2/3a. Zsidó Tudományok Szabadegyeteme 7. kötet – A zsidó őszi Nagyünnepek

Maimonidész: Az újhold megszentelésének szabályai

Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:

Széfer Zmánim: A idők könyve

Hilchot Kidus Háchodes –
Az újhold megszentelésének szabályai

  1. fejezet

A zsidó naptár alapjai

 

A holdhónapok, és a napév

  1. §. Az év hónapjai holdhónapok, miként írva van[1]: „Ez az újhold égőáldozata újholdanként az év hónapjai szerint”, illetve[2] „E hónap nektek a hónapok kezdete.” Ez utóbbi verssel kapcsolatban Bölcseink azt mondották: A Szent, áldott legyen, Mózesnek prófétai látomásában mutatott egy képet, és azt mondta: „Mikor ilyen a hold, akkor szenteld meg!”

Az éveket azonban napévekben számoljuk, mint az Írás[3] utal rá: „Őrizd meg a kalászérés hónapját [és tartsd meg a Peszáchot…]„.

  1. §. Mennyivel hosszabb a napév, mint a holdév? Körülbelül tizenegy nappal. Ezért, amikor e többletnapok összege eléri a harmincat (vagy annál kicsit többet vagy kevesebbet), egy további hónapot iktatunk be, miáltal az ilyen év tizenhárom hónapot számlál. Ezt nevezik szökőévnek.

Nem lehet ugyanis, hogy egy évnek tizenkét hónapja és néhány napja legyen, mint az Írás[4] utal rá: „…az év hónapjai szerint.” Ezt a verset Bölcseink így kommentálták: „Az évnek hónapjait számoljuk, de nem napjait.”

  1. §. A Hold minden hónapban két napig – illetve valamivel kevesebb vagy hosszabb ideig – rejtve van és nem látható: a hónap végén körülbelül egy nappal a Nappal való egy vonalba állása előtt, és egy nappal a Nappal való egy vonalba állása után, és csak ez után tűnik fel este nyugaton.

Az első este, amikor a Hold előtűnik rejtettségéből, és nyugaton láthatóvá válik, az a hónap kezdete. Onnantól huszonkilenc napot számlálunk. Ha a Hold a harmincadik nap előestéjén látható, akkor a harmincadik nap lesz a következő hónap Ros Chodese – újholdja. Ha a Hold ekkor még nem látható, akkor a harmincegyedik nap lesz a Ros Chodes, és a harmincadik nap még az előző hónaphoz tartozik. A harmincegyedik este nem szükséges a Hold megpillantására hagyatkozni: ugyanis akár látszik, akár nem az új hónap aznap este megkezdődik, mivel harminc napnál hosszabb holdhónap nincs.

  1. §. Amikor egy hónapban huszonkilenc nap van, mert a Hold látható a harmincadik napon, azt a hónapot chászér-nek – hiányosnak nevezik. Ha a Hold nem látható, és az előző hónap harmincnapos, akkor azt a hónapot möubár-nak, vagy málé-nak – teljesnek nevezik.

Mikor a Hold a harmincadik nap előestéjén látható, akkor ezt mondjuk: „a Hold idejében látszik”. Amikor pedig a Hold csak a harmincegyedik nap előestéjén látható, de a harmincadikon nem, akkor azt úgy nevezzük: „a Hold a teljesség estjén látszik”.

 

A bíróság feladata

  1. §. A hetenkénti szombattal ellentétben a Ros Chodesnek a Hold megpillantására alapozott megállapítását nem végezheti el bárki. A szombat esetében mindenki számol hat napot, és a hetediken pihen.

Az új hónap megszentelése ezzel szemben, a bíróság hatáskörébe tartozik. [Az új hónap addig nem kezdődik el], amíg a bíróság meg nem szenteli, és ez az a nap, amelyen megerősítik, hogy a Ros Chodes valóban Ros Chodes. Erre utal a vers[5] is, miszerint „E hónap nektek [a hónapok kezdete]„, azaz az új hónappal kapcsolatos tanúságtétel rád bízatik.

  1. §. A Legfőbb Bíróság a csillagok helyét és pályáját ismerő csillagászokéhoz hasonló módszerrel végzi a számításokat. Gondos vizsgálódással megállapítják, hogy elméletileg látni lehet-e majd a megfelelő időben, azaz a harmincadik napon a Holdat, vagy sem.

Ha úgy ítélik meg, hogy ez lehetséges, akkor a harmincadik napon összeülnek, és egész nap várják a tanúkat. Ha jelentkeznek tanúk, akkor a bíróság a törvénynek megfelelően megvizsgálja a tanúvallomásukat, meggyőződik az állítások valós voltáról, és megszenteli az új hónapot. Ha nem látják a Holdat, és nem jelentkeznek tanúk, akkor kitöltik a harmincadik napot, s ezáltal teljessé teszik a hónapot.

Ha a bírák a számításaik alapján megállapítják, hogy a Hold nem lesz látható, akkor nem ülnek össze a harmincadik napon, és nem várnak tanúkra. Ha pedig mégis jelentkeznek tanúk, a bírák tudják, hogy azok hamis tanúk, vagy felhők álltak össze szemük előtt Holdnak tetsző formára, de az igazából nem a Hold volt.

  1. §. A Tóra egyik tevőleges parancsa előírja a bíróságnak, hogy számítsa ki és határozza meg, hogy látható lesz-e a Hold vagy sem; hallgassa ki a tanúkat, mielőtt megszenteli a hónapot; küldjön szét hírvivőket tudatva általuk a néppel, melyik nap a Ros Chodes, hogy az emberek tudják, melyik napokon ünnepeljék az ünnepeket, mint arra az Írás[6] utal: „Amelyeket hirdessetek, mint szent gyülekezéseket”, illetve[7] „Őrizd meg ezt a törvényt a maga időszakában évről évre.”
  2. §. A hónapok és a szökőévek kiszámítása és kihirdetése csak Izrael földjén szokás, ahogy írva van[8]: „Mert Cionból ered a tanítás, és az Örökkévaló igé­je Jeruzsálemből.”

Ha egy nagy bölcs, akit Izraelben avattak, úgy költözik a diaszpórába, hogy nem hagy magával egy szintű rabbit Izraelben, akkor a diaszpórában végezhet számításokat, megállapíthatja a havi naptárt, és kihirdetheti a szökőévet. Ha azonban tudomására jut, hogy hozzá hasonló tudású bölcs bukkant fel Izraelben – természetesen, ha nála még bölcsebb –, akkor nem szabad neki a diaszpórában megállapítania a havi naptárt és kihirdetnie a szökőévet. Ha vét e szabály ellen, és mégis meghirdeti a naptárt, cselekedetei nem érvényesek.

 

[1] 4Mózes 28:14.

[2] 2Mózes 12:2.

[3] 5Mózes 16:1.

[4] 4Mózes 28:14.

[5] 2Mózes 12:2.

[6] 3Mózes 23:2.

[7] 2Mózes 13:10.

[8] Jesájá 2:3.

  • Küldés emailben

Fejezetek