11. 📖 XX. – Másság, elkülönülés és diszkrimináció

Szexualitás és szexuális másság – Judaizmus és homoszexualitás

Szexualitás és szexuális másság

Judaizmus és homoszexualitás

 

Dr. Norman Lamm rabbi  (A Yeshiva University volt rektora)

 

Homoszexualitás a bibliai irodalomban

A Szentírás tiltja a homoszexuális érintkezést és utálatosságnak mondja[1]: „Férfiúval ne hálj, amint hálnak nővel, útálat az”. Mindkét vétkesre halálbüntetést rendel a Tóra[2]. Az első szakaszban a szodómia az állatokkal való fajtalankodással említtetik együtt, a másodikban a vérfertőzéssel és az állatokkal való fajtalankodással. (E fogalmakkal kapcsolatban nem csekély terminológiai zűrzavar tapasztalható. Mi most a szodómiát a homoszexualitás szinonimájaként alkalmazzuk.)

Szodoma városáé az a kétes öröm, hogy nevét kölcsönözhette a homoszexualitásnak, arról a híres erőszaktevési kísérletről, amikor az egész lakosság, „ifja-örege, az egész nép mindenünnen” körülvették Lót, Ábrahám unokaöccse otthonát, és követelték, hogy adja ki vendégeit, hogy „megismerjük őket”[3]. Benjámin törzsének megtizedelése abból a hírhedt esetből következett, amit az Írás[4] jegyez fel, amikor benjáminiták egy csapata Gibeában homoszexuális erőszaktételt készült elkövetni.

A szaktudósok a Tóra által tiltott kádés figurájában[5] a templomi homoszexuális férfiprostituáltat azonosították. Ez a formája a pogány kultusznak beszivárgott Judeába a körüllakó kánaánitáktól a királyság korai szakaszában. Rehoboám király, talán ammonita édesanyja hatása alatt, eltűrte ezt a kultikus szodómiát uralma idején[6]. Unokája, Asza király megpróbálta megtisztítani a jeruzsálemi Templomot ettől a gyakorlattól[7], ahogy aztán ükunokája, Jehoszafát is. De csak Jósiás király átható reformjai idején távolították el végleg a kádeseket a Templomból és az országból[8]. A kádés a Talmud[9] szerint is valamiféle homoszexuális kultuszfigura. (Ugyanakkor lehetséges, hogy a terminus vonatkozhat heteroszexuális férfiprostituáltra is. Így az Írásban[10] említett asszonyok esetében, akik a bálványok számára szőttek ruhát a báté hákedesimben [a kádések házaiban], talán arra utalhat a nők jelenléte, hogy a kádés nem föltétlenül homoszexuális prostituált. Vannak ugyanis egyéb vélekedések a talmudi irodalomban a vers jelentéséről[11].)

 

Talmudi megközelítés

A Szentírás rabbinikus exegézise számos más utalást talál a bibliai történetekben a homoszexualitásra. Noé nemzedékében, ami özönvíz általi kipusztíttatásra ítéltetett a földről, mert olyan mélyre süllyedtek az erkölcseik, hogy – a midrási tanítás szerint – szabályos házassági szerződést készítettek szodomita és állattal fajtalankodó kapcsolatokra (ez talán rejtett utalás lehet a Nero és Hadrianus császárok idején előforduló római gyakorlatra[12]).

Hámról, Noé fiáról megtudjuk, hogy „látta atyja mezítelenségét”, és szólt két testvérének is[13]. Vajon miért váltotta ki Hámnak ez a tette édesatyja súlyos átkát? A bölcsek két válasszal is szolgálnak: az egyik szerint a szöveg arra utal, hogy Hám kasztrálta Noét; a másik szerint a bibliai kifejezés a homoszexuális aktusra utal[14]. A Józsefnek mint rabszolgának Potifár általi megvásároltatásáról szóló szentírási történetről[15] a Talmud megjegyzi, hogy a vásárlás célja homoszexuális örömszerzés volt, de csoda történt, az Örökkévaló elküldte Gábriel arkangyalt, és az kasztrálta Potifárt[16].

A poszbiblikus irodalomban nagyon kevés esete van feljegyezve a homoszexualitásnak. Heródes fia, Alexandrosz[17] homoszexuális viszonyt folytatott egy fiatal eunuchhal. A talmudi korból szintén rendkívül kevés beszámolónk van a homoszexualitásról[18].

A zsidók közt előforduló homoszexualitáshoz a miskáv záchárral[19] foglalkozó halácha érdekesen áll hozzá. A Misná tanítása szerint Jehuda rabbi megtiltotta, hogy két tanítvány ugyanazon takaró alatt aludjon, mert félő volt, hogy ez homoszexuális kísértésekhez vezethet[20]. Ez utóbbi nézet nyer rögzítést haláchaként Maimonidész által[21]. Valami négyszáz évvel később Joszéf Káro rabbi[22], aki szerint nincs kifejezetten a szodómia ellen szóló törvény, ugyanakkor figyelmeztet, ne maradjon férfi másik férfival négyszemközt, „korunk feslettsége” miatt. Körülbelül száz évvel később Joél Szirkisz rabbi az eredeti határozathoz tér vissza, és felfüggeszti a tilalmat, mert efféle „obszcén cselekedetekről” nem hallani a lengyel zsidóság körében[23]. Sőt, Jószéf Caro rabbi egy neves kortársa, Solomon Lurjá rabbi tovább megy, és azt mondja, hogy a homoszexualitás rendkívül ritka, tehát ha valaki nem hajlandó megosztani takaróját egy másik férfival, mintha szent dolgot művelne, az önzés, a gőg és a vallási sznobizmus vétkébe esik[24].

 

Reszponzumok

Reszponzum irodalom szintén igencsak ritkán tárgyalja a homoszexualitás kérdését. A kevés számú reszponzumok közül az egyik a néhai Ábrahám Jichák háKohén Kook rabbié, még mint jaffai rabbi adta ki. 1912-ben kérdést intéztek hozzá egy kóservágóról, aki a homoszexualitás gyanújába esett. Az ügy minden aspektusának gondos vizsgálata után Kook rabbi elutasította a vádat mint tények által nem támogatott mendemondát. Továbbá azt is mondja, hogy az illető megbánhatta a dolgot, és ezért már nem sújtandó szankcióval. A témába vágó haláchikus értekezések ritkasága, illetve hogy különféle haláchikus tekintélyek ezt folyton ki is jelentik, elégséges bizonyítékot szolgálnak arra, hogy kimondjuk, a homoszexualitás gyakorlata viszonylag ritka a zsidóságban az ókori időktől mindmáig. Kinsey professzor annak ellenére találta így vizsgálatában, hogy a vallás másodlagos befolyásoló tényezőnek bizonyult homoszexuális és heteroszexuális férfiaktusokban, az ortodox zsidóság azonban kivétel volt, a homoszexualitás ritka jelenségnek bizonyult köztük.

 

A leszbikusság tilalma

A zsidó törvények a női homoszexualitást ugyancsak tiltják, habár a tilalom szintjét tekintve, valamivel kevésbé súlyos, mint a férfi homoszexualitás. A leszbikusság iszur, közönséges vallási kihágás, nem pedig árájot, azaz külön nevesített szexuális törvényszegés, ami súlyosabbnak számít az iszurnál. Huná rabbi szerint a leszbikusság a prostitúcióval azonos szinten kezelendő, az érintett nem lehet kohénnak felesége. A halácha elnézőbb hozzáállása a női homoszexualitással kapcsolatban (a férfival szemben) nem valamiféle belső értékítélet, hanem a haláchikus döntések metodológiájának eredménye: nincs ugyanis explicit bibliai tiltás a leszbikusságra, s az aktus nem jár genitális közösüléssel[25]. A halácha szerint a homoszexualitásra vonatkozó tilalom univerzálisan érvényes, nemzsidókra ugyanúgy, mint zsidókra[26]. A hat árájot (szexuális törvényszegés) közül ez az egyik, a noahidáknak is tilalmas[27]. A legtöbb haláchikus tekintély – Rásbá és Ritbá például – egyetért Maimonidésszel. Kisebbségi vélemény szerint a pederasztia és az állatokkal való fajtalankodás „közönséges” tilalom, nem pedig árájot – azaz külön minősített szexuális törvényszegés, ami helyett inkább kell a mártíromságot választani –, a jeruzsálemi Talmud azonban a többségi véleménnyel tart. (Lásd erről: D. M. Krozer, Dvár hámelech, I. 22–23. – szerinte Maimonidész alapján lehet egy olyan megkülönböztetést is tenni, hogy a „férfiszerepet” betöltő, azaz az aktív homoszexuális partner az árájot megszegésében vétkes, míg a „női szerepet” betöltő, passzív partner csak iszurt, azaz közönséges tilmalmat szeg meg.)

 

A tiltás okai

Miért is tilja a Tóra a homoszexualitást? Eszünkben kell tartanunk, hogy a különféle parancsolatokra kínált magyarázatok nem döntő jelentőségűek, mindössze emberi kísérlet a változhatatlan isteni törvény megmagyarázására, mindenesetre a Talmud bölcsei és későbbi talmudisták egy sor megvilágító erejű megokolással szolgálnak a törvényre nézvést.

Ahogy már mondtuk, a Tóra „utálatosságként” (toevá) tiltja a homoszexualitást. A Talmud feljegyzi Bár Kápárá értelmezését, aki egy szójátékkal a toevát így határozza meg: toe átá bá. „Tévútra fogsz kerülni miatta”[28]. A pontos jelentése ennek a frázisnak nem világos, különféle magyarázatok születtek rá. A Pesziktá (Zotártá) Bár Kápárá kijelentését úgy interpretálja, hogy az arra utal, az ilyen szexuális egyesülés nem gyümölcsözhet utódot. A szexualitás egyik fontos dimenziója (ha nem is egyetlen oka) a reprodukció, s ez okból az ember szexualitását a miskáv záchár frusztráció alá veti[29]. Egy másik magyarázat[30] szerint a „tévútra kerülni”, „elkóborolni” itt a feleség elhagyását jelenti. Azaz hogy az utálatossága abban a veszedelemben van, hogy a házas ember homoszexuális hajlamai lebontják a családi életet, hogy ő a hajlamait kiélhesse. Száádja gáón szerint a bibliai erkölcsi törvénykezés nagy részének egyik értelemmel megragadható célja a családi struktúra megőrzése[31]. (Ez az érv ma sürgetővé lett némely militáns melegaktivisták bevallott céljának fényében, ami a családnak, az „elnyomás eme intézményének” lerombolása.)

Harmadik magyarázatot kínál egy modern kori tudósunk, Báruch háLévi Epstein rabbi[32]. Ő a homoszexuális viszony természetellenes voltát hangsúlyozza: „Tévútra kerülsz, azaz eltévelyedsz a teremtés alapjaitól.” A miskáv záchár a nemek anatómiáját adó alapstruktúra tagadása, pedig az nyilvánvalóan a heteroszexuális kapcsolat céljára „készült”.

Ugyanakkor mondhatjuk talán azt is, hogy a toevá magyarázatára irányuló különféle vélekedések változatossága is valami alapvetőbb jelentés felé mutat, azaz hogy az illető cselekmény azért „utálatosság”, mert ránézésre is visszataszító, és nincs is mit tovább magyarázni vagy értelmezni rajta. Bizonyos cselekvéseket a Tóra „utálatosságnak” minősít, és ezzel a téma le van zárva. Olyasmi ez, mint a zsigeri reakció, egy intuitív alapú elutasítása az illető cselekedetnek, s azzal, ha racionalizálni akarjuk, a bibliai ítélet kiforgatásának veszélyét kockáztatjuk. A toevá jelensége egy kategóriát alkot, amelybe a kivételesen visszataszító dolgok tartoznak: ez egy elsődleges jelenség. (Ez a szempont támogatni látszik David Z. Hoffman rabbi megállapítását[33], miszerint a toevá fogalmát a Tóra egy tilalmas cselekedet visszataszító voltának jelzésére alkalmazza, tekintet nélkül arra, milyen trendi az illető cselekvés a fejlett és szofisztikált kultúrákban.)

[1] 3Mózes 18:22.

[2] Uo. 20:13.

[3] 1Mózes 19:5.

[4] Bírák 19.

[5] 5Mózes 23:18.

[6] 1Királyok 14:24.

[7] Uo. 15:12.

[8] 2Királyok 23:7.

[9] Szánhedrin 24b.

[10] 2Királyok 23:7.

[11] Lásd például Onkelosz a 3Mózes 23:18-hoz és Nachmanidész, illetve Torá Temimá uo.

[12] Midrás Vájikrá rábá 18:13.

[13] 1Mózes 9:22.

[14] Lásd Rási uo.

[15] Uo. 39:1.

[16] Szotá 13b.

[17] Josephus szerint, lásd Zsidó háború I. 24:7.

[18] Jeruzsálemi Tálmud, Szánhedrin 6:6., 23c.; Josephus, Antiquitates, 15:25–30.

[19] Ez a homoszexualitás talmudi terminusa: a Szentírás többféle megnevezést is alkalmaz, ugyanez a 4Mózes 31:17-ben és a 31:35-ben asszonnyal való, tehát heteroszexuális közösülésre vonatkozik, míg a férfi homoszexuális közösülére a 3Mózes 18:22-ben és 20:13-ban a miskevé isá fordulatot alkalmazza.

[20] Kidusin 82a.

[21] A tiltott nemi kapcsolatok szabályai 22:2

[22] Sulchán Áruch, Even háezer 24:1.

[23] Bájit chádás a Tur-hoz, Even háezer uo.

[24] A fenti tekintélyek megnyilatkozásairól és másokról lásd Ocár háposzkim, IX, 236–238.

[25] Maimonidész, uo.

[26] Szánhedrin 58a.; Maimonidész, Misné Torá, A királyok szabályai, 9:5–6.

[27] Maimonidész, uo.

[28] Nödárim 51a.

[29] Lásd még Széfer háhinnuch 209. parancsolat.

[30] Toszáfot és Áser rabbi a Nödárim 51a-hoz.

[31] Száádjá Gáon: Hittételek és elvek könyve 3:1. Lásd még Jömá 9a.

[32] Torá Temimá a 3Mózes 18:22-hez.

[33] Lásd Széfer vájikrá, II., 54.

  • Küldés emailben

Fejezetek