Már bőven benne vagyunk hanukában, az alkalomból az israel21c oldal hat kiemelkedően érdekes, hasmóneus-kori leletet mutat be. Ha Izraelben járnak, mindenképpen érdemes meglátogatni e helyeket, illetve feltárásokat, hiszen a hanukai történet eredeti helyszíneinek meglátogatása sokat hozzátesz az ünnepi hangulathoz.
Az idei év nagy felfedezése volt annak a 2100 évvel ezelőtt lerombolt görög erődítménynek a felszínre hozatala, mely a hellenizáló betolakodók és az Izraelt védő hasmóneusok közti, elhúzódó összecsapásokról tanúskodik. A Láchisi-erdőben megtalált, erődített épületet a hasmóneusok megtámadták, bevették, lerombolták és fel is gyújtották.
A régészek fegyvereket, elégett farudakat, kerámiát és több tucat pénzérmét találtak a szerkezetben.
„A feltárás a hanukai történetek tapintható bizonyítéka” – mondta Száár Gánor a feltárás egyik vezető régésze. – „Úgy tűnik, hogy olyan épületre bukkantunk, mely a görög sereg parancsnokai által építtetett, erődített védvonalhoz tartozott. Ez az erőd védte Maresa hellenisztikus városát a hasmóneus előrenyomulástól. A helyszínen talált leletek arra utalnak, hogy a görögök védekezése sikertelen volt.” Eli Eskozido, az Izraeli Régészeti Hatóság vezetője pedig hozzátette: „A makabeusok történetei a szemünk előtt kelnek életre”.
Valóban, hiszen ez a nagy jelentőségű, a hagyományt és a feljegyzéseket igazoló régészeti felfedezés hasonló jellegű leletek sorába illeszkedik. Évtizedekkel ezelőtt, még az 1970-es években Theo és Miriam Sibenberg házat épített a jeruzsálemi Óvárosban.
A férfi úgy gondolta, hogy a régi zsidó vezetők egészen bizonyosan építkeztek a Szentély közelében, és végül 18 évnyi kutatás igazolta, hogy Siebenbergék otthona a zsidó történelem elmúlt 3000 évének jó néhány rétegére épült rá. E rétegek között bújt meg az a hasmóneusok korából származó palota, melyet a régészek „mérnöki és strukturális gyöngyszem”-nek neveztek.
A házaspár múzeummá alakította az otthona alatt húzódó régészeti feltárást, hogy lehetővé tegyék minden érdeklődő számára, hogy tapintható közelségbe kerüljön hozzá a kétezer évvel korábban e helyen felépített és makabeusok által lakott ház.
2016 áprilisában 16 darab, a hasmóneus korszakból (a polgári időszámítás kezdete előtti 135-126) származó pénzérme került elő egy Modiin mellett folyó feltáráson. Modiin volt a makabeusok otthona, itt lakott az idős Matitjáhu a fiaival és innen indult el a felkelés. A kincset egy már korábban feltárt, zsidók által használt mezőgazdasági birtokon rejtették el és míg az ezüstpénzek a szeleukida uralkodók képét viselik, addig a velük együtt előkerült bronz pénzérméken hasmóneus vezetők, például Jochánán, Jehuda, Jonatán és Mátitjáhu neve díszeleg. Az ásatás vezetője, Ávráhám Tendler szerint „A lelet meggyőzően bizonyítja azt, hogy a tanya egy lakójának számunkra ismeretlen okokból el kellett hagynia a birtokot. Abban a reményben rejthette el a pénzt, hogy visszatér és magához veheti újra, de feltehetően szerencsétlenül járt és soha nem tért vissza.” Az érmek 2140 évig várakoztak a rejtekhelyükön, mielőtt rájuk bukkantak volna a régészek.
2019-ben egy új iskolaépület alapzatának kiásása közben került elő egy kétezer éves hasmóneus falu Jeruzsálemben. A faluban egy nagy szőlőprést is találtak, valamint különféle, tárolásra használt edényeket, galambok tenyésztésére szolgáló kolumbáriumot, olajprést, nagy mikvét (rituális fürdő), ciszternát, kőfejtőt, valamint egy több kamrából álló temetkezési barlangot találtak. Utóbbi egy nagy udvarba vezetett. „Úgy tűnik, hogy ez a temetkezési hely a hasmóneus kor egy gazdag vagy előkelő családját szolgálta. A sírbarlangot egymás után több nemzedék is használta, ahogyan az szokásos volt ebben a korszakban” – mondta az Izraeli Régészeti Hatóság részéről az ásatás vezető Jáákov Billig.
A Jeruzsálemtől keletre fekvő Jerikó városában a hasmóneus dinasztia három királya is építkezett.
A télen is viszonylag meleg helyszínen több lépcsőben épültek fel a téli paloták, a polgári időszámítás kezdete előtti második század végétől fogva.
A palotákat egy i. e. 31-ben bekövetkezett, nagy erejű földrengés döntötte romba.
A helyszínen még az 1970-es években kezdődtek meg az ásatások, melyek során szobákkal körülvett, nyitott udvart, színes falfestményekkel díszített fürdőket, oszlopos termeket, rituális fürdőket és úszásra alkalmas medencéket tártak fel, valamint tornyokat, várárkokat, kertek és ligetek nyomait.
2001-ben egy zsinagóga maradványai is a felszínre kerültek. Hanuka és más ünnepek idején a megyei önkormányzat vezetett túrákat szervez az arabok által lakott város szélén fekvő helyszínre, melyet egyedül kockázatos meglátogatni.
A legújabb leletek közé tartozik az az olajmécses, melyet 2020-ban találtak meg a jeruzsálemi Dávid városában, az ún. Zarándokúton, az Óváros falain kívül. A második Szentély időszakában (i. e. 516 – i. sz.70) itt haladtak át a Szentélybe igyekvő zarándokok. A geometrikus díszekkel ellátott agyaglámpás a hasmóneus korszak utolsó éveiből, az i. e. I. század végéről származik. A feltárást vezető Ári Lévi szerint ilyen típusú
lámpásokkal világították meg a korszakban az épületeket és az utcákat és ezeket használták a szombati és hanukai gyertyagyújtáshoz is.