01. 📖 A próféták népe

Bevezető – Mi az a háftárá?

Mi is tulajdonképpen a háftárá? A legtöbben alig tudják, mit jelent, sokan pedig csak annyit tudnak róla, hogy egy szöveg, amelyet a bár micvá betanul, aztán jól-rosszul felolvas, illetve “a hagyományos dallamon recitál”.
A háftárá “befejezést” jelent. A szombati, illetve az ünnepnapi Tóra- felolvasást valamelyik prófétai könyvből kiválasztott részlettel szokás befejezni.
Nem lehet pontosan kideríteni, mióta áll fenn a háftáráolvasás kötelező szokása. Vannak, akik úgy tartják, hogy a próféták könyveinek lezárása óta ami Ezrának, az Írástudónak, másként a Nagy Gyülekezet tagjainak korában történt olvasnak fel háftárákat a Tóra- olvasás, közismertebben lejnolás után. Dávid Abudarham középkori Tóra- magyarázó szerint az antiókhoszi zsidóüldözések korában, a polgári időszámítás előtt 165 168 körül olvastak először háftárákat, hogy kijátsszák a tilalmat, amellyel a szír elnyomó a Tóra- olvasást sújtotta. Antiókhosz Epiphanész zsoldosai érdekes módon a próféták könyveitől nem érezték annyira veszélyeztetve kultúrájukat, mint a Tórától. Mivel szombaton hét férfi járul a Tóra elé, és mindegyikük legalább három pászuk ot olvas fel, a zsidók egy huszonegy versből álló prófétai szakasszal helyettesítették a tiltott Tóraolvasást. A Hásmoneus-felkelés véget vetett az elnyomásnak és a zsarnoki tilalomnak, de a háftáráolvasás szokása napjainkig fennmaradt.
Mások szerint a szadduceus és somronita szekták elleni tüntetésként vezették be a háftárák olvasását. Ezek a szekták ugyanis nem ismerik el, hogy a próféták könyvei elszakíthatatlanul hozzátartoznak a zsidósághoz, és kizárólag a Tórában hisznek.
A háftáráolvasásról és szabályairól a Misná is említést tesz. Egyes vélemények szerint nem olvasnak fel olyan szakaszokat, amelyeknek prófétai víziói az Istenség titkait fürkészik máásze merkává , mások szerint azt a szakaszt kell kihagyni, amelyben a próféta Jeruzsálem lakóinak erkölcstelen életmódját pellengérezi ki.
A különböző jeles szombatoknak, az ünnepeknek és a Peszách előtti négy szombatnak külön háftárái vannak, akárcsak a Ros Chodes, az újhold napja előtti szombatnak, ha pedig Ros Chodes szombatra esik, szintén külön háftárát olvasnak fel. A háftárá előtti és utáni áldásokat részletesen ismerteti a Szofrim traktátus 13. fejezete és az első ismert imakönyv, Ámrám gáoné is. Annak idején külön könyvekből megilá kból olvasták fel a háftárát, sőt manapság is használnak ilyeneket, főként Jeruzsálemben.
A háftárá tartalma majdnem mindig a heti Tóra- szakaszhoz, a szidrá hoz kapcsolódik: ez a kapcsolat néha egyértelmű, néha kevésbé érzékelhető. Előfordul, hogy az áskenáz, illetve a szfárd rítus szerinti háftárák eltérnek egymástól. Az év szombatjainak túlnyomó részében mégis ugyanazt a háftárát olvassák a zsidók a világ minden táján: ugyanaz a prófécia kapcsolja össze a szétszóratásban élő nép tagjait…

  • Küldés emailben

Fejezetek