Sziklahasadékba rejtették a kincset a menekülők – most bukkantak rá

A 2100 éves érmegyűjtemény és a titkos alagutak segítenek megismerni a római megszállás ellen küzdő zsidók sorsát.

Ritka ezüstérmékre leltek a Jeruzsálem és Tel-Aviv között félúton fekvő nagyváros, Modiin közelében. A több mint 2100 éves kincset önkéntesként dolgozó helyi fiatalok segítségével tárták fel. A régészek egy új lakónegyed építési munkálatainak előkészítésekor bukkantak az értékes érmékre, melyeket egykori tulajdonosuk egy sziklahasadékba rejtett. A területen nagyméretű mezőgazdasági birtok épületmaradványait is feltárták. A romok között talált tárgyak tanúsága szerint a birtokon élők kivették a részüket a rómaiak ellen vívott harcokból.

„Ritka, ezüstből készült egy- és félsékelesekből álló leletegyüttesre bukkantunk. Az érméket a libanoni Türoszban verték, és VII. Antiochusz, valamint testvére, II. Demetriusz király arcképe díszíti őket”  – mondta Ávráhám Tendler régész. A szakember véleménye szerint azzal a szándékkal rejtették el a pénzt, hogy később majd visszatérjenek érte, ám erre végül nem került sor.

„A lelet alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a birtok egyik lakója sok havi keresetét gyűjtötte össze és rejtette el, mert – számunkra ismeretlen ok miatt – távozni kényszerült. Azt remélte, hogy később visszatér a pénzért, de ez nem történt meg. Izgalmas belegondolni abba, hogy az érmék 2140 éven keresztül érintetlenül várták, hogy rájuk találjunk” – tette hozzá Tendler.

A régészeti hatóság érmeszakértője, Dr. Donald Cvi Áriel szerint nem pusztán félretett pénzről lehet szó, hanem egy érmegyűjteményről. „A 16 pénzdarabból álló leletegyüttes a polgári időszámítás előtti 135. és 126. év közötti időszak minden évéből tartalmaz egy vagy két érmét. Azt feltételezhetjük, hogy az egykori tulajdonos szándékosan szerezte be a gyűjtemény darabjait. Ugyanúgy járt el, mint napjaink bélyeg-, vagy érmegyűjtői.”

Tendler szerint a mezőgazdasági birtokot egy zsidó család létesítette a Hasmóneusok idejében. A domboldalakon olajfákat és szőlőt ültettek, a völgyben pedig gabonát termesztettek. A közelben fekvő olaj- és szőlőprések, illetve raktárépületek feltárása folyamatban van. Számos lelet bizonyítja, hogy jelentős bortermelés is folyt a területen. A lakóépületeket vastag falakkal építették, hogy fegyveres támadásnak is ellenálljanak.

A leletek között sok bronzérmét is találtak, melyekre a Hasmóneus dinasztia királyainak – Jochánán, Jehuda, Jonátán és Mátitjáhu – nevét vésték. Az érméken a következő felirat állt: „Főpap és a zsidók tanácsának vezetője”.

A birtok lakói számára fontos volt a vallási törvények követése. Több mikvét (rituális fürdőt) és mészkőedényeket találtak, utóbbiak nem veszik át a rituális tisztátalanságot.

Arra is fény derült, hogy a birtokon lakók a polgári időszámítás előtti 66. évben részt vettek a római megszállás ellen indított első felkelésben. Az egyik érmére a „második év” (a felkelésben) és a „Cion szabadsága” feliratot verték.

A felkelés elfojtása és a jeruzsálemi Szentély pusztulása után a birtok tovább működött. „Úgy tűnik, hogy a helyi lakosok nem adták fel a reményt, hogy egyszer lerázzák a római igát, és részt vettek a Bár-Kochvá féle szabadságharcban is. Megfigyelhető, hogy a háború előtti időszakban kövekkel töltötték fel az épület külső falaihoz csatlakozó helyiségeket, ezzel is növelve a falak szélességét és védelmi képességét. Ezen kívül búvóhelyeket is kialakítottak az épület kőpadlója alatt, a sziklába vésve. Ezeket a helyiségeket alagutak kötötték össze titkos raktárszobákkal és vízgyűjtő ciszternákkal. Feltártunk egy gazdagon díszített mikvét is, melyből titkos járat vezetett egy tágas búvóhelyre, ahol számos, Bár-Kochvá idejéből származó tárgyat találtunk” – mondta Tendler.

A feltárt épületek körül egy régészeti parkot alakítanak ki az újonnan épülő lakónegyed területén, mely a nagyközönség számára is szabadon látogatható lesz.

Forrás: Arutz7