Egy különleges dinasztia: a három Herzog

Az újonnan megválasztott izraeli elnök, Jicchák Herzog neve nem véletlenül cseng ismerősen az elmúlt évszázad zsidó történelmének ismerői számára.

A zsidó vezetők dinasztiáját adó család karrierje akkor kezdődött, amikor a mostani elnök nagyapját, Jicchák Hálévi Herzog rabbit Izrael Állam első askenáz főrabbijának választották. Az ő fia, Chájim Herzog az izraeli haderő főparancsnoka volt, később pedig Izrael ENSZ-nagyköveteként, majd Izrael hatodik elnökeként képviselte a népét.

Jicchák Hálévi Herzog rabbi, az új elnök nagyapja a lengyelországi Lomza városában született 1886-ban. 11 éves volt, amikor Angliába költöztek, ahol apja, Joel Herzog Leeds rabbija lett. Párizsban és Londonban is tanult, irodalomból doktorált, és 22 évesen kapott rabbidiplomát. Az angol és a héber mellett még nyolc másik nyelvet beszélt folyékonyan. 30 évesen Belfast, majd Dublin, illetve Írország főrabbija és e minőségében többek közt sikerült elérnie, hogy az ír parlament ne nyilvánítsa illegálisnak a kóser vágást a katolikus államban. 1935-ben emigrált az államalapítás előtti Palesztinába, ahol Ávráhám Jicchák Kook főrabbi utóda lett. Kortársai a „cionista rabbi” névvel illették. A holokauszt idején titkos utakat tett többek között Angliába, Törökországba és az Egyesült Államokba, és a szovjet vezetést arról is meggyőzte, hogy litván és lengyel zsidó menekülteket engedjenek át a Távol-Kelet és Palesztina irányába. A második világháború után pedig azért utazott Lengyelországba, hogy zsidó túlélőket győzzön meg arról, hogy alijázzanak, vagyis vándoroljanak Izrael Földjére. Emellett túlélő zsidó gyerekeket kutatott fel és juttatott vissza rokonaikhoz vagy zsidó árvaházakba. Erről a pápával és európai vezetőkkel egyaránt több ízben tárgyalt. A legszerényebb becslések is azt mutatják, hogy Herzog rabbi legalább 12 ezer zsidó gyereket talált meg és vitt vissza zsidó gyökereikhez. Végül 1959-ben hunyt el.

Jicchák Herzog főrabbi

Fia, Chájim Herzog Belfastban született és Dublinban nevelkedett. Miután családjával 1935-ben Palesztinába költözött, a hevroni jesivában tanult, egy évvel később a Hágáná zsidó paramilitáris csoportban tevékenykedett, majd később Angliába költözött, hogy diplomát szerezzen. 1942-ben csatlakozott a Brit Hadsereghez, ahol tankosként, majd hírszerzőként szolgált és többek közt részt vett a normandiai partraszállásban is, valamint belga, holland és német területeken is bevetették. A háború végén részt vett néhány náci koncentrációs tábor, többek közt a bergen-belseni láger felszabadításában is. Ezután, egy évvel az államalapítás előtt, visszatért Izraelbe, csatlakozott a Hágánához, megházasodott és innentől kezdve ívelt felfelé katonai karrierje. Az államalapítás után az új izraeli hadsereg tisztje lett, 1950-től a katonai hírszerzés vezetője, majd Izrael katonai attaséja volt az Egyesült Államokban. Ezt több további katonai feladat követte, végül, 1959-ben visszatért a katonai hírszerzéshez. Nem sokkal később visszavonult a katonai pályától, később a hangja jól ismertté vált az izraeli rádióhallgatók körében, mivel katonai elemzőként gyakran szólalt meg a Kol Jiszráél – Izrael Hangja nevű rádióban. 1975 és 1978 között Izrael ENSZ-nagyköveteként még nagyobb ismertségre tett szert. Az ő szolgálatának idejében került sor arra a hírhedt ENSZ határozatra, mely a cionizmust a rasszizmus egy fajtájának nyilvánította. Herzog, híres beszédében kettétépte a határozat szövegét és így szólt: „Hitler számos alkalommal érezte volna otthon magát az elmúlt évben, ha e fórum történéseit követte volna”. Kinevezése lejártával ismét visszatért Izraelbe, a Munkapárt színeiben a Kneszet tagja lett, majd 1983 és 1993 között, két cikluson keresztül volt Izrael Állam hatodik elnöke. Ő volt az első elnök, aki hivatalos látogatáson járt Németországban, illetve az Egyesült Államokban. 1997 áprilisában hunyt el.

Chaim Herzog az ENSZ-ben

Az 1960-ban Tel-Avivban született Jicchák Herzog szülővárosának egyetemén szerzett jogi diplomát. Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, a hadseregben pedig, apja nyomdokait követve, a katonai hírszerzésnél szolgált. A politikába a Munkapárt aktivistájaként került be. Ehud Bárák miniszterelnök ideje alatt kabinettitkárként tevékenykedett, majd a következő években más szerepeket is betöltött. A kétezres évek elején többször is miniszteri pozícióba került egy-egy rövid életű koalíciós megállapodás keretében, így volt lakásügyi, turisztikai, diaszpóraügyi és szociális miniszter, sőt, miniszterelnök-jelölt is.

Jelenlegi államelnöki pozícióját elsöprő többséggel szerezte kihívója, Mirjám Perec ellenében. Pozícióját július elején veszi majd át, az izraeli elnökök sorában tizenegyedikként követi Reuvén Rivlin jelenlegi elnököt.

Jicchák Herzog

 

zsido.com

Forrás: ynet

  • Küldés emailben