni, mégsem hallunk antiszemita támadásokról. Szaloniki az ország egyik legbiztonságosabb része, biztonságosabb a fővárosnál, Athénnál is, de sem Athénban, sem Szalonikiben nem voltak az utóbbi időben támadások.

Az a feladatunk, hogy támogassuk és segítsük a zsidókat. Sokan szorulnak rá erre a segítségre. Aszerint, ahogyan a zsidó Mordecháj mondta Eszter királynénak: ki tudja, hogy nem pont emiatt érkeztem-e e helyre? Igyekszünk minél több zsidót megerősíteni és a valláshoz közelebb hozni, köztük olyan fiatalokat és gyerekeket, akik nem sokat tudnak a zsidóságról. Bölcseink áldásaiból és a minket erre a feladatra küldő lubavicsi Rebbe – érdemei óvjanak meg minket – hitéből merítünk erőt, hiszen az igazi próba éppen a legnehezebb időkben áll előttünk. Megbirkózunk a helyzettel, és Isten segítségével tovább haladunk fölfelé.

 

Az interjút fordította: Chana Deutsch