1. A szökőév kihirdetése az első micva része

Mózes második könyvének 12. fejezetében az Örökkévaló megparancsolja, hogy pészahot tavasszal ünnepeljük meg. A zsidó naptár szökőéve biztosítja, hogy a holdhónapokon alapuló zsidó naptár összhangban maradjon a napévekkel, és ilyen módon az ünnepeket a nekik megszabott időben üljük meg.

2. Egy egész hónapot adunk az évhez

A zsidó naptárban a szökőév – a Gergely-naptár egyetlen szökőnapjával ellentétben – egy egész hónappal hosszabb, mint a sima év.

3. „Sáná meuberet” – várandós vagy megnövekedett év

A zsidó szökőév neve sáná meuberet, várandós év. Nevezhetjük azonban megnövekedett évnek is, mivel egy teljes hónappal hosszabb, mint egy sima év.

4. A titok

Szod háibur – az évek hosszára vonatkozó számítások összessége. A szod kétféle jelentése: titok vagy tanács (gyűlés).

5. A központi bíróságra tartozott

A szökőév kihirdetése a legfelsőbb bíróság, a Szanhedrin feladata volt. Meir rabbi szerint három rabbi dönthetett róla, Simon ben Gamliel rabbi szerint viszont hárman kezdték a tárgyalást, még ketten csatlakoztak a döntéshozatalhoz és további ketten a végső bejelentéshez.

6. A bölcsek tanult csillagászok voltak

A szökőév szempontjából a legfontosabb elem a tavaszi nap-éj egyenlőség. Ha niszán hónap első felénél későbbre esett (vagyis niszán 16-ra vagy későbbre), akkor az évet automatikusan szökőévnek tekintették. Szükség volt arra is, hogy tavaszias körülmények legyenek. Ha még nem érett meg az árpa és a fák nem virágoztak, akkor az elegendő volt ahhoz, hogy niszánt eltolják és még egy ádár hónapot iktassanak be.

7. Egyéb faktorokat is figyelembe vettek

A Szanhedrin más, az évszaktól független körülményeket is figyelembe vett. Ha például az utak és a hidak rossz állapotba kerültek a téli esők miatt, akkor a szökőév kihirdetése lehetővé tette, hogy peszáchig mindent rendbe hozzanak, és megfelelő körülmények várják a jeruzsálemi zarándokokat.

8. A kötött naptárban 19 évből hét szökőév

A polgári időszámítás szerinti negyedik században II. Hilél felismerte, hogy a központi bíróság fennállása veszélybe került, és a továbbiakban nem lesz lehetséges a helyzethez igazodva, ad hoc módon kihirdetni a szökőéveket. Rabbinikus bíróságával együtt állandó naptár hozott létre, melyet a mai napig követünk. E kalendáriumban egy-egy 19 éves ciklus alatt összesen hét szökőévre kerül sor.

9. Lehet 385, 384 vagy 383 napos

A leghosszabb év 385 napos, de az is előfordulhat, hogy egy szökőév két nappal rövidebb és csak 383 napos. Ennek az az oka, hogy két hónap, chesván és kiszlév lehet akár 29, akár 30 napos.

10. A szerződések bonyolultakká válhatnak miatta

Ha egy bérleti szerződés évi összeget állapít meg, akkor szökőévben a 13. hónap bérének megfizetése beletartozik az egész évre kirótt összegbe. Ha azonban havonta fizetnek, akkor a 13. hónapban külön kell fizetni. Ha a szerződés az éves és a havi összeget egyaránt tartalmazza, akkor a törvénykezés a bérlő számára hátrányos módon az, hogy meg kell fizetni a 13. havi bérletet.

11. Az extra hónap az első ádár

Hogyan válik egy 12 hónapból álló év hirtelen 13 hónapossá? Úgy, hogy az utolsó hónapot, ádárt megkettőzik. Hogy melyik az igazi ádár, arról viták folynak. Az bizonyos, hogy purimot ilyen esetben a második ádárban ünnepeljük, hogy továbbra is csak egy hónap távolságra legyen peszách ünnepétől.

12. Hatvan napnyi öröm

Bölcseink azt mondják, hogy amikor ádár hónap beköszönt, sokasodnak az örömeink. Mivel minden nap egyre jobb a kedvünk, ha még egy egész hónapot adunk ehhez hozzá, az felmérhetetlen mértékű örömöt jelent. Ezt igazán érdemes megünnepelni!