Ön vajon jókedvű? – teszi fel a kérdést a chabad.org írása.
Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Most azonban a dupla öröm hónapjában vagyunk: az idei év szökőév a zsidó naptárban, ami azt jelenti, hogy egy egész hónappal több fér bele, mint az egyszerű évekbe. Így aztán ádár hónapból, a zsidó naptár leginkább örömteli hónapjából nem egyet, hanem kettőt ünneplünk.
„Misenichnász ádár, márbim beszimchá” – amint beköszönt ádár hónap, sokasodnak az örömeink, olvassuk a Talmudban (Táánit 29a). Idén pedig két ádár hónap van, az pontosan dupla annyi örömöt jelent! Hatvan napnyi jókedv, pozitivitás, pozitív életszemlélet!
De mire ez a nagy vidámság, ez a fergeteges jókedv? Nemsokára elérkezik purim ünnepe, az a nap, amikor két és fél évezreddel ezelőtt megmenekültünk a pusztulás elől, a zsidókat gyűlölő Hámán gonosz terve elől. Purimot peszách követi, az egyiptomi kivonulás, a szolgaságból való kiszabadulás ünnepe. A zsidókat Mose rábénu, Mózes mesterünk vezette ki Egyiptomból. Mózes, aki ádár hónapban, a hónap hetedik napján (zájin ádár) született! Ezek a napok nem a zsidó naptár elszigetelt eseményei, hanem az év olyan szakaszának elemei, melyek magukban hordozzák a pozitív végkifejletet.
Idén hatvan napnyi öröm vár ránk.
A háláchá ismeri a bitul besisim – a hatvanban való megsemmisülés fogalmát. Ez annyit jelent, hogy 1:60 arány esetén az egy egységként értelmezett dolog megsemmisül, szertefoszlik. Ennek klasszikus példája a nagy lábosnyi húslevesbe csöppent tej: ha legalább hatvanszor annyi leves van, mint amennyi tej, akkor a tej annyira lényegtelennek minősül, hogy nem kell vele foglalkoznunk. Az étel kóser marad. Ugyanez vonatkozik ádár hónapra is: bármiféle negatív történés vagy a boldogtalanság bármi oka teljesen megsemmisülhet a hatvan napos örömben.
Adja az Örökkévaló, hogy csak jó dolgok történjenek velünk, küldjön nekünk minél hamarabb megváltást és halljunk csak jó híreket ádár hónapban és azon túl is!