24. 📖 Jesájá könyve

A világítélet

Általános felfordulás

1. Íme az Örökkévaló megüresíti és pusztává teszi a földet, felforgatja a színét és szétszórja lakóit 2. És olyan lesz a nép mint a pap, a szolga mint az úr, a szolgáló mint az úrnője, a vevő mint az eladó, a kölcsönadó mint a kölcsönvevő, a hitelező mint akinek hitelez. 3. Megüresedve megüresedik a föld és kifosztódva kifosztódik, mert az Örökkévaló mondta ki ezt az igét. 4. Gyászol, hervad; a föld, elfonnyad, elhervad a világ, elfonnyadnak a föld népének magasai. 5. És a föld fertőzötté; lett a lakói alatt, mert megszegtek tanokat, megtörtek törvényt, megbontották az örök szövetséget. 6. Ezért átok emésztette a földet és bűnhődtek a rajta lakók; ezért megégtek a föld lakói és csekély számban maradt ember. 7. Gyászolt a must, fonnyadt a szőlő, sóhajtoznak a vígszívűek. 8. Megszűnt a dobok vigassága, elmaradt az ujjongók zaja, megszűnt a hárfa vigassága. 9. Dal mellett nem isznak majd bort, keserű lesz ivóinak a részegítő ital. 10. Megtöretett a semmiség városa, elzáratott minden ház, nincs bemenés. 11. Kiáltás van a borért az utcákon, lealkonyodott minden öröm, elköltözött a föld vigassága. 12. Maradt a városban pusztulás és rommá zúzatik szét a kapu. 13. Mert így lesz az a földön, a népek közepette, mint mikor leverik az olajfát, mint böngészéskor, ha vége van a szüretnek. 14. Amazok fölemelik hangjukat, ujjonganak, az Örökkévaló fensége miatt vigadnak a tenger felől. 15. Ezért a fénytájakon tiszteljétek az Örökkévalót, a tenger szigetéin az Örökkévalónak, Izrael Istenének nevét. 16. A föld széléről dalokat hallottunk: Díszt az igaznak. Én meg mondtam: végem van, végem van, jaj nekem; hűtlenek hűtlenkedtek és hűtlenséggel hűtlenkedtek a hűtlenek. 17. Rettegés, örvény és tőr ellened, lakója a földnek! 18. És lesz, aki futamodik a rettegés hangjától, beleesik az örvénybe, és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben. Mert ablakrácsok a magasból megnyíltak és megrendültek a föld alapjai. 19. Zúzva szétzúzódott a föld, morzsolva elmorzsolódott a föld, tántorodva megtántorodott a föld. 20. Inogva inog a föld, mint a részeges és megrázkódik mint a kaliba; rá nehezedik bűne, elesik és többé föl nem kel. 21. És lesz azon napon, megbünteti az Örökkévaló a magasság seregét a magasságban és a föld királyait a földön. 22. És összegyűjtetnek, mint foglyokat gyűjtenek a börtönbe és elzáratnak zárt helyre; de sok nap után gondolnak rájuk. 23. És elpirul a hold és megszégyenül a nap, mert király lett az Örökkévaló, a seregek ura Czión hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt dicsőség van.

  • Küldés emailben

Fejezetek