Nácik által ellopott kéziratokat és a közösségnek fontos dokumentumokat kapnak vissza 80 év után a görög zsidók.
A Görögországi Zsidó Hitközségek Központi Tanácsa közleményben jelentette be, hogy Oroszország – amelynek birtokában van az archívum – beleegyezett, hogy a görög miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz által sürgetett diplomáciai folyamatot követően visszaadja azokat.
A nácik 1942 július 11-én fosztották ki Szalonikit, amely korábban Európa egyik legélénkebb zsidó közösségének adott otthont. A szovjetekhez a város 1945 április 23-i elfoglalása után került a gyűjtemény, ezután Moszkvában őrizték.
„Történelmünk hazatér!” – írta közleményében a testület. „A görög zsidók mérhetetlen meghatottsággal üdvözlik Putyin orosz elnök döntését, amely szerint Oroszország visszaadja a görög zsidó közösségek háború előtti archívumait, beleértve a Szaloniki Zsidó Hitközség levéltárát”.
A szervezet szerint az archívum 30 szaloniki zsinagógából, könyvtárból és közösségi intézményből származó könyveket és vallási tárgyakat tartalmaz.
A holokauszt előtt Szaloniki volt Európa egyik „legzsidóbb” városa, ahogy a Jewish Telegraphic Agency fogalmaz beszámolójában. A XIX. század nagy részében többségben volt az elsősorban szefárd zsidóság, de éltek itt olyan zsidók is, akik még a szefárdok 1492-es Spanyolországból történt elűzetése előtt érkeztek a területre. 1943 tavaszán és nyarán a város gyakorlatilag valamennyi zsidó polgárát Auschwitzba deportálták, ahol szinte mindenkit meggyilkoltak, összesen 60 ezer embert egész Görögországból.