A hatalmas volumenű munka 1947-ben kezdődött meg és várhatóan 2024-re lesz készen – tudósít a Jerusalem Post. A projektet Meir Bár-Ilán rabbi (1880-1949) kezdeményezte azzal a céllal, hogy összegezze azokat a háláchikus, vagyis a zsidó joggal foglalkozó témaköröket, amelyeket a Talmudban és a Talmud utáni zsidó irodalomban fellelhetünk a gáonok korától napjainkig.

Az első kötet 1947-ben jelent meg, a mai napig további 47 kötet látott napvilágot. A 48. kötetet 2021 decemberében publikálták, és ezzel a szerkesztők elérték a héber „mem” betűt. A kiadás alkalmával különleges ünnepséget is rendeztek Jicchák Herzog államfő hivatalos rezidenciáján, ugyanis a kiadás egybeesett a projekt megkezdésének 75. évfordulójával. Herzog Izrael Állam első főrabbijának, egyben a projekt lelkes támogatójának, Jicchák Hálévi Herzognak az unokája.

 

Egy különleges dinasztia: a három Herzog

A Herzogok között volt: askenáz főrabbi, izraeli haderő főparancsnok, ENSZ-nagykövet és izraeli elnök is.

 

A jellegzetes, zölddel mintázott sárga borítójú kötetek számtalan zsidó könyvespolcot díszítenek otthonokban, jesivákban és más felsőfokú oktatási intézményekben. Ávráhám Steinberg professzor, aki 2006 óta fogja össze és vezeti a szerkesztési munkálatokat, azt mondta, hogy kezdetben senki nem gondolta, hogy ilyen hosszú időt vesz majd igénybe a munka. Steinberg gyerekneurológusként dolgozik, és nemcsak munkájában elismert szakember, hanem számos írása jelent meg a zsidó törvények és az orvosi etika témakörében, emellett ő írta a hétkötetes „Az orvosi etika enciklopdiája” című, héberül megjelent sorozatot.

Bár-Ilán a Neciv akronímával ismert Náftáli Cvi Jehuda Berlin rabbi fia volt. Utóbbi 1854-től egészen bezárásáig, 1892-ig vezette a volozsini jesivát. Bár-Ilán a berlini egyetemen tanult és később a vallásos-cionista mizráchi mozgalom egyik vezetője lett. 1913-ban költözött az Egyesült Államokba, majd tíz évvel később, 1923-ban Izraelbe. 1942-ben értesült a holokauszt szörnyűségeiről, és ekkor a népe iránti aggodalom mellett megjelent benne a Tóra fennmaradása iránti aggodalom is.

 „Mivel a tóratanulás központja Európa volt, attól tartott, hogy a Tóra elveszhet. Úgy érezte, hogy a még mindig biztonságban élő szentföldi rabbiknak tenniük kell valamit a Tóra megőrzése érdekében”

– magyarázta Steinberg. Bár-Ilán javaslata az volt, hogy hozzanak létre egy olyan alkotást, amelyben ábécérendben megtalálható a zsidó törvénykezés minden fontosabb témaköre. Elképzelése szerint az egyes szócikkek röviden összegzik a hátteret és a hozzá kapcsolódó forrásokat. Bár-Ilán meggyőzte Slomó Joszef Zevint, korának egyik vezető tóratudósát, hogy segítsen neki az előkészítő munkálatokban. „Remek választás volt” – kommentálta Steinberg.

„Zevin rabbi nemcsak zseni volt, de képes volt rendkívül tisztán, összeszedetten és akkurátusan írni”.

Zevin rabbinak néhány évébe tellett, mire megírta az éppen csak születőben levő projekt 2500 szócikkének listáját, továbbá meghatározta az egyes cikkek stílusát és formátumát. „Az enciklopédia nyelve héber, de nem bibliai, se nem misnai, de még csak nem is modern héber. Ez a héber, a maga különleges stílusában mindezeket magában foglalja.” Az enciklopédia szinte minden egyes mondatához tartozik lábjegyzet, melyben megtalálhatjuk a mondat tartalmának forrását, származzon az Bibliából, vagy későbbi korok műveiből. Bár-Ilán koncepciója szerint minden egyes szócikk rövid és tömör lett volna, ám az első két kötet kiadása után elhunyt és Zevin rabbi ettől fogva hosszabb, részletesebb szócikkeket írt, melyekben még mindig nem szerepelt minden egyes forrás, de jóval kiterjedtebb és átfogóbb volt, mint az első két kötetben.

 

Tudjon meg mindent a Talmudról!

Elmondjuk, hogy miről szól a Talmud szövege és, hogy ki írta.

 

Zevin 1978-ban halt meg és Refáel Smulevitz rabbi (1938-2016), a jeruzsálemi Mir jesiva vezetője vette át tőle a szerkesztést. Az ő olvasatában lehetőség szerint annyi utalást és forrást kell megjelölni, amennyit csak lehetséges. Ez nagy mértékben lassította a folyamatot és számos cikket szinte könyv hosszúságú egységekké dagasztott ahelyett, hogy csupán egy-egy téma összefoglalói lettek volna. Amikor Steinberg 2006-ban átvette a projektet, vissza akart térni Zevin összefogottabb stílusához, ami nagyrészt sikerült is neki. Néhány évvel ezelőtt dr. Dov Friedberg és felesége jelentős összeget ajánlott a projekt befejezésére és a fennmaradó kötetek kiadására. Mára húsz gyakorlott és széles körű tudással rendelkező író négy csoportba osztva dolgozik a szócikkeken, és ez felgyorsította a folyamatot. Az egyes csoportokban van egy-egy szerkesztő és az írók, akik folyamatosan és párhuzamosan dolgoznak. A szerkesztő az írással párhuzamosan ellenőrzi is a munkát.

„Sokkal gyorsabban írunk, mint korábban, de ugyanazon a magas szinten”

– jelentette ki büszkén Steinberg. Az adományozó kikötése szerint tíz éven belül be kell fejezni a munkát és a Jád Háráv Herzog nevű alapítványnak kell előteremtenie a szükséges pénz fennmaradó részét. Az adományozás pillanatában az eredeti 2500-as listából nagyjából 900 bejegyzés még megíratlan volt, vagyis évente nagyjából száz szócikket kell megírni, hogy teljesítsék a donorok feltételét.

A Friedberg család egyébként nem most először adakozott hasonló célokra. A Friedberg Geniza Projekt a több mint 200 ezer töredékből álló kairói geniza anyagának digitalizálására és kutathatóvá tételére jött létre. A Talmudi enciklopédia munkálatai tehát gőzerővel folynak. Mire várhatóan 2024-ben elkészül, a hatalmas munka majdnem nyolcvan kötetet tartalmaz majd és a tervek szerint a nyomtatott könyvek mellett online is elérhető lesz majd. Steinberg egy humoros anekdotát is elmesélt az elnyúló munkálatokkal kapcsolatban:

„Az enciklopédia egyik legutolsó bejegyzése tisá beáv lesz, az a böjtnap, amikor a Szentély pusztulására emlékezünk. Ez a héber táv és sin betűkkel kezdődik, ezek a héber ábécé legutolsó betűi között vannak.”

Steinberg, utalva arra, hogy egy ősi hagyomány szerint a messiás megérkezésével tisá beáv böjtnapja örömünneppé változik, így folytatta:

„Olyan sokáig tartanak a munkálatok, hogy a bejegyzés így hangzik majd: »egykor böjtnap volt, ám ma már ünnepnapként tartjuk számon«.”

Fotó: JJ