1. Négyezer töredék kincsestára

Kairó történelmi városrészében, Fosztátban áll a Ben Ezra zsinagóga, melynek mintegy négyezer töredékének legnagyobb része szentséget hordoz. E lélegzetelállítóan gazdag kincsestár az elmúlt több mint egy évszázadban számtalan felfedezéshez vezetett és megannyi ablakot nyitott az egyiptomi és más zsidó közösségek múltjára.

2. A geniza jelentése: kincs

A zsidó törvénykezés értelmében semmilyen olyan szöveget nem szabad kidobni, mely Isten nevét tartalmazza. E szövegeket genizában (jelentése: lerakat vagy rejtett érték) gyűjtik össze vagy eltemetik. A tönkrement könyvek mellett számtalan dokumentum is belekeveredik a genizába, aminek valójában nem ott lenne a helye.

3. Legnagyobb részben a Ben Ezra zsinagógában találtak rá

A nemrégiben renovált Ben Ezra zsinagógát többször lerombolták és újjáépítették. Hatalmas padlása évszázadokon át szolgálta geniza céljait, mielőtt a XIX. században a kutatók rátaláltak volna.

4. Első kutatója Jáákov Szapir volt

A jeruzsálemi illetőségű tudós és kutató, több jelentős könyv szerzője 1864-ben érkezett Ausztráliát is érintő adománygyűjtő útja során Egyiptomba.

5. Több geniza is volt a városban

A ma „kairói genizaként” ismert dokumentumtömeg legnagyobb része a Ben Ezra zsinagóga padlásáról származik, de a város több kisebb genizájából is kerültek bele szövegek. A karaita zsinagóga genizája például jelentős iratokat rejtett és kisebb gyűjteményekre más helyszíneken találtak rá.

6. Legnagyobb része Angliába került

Elkan Nathan Adler kutató és gyűjtő, a brit főrabbi, Lanthan Marcus Adler fia mintegy 25 ezer kézirattöredéket vitt magával Londonba, Schneur Zalman (Solomon) Schechter pedig a megmaradt szövegek oroszlánrészét szállította alma materébe, a Cambridge-i Egyetemre. Ma a Cambridge-i, az Oxfordi és a Manchesteri Egyetemen, valamint a Zsidó Teológiai Szemináriumban őrzik a felbecsülhetetlen értékű lelet legnagyobb részét.

7. Az udvaron tárolták

A Ben Ezra zsinagógát az 1800-as évek végén építtette újjá a közösség. A munkálatok idejére a padlásról mindent lehordtak az udvarra, ahol a több száz éves iratok heteken át ki voltak téve az időjárás minden viszontagságának. Ez idő alatt számos kézirat megsérült vagy elrabolták a régiségkereskedők.

8. A Rámbám írásait is tartalmazza

A Rámbám (Maimonidesz) Fosztátban tanult és tanított. Mivel ráadásul általában a Ben Ezra zsinagógában imádkozott, nem meglepő, hogy a genizában több – köztük néhány korábban ismeretlen – írását is megtalálták, például a Jeruzsálemi Talmudhoz írt kommentárjának elejét vagy a Misné Torá saját kézírásával írt töredékeit.

9. Jánáj versei is megtalálhatók benne

Jánáj számtalan kedvelt vallásos költeményt (pijutot) írt. Verseit rímekbe szedte és nevét akrosztichonokban örökítette meg. Verseit részben azért dobták ki végül, mert ahhoz a később már nem folytatott jeruzsálemi hagyományhoz alkalmazkodtak, mely szerint a Tóra felolvasását háromévente fejezték csak be az egész Tóra felolvasását. A Ben Ezra zsinagóga közössége ezt a jeruzsálemi rítust követte sokáig.

10. Még a talmudi korból is találunk benne iratokat

A szövegek legnagyobb része a zsinagóga fennállásának idejéből származik ugyan, de találhatók benne jóval korábbi fragmentumok is. Ilyen például egy, a Talmud korából származó tóratekercs-töredék, mely több száz évvel idősebb a zsinagóga padlásánál, ahol megőrizték.

11. A mindennapi életről is szól

A geniza nem minden irata szent. Szerepelnek például köztük levelek, számlák, szerződések, firkák, meghívók, izgalmas betekintést nyújtva egy letűnt kor zsidó közössége és az őket körülvevő társadalom életére. Egy széttépett válólevél hátára például bevásárlólistát írt valaki: szumák (szömörce), tahini (szezámmagkrém), só és a fűtéshez való fa is szerepel rajta.

12. Iratok nyelvek tucatjain

A Rámbám például latinul jegyezte le néhány gyógynövény nevét, de természetesen legtöbb szöveg természetesen héber, arab, arámi, szír-arámi, ladinó, görög, vagy más, a Közel-Keleten többé-kevésbé használatos nyelven íródtak. Akadnak azonban olyan érdekességek is, mint a XVI. századi jiddis nyelvű levelek, melyekből kiderül, hogy az anyák már ötszáz éve sem vették jó néven, ha fiaik nem hallattak magukról.

13. Ovádjá rejtélye

A XII. századi katolikus egyház dallamjegyeivel lejegyzett melódiák sokáig rejtélyt jelentettek a kutatók számára, mígnem egy önéletrajz töredéke rávilágított a titokra. A történetet itt olvashatják.

14. Ben Szirá könyve eredeti szövegét rejtette

Az eredetileg héberül íródott apokrifnek sokáig csak a görög változata volt ismert. A kutatók akkor jöttek rá, micsoda kincseket tartogat a kairói geniza, amikor rátaláltak a héber nyelvű Ben Szirára. A kairói genizában és a holt-tengeri tekercsek között található töredékeknek köszönhetően ma már az eredeti szöveg hat részletét is ismerjük.

15. Palmipszesztek – dupla kincsek

A palimpszeszt olyan kézirat, mely egy már korábban használt pergamenre készült, ahol az eredeti sz9veget kitörölték, hogy a pergament újra felhasználhassák. Napjainkban ezeket UV fénnyel megvilágítva ismét olvashatóvá válnak az eredeti szövegek. Jánáj költeményei közül néhány például a Királyok Könyvének görög fordítására íródtak.

16. Elveszett midrások

A Misna bölcsei számos midrást is írtak, melyek közül sok elveszett az idők során, és csak onnan tudunk róluk, hogy más szövegekben utalnak rájuk. E midrások egy részét megtalálták a kairói genizában.

17. A szövegek negyven százaléka vallásos költemény

A zsinagógáknak és a rabbiknak sokszor számtalan saját pijutja volt. Erről tanúskodik a geniza gyűjteménye is.

18. Évtizedek óta kutatják

Ennyi töredék rengeteg embernek ad munkát egész életére. Ön is szeretne kutakodni a rejtett kincsek között? A dokumentumok legnagyobb része online is megtalálható, a Geniza Projekt részeként.