Konferencia a magyarországi kóser élelmiszergyártásról

„Zsidó indián lovagol a prérin. Betereli a bölénycsordát a karámba, előrántja a tomahawkját. Rápillant, majd keserűen így szól: Már megint a tejest hoztam el…” – ezzel a viccel indította beszédét Latorcai Csaba helyettes államtitkár a kóser termékek magyarországi gyártásának lehetőségeit áttekintő konferencián, melyen olyan cégek képviselői is részt vettek, mint a Cserpes Sajtművek és a Norbi Update. Kóser termékek – tények és lehetőségek Magyarországon címmel rendezett termékkonferenciát az Agro-Rehab Kft. A konferencián az érdeklődők betekintést nyerhettek a kóser élelmiszerek gyártásának vallási hátterébe, gyakorlati megoldásaiba és gazdasági lehetőségeibe. „A konferencia megszervezésének célja az volt, hogy megpróbáljunk védőhálót képezni, azoknak a hazai élelmiszergyártó kis és középvállalkozásoknak, akik kóser termékekkel szeretnének foglalkozni, és összefogni a kósersági igazolások kiállítását, a kósersági követelmények ellenőrzését” – mondta el kérdésünkre Szabó György, az Agro Rehab Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója. „A legfontosabb dolog, amit az Agro Rehab kínál az az, hogy piacokat nyújt ezeknek a termékeknek, akár Izraelben, akár Amerikában.” 20150616_114023 Mind a miniszterelnökség, mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását élvezi a projekt – tudtuk meg Szabótól, ami komoly pénzbeli segítséget is jelent: 270 millió forintot fordítanak a mezőgazdasági fejlesztések lebonyolítására. Ezt a konferencián Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár is megerősítette, amikor arról beszélt, hogy a kormányzat kész támogatni a kóser élelmiszerpiac bővítését. Amerikai és angol példákat idézve hangsúlyozta: Magyarország élelmiszeripara számára kitörési lehetőséget jelenthet a kóser élelmiszerek előállítása. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős államtitkár pedig részletesen ismertette a pályázati lehetőségeket. A záró szekcióban elmondott beszédében Latorcai arra is kitért, hogy a nemzetgazdasági szempontból fontos turizmus fejlesztésében is szerepe lehet a kóser gasztronómiai kínálat bővítésének. Hozzátette: a magyar zsidóság az elmúlt években reneszánszát éli, és ez komoly vonzerővé vált az idegenforgalomban. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, aki maga számos Magyarországon gyártott élelmiszer kósersági felügyeletét látja el, arról beszélt, hogy napjainkban a kóserság vallási és üzleti kérdés egyben. Miután röviden összefoglalta a vallási előírásokat és a kóserság jelentőségét, a tanúsítvány megszerzésének lehetőségeiről beszélt, majd válaszolt a feltett kérdésekre. 20150616_113117 A résztvevők széles körből érkeztek: élelmiszergyártó és feldolgozó cégektől kezdve a melegházépítő vállalkozásokig képviseltették magukat olyan piacvezető cégek is, mint az Univer, a Győri Keksz, a Norbi Update vagy a Cserpes Sajtművek. Közülük, Szabó György tájékoztatása szerint, már több vállalat kósersági ellenőrzése megkezdődött. Ehhez ellenőrizni kell a gyárat, a gyártási folyamatot és el kell dönteni: a teljes üzem kóser lesz, esetleg térben, vagy időben elkülönül a kóser és a nem-kóser gyártás. A konferencia egyik résztvevője, az 1985 óta működő Gléda Kft igazgatója, Gábor Judit beszámolt arról, hogy évtizedek óta szállítanak Izraelbe fagyasztott és konzerv élelmiszereket, ám a kóserság mindig komoly nehézséget okozott, külföldről kellett felügyelőt ide utaztatniuk. „Mindig az az első kérdése mindenkinek, hogy kóser igazolás van-e: ezen bukunk meg mindig, ehhez kellene segítség.” Korábban már több rabbival próbáltak megegyezni, de eddig sikertelenül, ám bízik benne, hogy ezúttal másként lesz. „Fontos lenne: megvan a megrendelő, megvan a gyártó, csak a kóser engedély hiányzik.” Győrfi László, a Semes kóser pékség tulajdonosa és a Kóser Piac nevű élelmiszerbolt üzemeltetője saját tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, amikor beszélt azokról a kihívásokról, amikkel ebben a speciális szektorban szembe kell nézni. Szerinte a kóserség egy brand, ami összefonódik az köztudatban a magas minőséggel. A zsido.com kérdésére elmondta: a legfontosabb az export és az import arányának megfordítása lenne, hiszen – bár többféle kóser termék is készül Magyarországon – ezek legnagyobb részét azonnal külföldre viszik és a hazai közösség számára importálni kell. „Az EMIH-nek van egy missziója. Összeállítottunk egy 30 alapvető élelmiszerből álló listát, és arra törekszünk, hogy ezeknek az árát megközelítőleg a nem-kóser alternatíváik árszintjére vigyük le – a különbözetet a gyártó, a forgalmazó és maga az EMIH finanszírozná meg. A magyar piac ugyanis nagyon kicsi, de ha választék bővülne és az árak csökkennének, akkor nőhetne, hiszen a kereslet megvan” – ezt már Szabó György tette hozzá, aki a leendő kóser gyártóknak azt ígéri, amerikai, európai és izraeli piacra viszi ki termékeiket. 20150616_115230 Az Agro Rehab Nonprofit Kft a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. mezőgazdasági leányvállalata, amely nagyrészt megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat. 2011-es megalakulása óta átvette a Főkefe mezőgazdasági tevékenységeinek helyszíneit és új telephelyet is létesített, amelyeken kóser és nem-kóser élelmiszereket is előállít. 

  • Küldés emailben